
A Katonaének című előadás a gyász, a remény és a viszontlátás öröme
Fotó: Vigh László Miklós
A Nagyvárad Táncegyüttes műfaji megkötések nélkül arra törekszik, hogy a jelenkor problémáit feldolgozva, igényes műsorokat hozzon létre a közönség számára. Szabó Enikő Ágnes tánckarvezetőt és Györfi Csaba koreográfust a társulat bővülő kínálatáról, az utánpótlás-nevelésről és a vírusjárvány miatti kényszerpihenőről is kérdeztük.
2020. május 02., 10:572020. május 02., 10:57
– Februárban mutatták be legújabb, Katonaének című előadásukat, amelyet Mihályi Gábor koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője rendezett. Milyen üzenetet kívántak közvetíteni a közönségnek?
Szabó Enikő Ágnes: Bartók és Kodály első világháborús katonadal-gyűjteménye volt az előadás kiindulópontja. Műsorunk annak az 1918 januárjában megtartott bécsi koncertnek is emléket állít, amelyben a Monarchia népeinek régi és újabb katonadalait mutatták be. A koncert nem német vonatkozású részét Bartók Béla szerkesztette, a munkába bevonta Kodály Zoltánt is. Katonaének című előadásunkban az autentikus népzenei tételek mellett Bartók néhány műve is elhangzik. A műsor elsősorban az egyénnel foglalkozik: mit jelent a háború a búcsúzó, otthonát elhagyó férfi számára, mit jelent az otthon maradt anyának, feleségnek, szeretőnek? A gyász, a remény, a viszontlátás öröme, a vég nélküli várakozás mind-mind megjelenik. Előadásával Mihályi Gábor nemcsak az idősebb nemzedékekhez szeretne szólni, hanem mindazokhoz, akiknek a témához személyesebb kapcsolódásuk lehet szüleik vagy idősebb rokonaik révén. Ugyanakkor szeretné a fiatalokat is „szembesíteni” a jelenséggel, ezáltal érzékenyebbé tenni őket a napjainkban is háború sújtotta területek problémái iránt. Az előadásban az autentikus néptánc uralkodik helyenként kortárs táncelemekkel és hétköznapi gesztusokkal egybeolvasztva.
– Az évad közvetkező bemutatója – ami a járvány miatt meghiúsult – a Vuk táncszínpadi átirata lett volna Györfi Csaba rendezésében...
Györfi Csaba: Régóta készülünk e sok szempontból különleges előadásra ahhoz, hogy most ne fájjon meghatározhatatlan időre elhalasztani. A Vuk táncszínházi adaptáció, amely interaktív pillanatokkal színesítve bontja ki a kis róka felnőtté válásának rögös útját. Az állatvilág varázslatos miliőjébe vezetjük a nézőket – tele játékkal, humorral. Az előadás mellőzi a klasszikus rajzfilm vonalvezetését, ehelyett az eredeti regény történetét dolgozzuk fel, amelyhez saját programzene íródott. A táncművészek különböző állatkaraktereket játszanak, táncolnak, ezt az ösztönös világot állítjuk szembe a Simabőrű tudatos és számító világával. Minden nemzedéknek ajánljuk az előadást, amely reményeink szerint mihamarabb bemutatásra kerül.
Szabó Enikő Ágnes tánckarvezető szerint igen sikeres mentori programjuk van
Fotó: Szabó Enikő Ágnes/Facebook
– Milyen szempontok alapján készülnek, illetve kerülnek műsorra az előadások?
Gy. Cs.: A Nagyvárad Táncegyüttes műsorpolitikája sokszínű és műfajokban változatos irányt mutat. Azonkívül, hogy különböző nemzedékeket próbálunk előadásainkra bevonzani, az együttes két erőteljes műfaji irányvonalat képvisel. Az egyik a folklórból építkező néptáncos vonal, amelyben a tiszta forrásból ihletődött néptáncelőadások és néptáncszínházi műsorok kapnak helyet. A másik irányvonal a modern táncszínházi látásmódot követi, amelyben helye van a kísérleti progresszív műsoroknak, de mára klasszikusnak mondható táncszínházi előadások is készülnek. Műsorpolitikánk összeállításának fontos szelete a fiatalokra való odafigyelés, gyerekelőadások. Beavató táncszínházi műhelymunkák keretében próbáljuk közel vinni a táncot a gyerekekhez, hiszen ők a jövő színházának nézői. Ezek mellett műfaji megkötések nélkül arra törekszünk, hogy a jelenkor problémáit feldolgozva olyan igényes előadásokat hozzunk létre, amelyekkel minél szélesebb közönségréteghez eljuthatunk.
– Az együttes 2015-ben létrehozta saját nemzetközi tánc- és összművészeti fesztiválját, az Infinite Dance Fesztivált. A rendezvénnyel a mai táncművészeti alkotásokat népszerűsítik?
Gy. Cs.: A fesztivál megalakulása óta arra törekszünk, hogy színvonalas megjelenési lehetőséget hozzunk létre a táncművészet számára Nagyváradon. A kezdeményezés alapgondolata a sokszínűség: olyan előadások kapnak benne helyet, amelyek az európai palettán is megállják a helyüket. A fesztivál másik erénye, hogy fiatal alkotók munkáját is bemutatja, felvonultatva a jövő nemzedék táncszínházi alkotógárdáját. E sokszínűségben a néző a hagyományos táncelőadástól kezdve olyan modern vagy absztrakt táncműveket láthat, amelyeket a fesztivál nélkül nem láthatna élőben.
Sz. E. Á.: Együttesünk az Infinite Dance Fesztivál keretében is igyekszik a nézők figyelmét a mai táncművészeti alkotásokra irányítani. A fiatal kortárs előadókat azzal is népszerűsítjük, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Imre Zoltán-programjának keretében létrejött előadásokat nálunk is bemutatjuk. A program célja lehetőséget biztosítani ifjú művészek számára kiemelten támogatva a társművészetekkel együttműködésben születő alkotásokat. Ezek az előadások Budapesten és négy további magyarországi helyszínen tekinthetők meg, és egyetlen határon túli helyszínként Nagyváradon láthatóak.
Györfi Csaba: beavató műhelymunkák keretében próbáljuk közel vinni a táncot a gyerekekhez
Fotó: Facebook/Györfi Csaba
– Nyolcéves fennállása óta a Nagyvárad Táncegyüttes mennyiben változott a tagok, a vezetők és a célok tekintetében?
Gy. Cs.: Megalakulásunk óta a vezetőség művészi látásmódja természetszerűen meghatározta az együttes működését, műsorpolitikáját és létét. Ez egy természetes folyamat része, ami időben folyamatosan változik és alakul. Cserélődtek vezetők, tánckari tagok és zenekari tagok egyaránt: az emberanyag bizonyos minőségi változásokat is hoz a csapat életében.
– Mentori programjuk hogyan támogatja az utánpótlás-nevelést?
Sz. E. Á.: Mentori programunk 2017-ben indult. Ennek keretében az összes Bihar megyei amatőr néptáncegyütteshez igyekszünk eljutni. Minden évadban megismerkednek egy új táncanyaggal, és készül egy koreográfia. Mivel a programban mintegy húsz együttes szokott részt venni, lehetetlen egy helyen megtartani a várva várt bemutatót, ezért öt-hat helyszínre csoportosítjuk az együtteseket. A programban szintén részt vevő diákszínjátszókkal együtt egész estés műsort hoznak létre, minden évben más-más tematikát körüljárva. A rengeteg érdeklődő számomra azt bizonyítja, hogy utánpótlásban nincs hiány. A mentori program koordinátora Forgács Zsombor és Tasnádi-Sáhy Péter. A tánctanításban Forgács Zsombort segíti az együttes több táncosa is, a diákszínjátszókkal Tasnádi-Sáhy Péter foglalkozik.
– A táncegyüttes programja mellett több munkatársuk gyerekeket, fiatalokat tanít, vagy maga is továbbtanul. Mekkora az igény a szakoktatásra?
Sz. E. Á.: Csapatunknak valóban több olyan tagja van, aki a mentori programon kívül iskolákban vagy amatőr együttesekben tanít. Immár hosszú évek óta jellemző, hogy úgy kerülnek be új tagok az együttesbe, hogy valamelyik munkatársunk korábban már tanította őket, és felfigyelt a tehetségükre. Újabban egyre több olyan kollégánk van, aki a Magyar Táncművészeti Egyetemen vagy a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen tanult. Öt kollégánk a Magyar Táncművészeti Egyetem nyíregyházi csoportjának hallgatója táncos és próbavezető alapképzési szakon. Idéntől a Sapientia kolozsvári karán is indul táncművészeti alapképzés. Az utánpótlást tehát egyre inkább az egyetemek fogják biztosítani, bár az erős amatőr néptáncegyüttesben eltöltött évek szintén jó alaptudást biztosíthatnak.
Bede Laura
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!