Vincze Loránt szerint az Európai Bizottság egyszerűen nem akar tudomást venni az őshonos kisebbségekről
Fotó: Vincze Lóránt sajtóirodája
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő. Az uniós kormány az SZNT kezdeményezését kaszálta el.
2025. szeptember 03., 19:382025. szeptember 03., 19:38
A Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezés esetében szeptember 3-ai döntésében az Európai Bizottság elutasította a jogalkotást, mert értékelése szerint már megfelelő és elegendő lépést tettek az őshonos kisebbségek támogatásáért. Négy évvel ezelőtt ugyanígy döntött az EB a Minority SafePack kezdeményezés esetében is.
Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy a szövetség oroszlánrészt vállalt az erdélyi aláírások összegyűjtésében, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szintén felkarolta a kezdeményezést, és több tagállamban hozzájárult annak sikeréhez. A FUEN elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt az európai polgári kezdeményezések parlamenti jelentéstevőjeként kezdeményezte az aláírásgyűjtés meghosszabbítását a világjárvány idején.
„Elkeserítő és felháborító az EB döntése, amely sajnos nem váratlan. A Bizottság ugyanis következetesen kerüli a párbeszédet és az érdemi megoldások keresését az őshonos kisebbségek ügyében. Egyszerűen nem akar tudomást venni róluk. Most azt mondja, hogy nincsen lehetősége meghatározni a nemzeti régiókat és nem gondolja úgy, hogy a kisebbségek által lakott régiókat hátrányos megkülönböztetés éri a kohéziós politikában. A Bizottság azt is állítja, hogy a jelzett problémák már megoldódtak, mi viszont semmilyen intézkedést nem láttunk, azok hatását nem éreztük. Az Európai Bizottság elszakadt a polgároktól, hiszen az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó mintegy ötven millió európai polgár véleményét másodsor is semmibe vette” – kommentálta a döntést Vincze Loránt.
Az Európai Bizottságnak szeptember 4-éig kell ismertetnie az európai nyilvánossággal a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésével kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit – közölte hétfőn az SZNT.
Az erdélyi eurohonatya úgy véli, azt is fel kell róni az Európai Bizottságnak, hogy igyekszik megtartani kizárólagos törvénykezdeményezési hatáskörét. Ez szerinte
Az SZNT március 4-én nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű polgári kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkelyéhez köthető, amely felsorolja, melyek azok az uniós régiók, melyeket az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelemben részesít. Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is. A polgári kezdeményezés több mint 1,2 millió aláírója azt kéri: az unió kohéziós politikájában kezeljék kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Izsák Balázs SZNT-elnök korábban elmondta, az SZNT felkészült arra, hogy ismét megküzdjön az Európai Bizottsággal, és pert indítson, ha elutasítaná a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezését.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén épült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. A Gazdaszemmel újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.
Kolozsvárt rendezik meg idén a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét az RMPSZ és az unitárius egyház társszervezésével.
Igazi kulturális csemegével várja a kicsiket és nagyokat szeptember 13-án a torockói Duna-Ház, ahol színes programokkal nyitják meg az új évadot. Az esemény egyik kiemelt pontja a Mesélő múlt – torockói képeslapok című tárlat megnyitója lesz.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!