Élő hagyomány. A tojásírás napjainkban is igen népszerű, városi és vidéki környezetben egyaránt
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A húsvét elengedhetetlen tartozéka a festett tojás, amely szinte minden erdélyi, székelyföldi, partiumi háztartásban ott díszeleg az ünnepi asztalon, várva a locsolókat. A díszítési technikák, színek, motívumok azonban tájegységenként változóak, többek között erről beszélgettünk Cserey Both Zsuzsa néprajzkutatóval. A kolozsvári kézműves ugyanakkor a tojásírás rejtelmeibe is beavatta a Krónika olvasóit.
2025. április 13., 18:362025. április 13., 18:36
A tojásírás hagyománya vidékenként eltérő. Vannak olyan települések, ahol a mai napig elképzelhetetlen, hogy húsvétkor ne kerüljön írott tojás az asztalra – magyarázta érdeklődésünkre Cserey Both Zsuzsa. A kolozsvári néprajzkutatónak meggyőződése, hogy a batikolásos (a viasszal írott) módszer egykor szélesebb körben volt használatos, mint amiről manapság tudomásunk van. „Kihangsúlyoznám, hogy a tojásokat írjuk, és nem rajzoljuk. Abban látom a magyarázatát, hogy a motívumok egykor mind jelentéssel bírtak,
A tojásíráshoz nem mindenki értett, nem mindenkinek volt hozzá tehetsége, így kialakult, hogy egyes asszonyok fizetségért (terményekért cserébe) több száz tojást is megírtak húsvétra” – részletezte a kézműves.
Cserey Both Zsuzsa (balra) előszeretettel tart tojásíró-foglalkozásokat a húsvét előtti időszakban
Fotó: Kós Katalin
Cserey Both Zsuzsa szerint a tojásírás szerencsére a városlakók körében is egyre népszerűbb, hiszen
Mint kifejtette, ez nem igényel bonyolult eszközhasználatot, könnyűszerrel magunk is el tudjuk készíteni. „Az írókát régen gyógyszeres tubusból, cipőfűzővégből készítették. Egy kis lemezdarabkára (legjobb a rézlemez, de az üdítős- vagy sörösdobozból vágott is ugyanúgy megteszi) van szükség, melyet csőként vagy tölcsérként kell tű köré alakítani, majd egy fa nyélhez rögzíteni. Kesice, gice, kondé, gica – tájegységenként eltérő megnevezése van” – mutatott rá a néprajzkutató, aki részletesen elmagyarázta a folyamatot is.
Az írókát a tojás héjára merőlegesen tartva, a viasz a kis csövön keresztül tud kifolyni
Fotó: Makkay József
Mint mondta, az írókát a felolvasztott és forrón tartott méhviaszba kell mártogatni, de olyan eljárás is van, ahol nem a viaszt kell felolvasztani, hanem az íróka hegyét gyertya lángjához tartva felmelegíteni, majd a forró írókát egy viasztömbbe nyomni. A tojás héjára merőlegesen tartva, a viasz a kis csövön keresztül tud kifolyni, amíg ki nem hűl. A viasszal lefedett részek alá nem tud behatolni a festék és ebből adódnak a szebbnél szebb tojáshímek. Fontos, hogy a viasszal megírt tojásokat nem szabad forró festőlében festeni – hívta fel a figyelmet a kincses városi kézműves.
Cserey Both Zsuzsa arról is beszélt lapunknak, hogy a kifújt vagy főtt tojást egyformán jól lehet festeni. A kifújt tojások esetében annyiban bonyolultabb az eljárás, hogy mivel azok lebegnek a festőlé tetején, rendszeresen át kell forgatni őket vagy a festőlevet kell rákanalazni. Viszont úgy véli, megéri a fáradtságot, hiszen évekig tárolni tudjuk a szebb mintázatú tojásokat.
A néprajzkutató néhány motívumelnevezést is megemlített:
Gazdag motívumkincs
Fotó: Bíró Boróka
„Láthatjuk, hogy a motívumskála nagyon széles. A nálunk fellelhető minták számban jóval 2000 fölött vannak, ezek variálhatósága pedig csak azért nem végtelen, mert meghatározott szabályok szerint ragozhatóak.
A tojásminták nagyobb része beosztásos, nyolc, vagy annál is több osztatú és ez a felosztás könnyítésül szolgál a tojásíró számára, könnyebben tud tájékozódni a kevésbé járatos, vagy kezdőbb tojásíró is” – magyarázta Cserey Both Zsuzsa, kitérve a tájegységenkénti jellegzetességekre is.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Gyimes: A tojásírás szellemi központja. Csak piros színű tojásokat festenek és rengeteg mintát ismernek, variálnak.
Moldva: A moldvai csángók tojásíró szokásai nem mindenütt egységesek. A székelyes csángó települések és nem székelyes moldvaiak között eltérő szokások vannak. A székely falvakban erdélyi székelyekhez, vagy a gyimesiekhez hasonló módon írják a tojásokat, vagyis piros (veres) alapon fehér mintával. Többnyire nagycsütörtök a tojásírás napja, vagy nagypéntek. A nem székely csángóknál fordítva van, a minta színe piros és az alap fehér, és ők fehér- vagy mátkázó vasárnapra festik.
Hétfalu: Ugyanazt a batikolós módszert alkalmazzák tojásíráskor. Sok növényi motívumot használnak és nagyjából ugyanazokkal a megnevezésekkel, mint a többi viaszolós vidéken.
Barcaújfaluban a mintakincs némileg eltér a többi faluétól, mivel a cserépedények festése is a nők feladata, így az edények mintázására használt díszítőmotívumokat vitték rá az írott tojásra.
A tojásíró szokások tájegységenként eltérhetnek
Fotó: Duna Ház Archívuma
Háromszék: Az íróeszközt egykor lúd vagy tyúk tollszárakból is készítették, amit viszont a forró viasz hamar tönkretett. Az így készült „békenőcske” használata egyszerű volt, hiszen egy-két mozdulattal nagy felületet tudtak viasszal lefedni. Több színt is szoktak festeni a tojásra. Ilyenkor a világosabb színektől haladnak a sötétebbekig, fontos a jó sorrend: sárgító, pirosító, feketítő.
Kalotaszeg falvaiban pirosra, zöldre, ritkábban kékre festették a tojást. A berzseléses vagy bürökbe való festés is igencsak elterjedt, de ismert volt a batikolás technikája is.
Pálcikára rongyot húztak, hogy a vége lencsenagyságú legyen és azt mártották a festékbe vagy hagymalébe. A Nádasmenti falvakban olajfestékkel díszítik a cifra tojásokat, mely a bútorfestés talajából hajtott ki. Ecsettel és különböző olajfestékekkel festenek, amit zománcnak neveznek. Újabban nem ritkák a fatojások vagy a gyöngyös tojások sem.
Fotó: Duna Ház Archívuma
Köröstárkányban már csak ketten művelik a hagyományos tojásfestést, a „pulitéros” tojást, Sebestyén Mária és Szatmári Erzsébet. Náluk a tojásfestés családi hagyomány, gyermekkoruk óta végzik, de édesanyjuk, nagymamájuk is ezt csinálta.
A név tulajdonképpen „politúrt” takar, de a tárkányi hanglejtés módosította a kiejtést. A sellakpolitúr egy állati eredetű gyanta szeszes oldata, melyet bútorfényezésnél használnak. Ezt az oldatot használták fel a köröstárkányiak az anilinalapú festékek stabilizálására. A felhasznált színek élénkek: vérpiros, sárga, ibolya, zöld. A motívumok négy kategóriába sorolhatók: virágos, tulipános-ibolyás, leveles (tölgyfalevél-motívum), és a szivárványos.
A festési technika is egyedi, nem használnak ecsetet, hanem eleinte kis géz (fátyol) darabba csavart vattát, vagy manapság nejlonharisnya darabba helyezik a nedvszívó anyagot. Ezeket mártják a festékbe, és gyors, kacskaringós mozdulatokkal festik meg a tojásokat. Érdekességként emelném ki, hogy a tojásírók elmondása szerint a legszebben díszített tojásokat nem adták oda a legényeknek, hanem az a legjobb lánybarátjukat illette.
Fotó: Bíró Boróka
Szatmáron előszeretettel használják a szabadrajzolatú, felosztás nélküli mintákat. A viaszos díszítésű tojásokra szalmaszál vagy lapított fejű gyufa segítségével írtak mintákat, majd lámpaezüstbe hengergették a még meleg tojásokat. A viaszba beleragadó ezüst- vagy aranypor domború, fényes mintázatot hagy a tojáson. A már megfestett tojásokra sósavba mártott libatollal díszítményeket rajzoltak, s mivel a sósav a festéket lemarja, a díszítmény fehéren maradt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javában tombol a nyár, Erdély-szerte is nagy a hőség, sokaknak jól esik ilyenkor egy korsó sör. Vagy egy üveggel. De vajon mennyit kell utazni, hogy az itthoni 10–15 lejes vagy akár magasabb áraknál olcsóbban jussunk sörhöz?
Látványos felvételt tett közzé vasárnap a Prahova Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a szombati bevetésről, amikor két német sziklamászót mentettek meg a Bucsecs-hegységben.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Közel másfél évtizedes kutatás tárta fel, miért romlott látványosan a Szent Anna-tó ökológiai állapota. A szakemberek szerint a vízminőséget ma is egy olyan folyamat rontja, amelynek megállítása nélkül aligha fordítható vissza a kedvezőtlen tendencia.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!