Bár már nem széleskörűen elterjedt a vödör vízzel való öntözés, egyes tájegységeken még élő hagyomány
Fotó: Bencze Emese
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónika érdeklődésére Miklós Zoltán-István muzeológus-néprajzkutató. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatójával a húsvéti locsolás néprajzi gyökereiről, Erdélyben való megnyilvánulásáról, a tájegységenkénti különbségekről beszélgettünk, kitérve arra is, hogyan lehetne a fiatalabb generációt ezen szokás továbbörökítésére ösztönözni.
2026. április 06., 09:002026. április 06., 09:00
2026. április 06., 21:352026. április 06., 21:35
– Napjainkban szinte minden erdélyi, székelyföldi, partiumi lányos háztartásban festett tojással készülnek húsvét hétfőre, a fiúk pedig kölnikészletüket töltik fel locsolás napjára. Kicsit visszaugorva az időben: milyen történeti és néprajzi gyökerei vannak a húsvéti locsolás szokásának? Milyen jelentéstartalmak kapcsolódnak a locsoláshoz a népi kultúrában?
– A magyar nyelvterületen élő keresztények számára, s értelemszerűen Erdélyben is a húsvét az egyik legjelentősebb vallási ünnep, amely egy hosszas felkészülési időszakkal veszi kezdetét, lehetőséget biztosítva a lelki és testi megtisztulásra, s mindenki egyéni vallásgyakorlásának megfelelő katarzissal, a feltámadás élményével zárul. A liturgikus mozzanatokkal párhuzamosan, vagy ezekkel egyidőben a szokáselemek egész sora volt dokumentálható a falusi közösségekben.
A közismert forrásokat említve, Apor Péter vagy Bod Péter is dokumentált 18. századi erdélyi szokáselemeket, melyek minden társadalmi réteg körében tetten érhetők voltak és a lakosok intenzíven megéltek. Húsvét másodnapja vízbevetőhétfőként vált ismertté, s már eleve a megnevezés is sugallja, hogy mennyire jelentős volt a víz, mint termékenységszimbólum ezen nap eseményeiben.
Ugyanilyen princípiumokkal bír az ünnep másik elengedhetetlen eleme, a tojás is. Európa szerte a termékenység jelképe, az élet szimbóluma mind a víz, mind a tojás. A Krisztus vérét megtestesítő színre, pirosra festett tojásokat mágikus jelentésű ornamentikával díszítették, ezáltal is fokozva ezek jelentéstartalmát. Az archaikus közösségekben a húsvéti tojást még napjainkban is Jézus szimbólumaként tartják számon.
Miklós Zoltán-István néprajzkutató szerint korosztályfüggő is, hogy mennyire élénk a locsolás mozzanata iránti igény
Fotó: Józsa Levente
– Mennyire élő hagyomány ma a húsvéti locsolás Erdélyben? Megfigyelhető-e visszaszorulás, átalakulás, vagy éppen újraéledés bizonyos közösségekben?
– A teljes emberi élet egy folyamat, s ez igaz a közösségek életére is, rengeteg külső hatás ér minket, amelyekre receptívek vagyunk, bizonyos elemeket befogadunk, saját világnézeteink szerint átalakítva teszünk magunkévá, másokat elutasítunk vagy éppen elszenvedünk. Ilyen értelemben a szokáselemek változása is egy természetes folyamatként értelmezendő, függetlenül attól, hogy azt értékvesztésként éljük meg. A húsvéti locsolás hagyománya is átalakulóban van, csak az egyes (városi vagy zártabb falusi) közösségek épp más-más mértékben és intenzitással érintettek.
A lányok részéről tanúsított várakozás élménye is változó, s míg korábban presztízs volt a minél nagyobb számú locsoló fogadása, ma már sokan kötelezettségként, teherként élig meg ezt a szerepkört. A korokkal együtt változott a motiváció is, hiszen míg pár évtizeddel ezelőtt a piros tojás gyűjtése, és minél nagyobb mennyiségben való begyűjtése jelentette a fiúk számára a legfőbb szempontot, napjainkban felértékelődött a locsolópénz. S ez a motiváció már a legkisebb korosztály esetében is tetten érhető, hiszen a nagyszülők, keresztszülők és rokonság „bőkezű” adakozása a fiatal korú locsoló legények igényeit is modellálja. Fontos ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy nagyban felértékelődtek a hozzáértéssel, minőségi kézi munkával kivitelezett írott tojások. Reneszánszát éli a hagyományos mintakincs elsajátítása, s presztízst jelent a lány számára, ha ilyen hímes tojással ajándékozhatja meg a locsolókat.
Reneszánszát éli a hagyományos mintakincs elsajátítása, egyre többen érdeklődnek a tojásírás iránt
Fotó: Orbán Orsolya
– A tojásírás hagyománya vidékenként eltérő, a díszítési technikák, színek, motívumok változóak. A locsolkodási szokásokban vannak-e markáns különbségek az egyes tájegységek között?
– A locsolás hagyománya alapvetően egységesnek minősíthető az erdélyi magyar közösségekben, s a felekezeti hovatartozás sem generált eltéréseket. Az etnikailag vegyes közösségek szokásai hatással voltak egymásra, s bár ritkán kapcsolódtak be a román vagy szász lakosok a locsolásba, de tiszteletben tartották a falustárs szokását, s vegyes családokban/közösségekben gyakori volt az ünnep alkalmi látogatás, csak épp a kölnivíz hiányzott a készletükből.
Tájegységi vagy településekre jellemző sajátosságokról azért beszélhetünk, hiszen a Nyárád mente és a Sóvidék bizonyos falvaiban hagyománya van a szalagokkal díszített fenyőfaág állításának.
Általánosságban elterjedt, s még napjainkban is gyakorolják a fiatal legénykék a tojások összekoccantását, virtuozitásukat bizonyítva a másik féltől az eltört tojás elnyerését szolgálja. Hagyományos közösségben, például a bukovinai székelyek vagy moldvai csángók körében is fellelhető a szokáselem, de a mélyebb beágyazottságú, fehérvasárnapot követő hétfőn gyakorolták.
Az eredeti funkció nem változik meg azáltal, hogy a vizet lecserélték kölnire
Fotó: Haáz Vince
– Hogyan változott a locsolás formája az idők során? Mit jelentett régen a vödör víz, és hogyan alakult át a szokás a kölnivel való locsolásig?
– A vízzel, de főként a vödörrel történő locsolásnak megvolt a maga varázsa. Amennyiben ezt a gesztust egy szokáselemként nézzük, akkor értéket társítunk hozzá, s bár az elszenvedő lányok számára nem kellemes élmény, sokan nosztalgiával tekintenek rá. Az eredeti funkció nem változik meg azáltal, hogy a vizet lecserélték kölnire, hiszen továbbra is a közösség nőtagjainak frissítése, éltetése a deklarált cél, csak éppen humánusabbá vált a kivitelezés. Bár meggyőződésem, hogy a legkülönfélébb kölnik használatából eredő pacsuliillat miatt alakult ki a hölgyek részéről az ellenszenv, emiatt nem szívesen fogadnak már nagyobb számú locsolót.
A vödör vízzel való locsolás még feltűnik, de ezek már reprezentációs alkalmak, akár hagyományápoló csoportok tagja körében. A külső szemlélő nosztalgiával tekint rá, mint hagyományos elemre, de valójában ez már folklorizmus.
A család, a közösség és tanintézetek mind szerepet játszanak abban, hogy a húsvéti locsolás hagyománya továbböröklődjön
Fotó: Pinti Attila
– Mit gondol, milyen jövője van a locsolás hagyományának? Van-e esély arra, hogy a fiatalabb generációk is továbbvigyék, és ha igen, milyen formában?
– A család, a közösség és tanintézetek jelentőségét hangsúlyoznám a hagyományos elemek örökítési folyamatában. Identitásmodellálóak azok a mintázatok, melyeket közvetlen környezetükben megtapasztalunk. S ha a fiatal korosztály képviselője a közvetlen családi körből nem tapasztalja meg a locsolás élményét, de a pedagógus irányításával részesévé válhat ezen kulturális tudásnak, amely kíváncsivá teheti és igényt formálhat a szokáselem iránt. Meggyőződésem, hogy mindannyiunk felelőssége a húsvéti élmény minősége!
Van valami különös varázsa annak, amikor egy kisgyerek először vesz a kezébe tojásírót. Videós riportunkban mi is jelen voltunk a Hagyományok Háza tojásírást oktató több foglalkozásán Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!