Élő hagyomány. A tojásírás napjainkban is igen népszerű, városi és vidéki környezetben egyaránt
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A húsvét elengedhetetlen tartozéka a festett tojás, amely szinte minden erdélyi, székelyföldi, partiumi háztartásban ott díszeleg az ünnepi asztalon, várva a locsolókat. A díszítési technikák, színek, motívumok azonban tájegységenként változóak, többek között erről beszélgettünk Cserey Both Zsuzsa néprajzkutatóval. A kolozsvári kézműves ugyanakkor a tojásírás rejtelmeibe is beavatta a Krónika olvasóit.
2025. április 13., 18:362025. április 13., 18:36
A tojásírás hagyománya vidékenként eltérő. Vannak olyan települések, ahol a mai napig elképzelhetetlen, hogy húsvétkor ne kerüljön írott tojás az asztalra – magyarázta érdeklődésünkre Cserey Both Zsuzsa. A kolozsvári néprajzkutatónak meggyőződése, hogy a batikolásos (a viasszal írott) módszer egykor szélesebb körben volt használatos, mint amiről manapság tudomásunk van. „Kihangsúlyoznám, hogy a tojásokat írjuk, és nem rajzoljuk. Abban látom a magyarázatát, hogy a motívumok egykor mind jelentéssel bírtak,
A tojásíráshoz nem mindenki értett, nem mindenkinek volt hozzá tehetsége, így kialakult, hogy egyes asszonyok fizetségért (terményekért cserébe) több száz tojást is megírtak húsvétra” – részletezte a kézműves.
Cserey Both Zsuzsa (balra) előszeretettel tart tojásíró-foglalkozásokat a húsvét előtti időszakban
Fotó: Kós Katalin
Cserey Both Zsuzsa szerint a tojásírás szerencsére a városlakók körében is egyre népszerűbb, hiszen
Mint kifejtette, ez nem igényel bonyolult eszközhasználatot, könnyűszerrel magunk is el tudjuk készíteni. „Az írókát régen gyógyszeres tubusból, cipőfűzővégből készítették. Egy kis lemezdarabkára (legjobb a rézlemez, de az üdítős- vagy sörösdobozból vágott is ugyanúgy megteszi) van szükség, melyet csőként vagy tölcsérként kell tű köré alakítani, majd egy fa nyélhez rögzíteni. Kesice, gice, kondé, gica – tájegységenként eltérő megnevezése van” – mutatott rá a néprajzkutató, aki részletesen elmagyarázta a folyamatot is.
Az írókát a tojás héjára merőlegesen tartva, a viasz a kis csövön keresztül tud kifolyni
Fotó: Makkay József
Mint mondta, az írókát a felolvasztott és forrón tartott méhviaszba kell mártogatni, de olyan eljárás is van, ahol nem a viaszt kell felolvasztani, hanem az íróka hegyét gyertya lángjához tartva felmelegíteni, majd a forró írókát egy viasztömbbe nyomni. A tojás héjára merőlegesen tartva, a viasz a kis csövön keresztül tud kifolyni, amíg ki nem hűl. A viasszal lefedett részek alá nem tud behatolni a festék és ebből adódnak a szebbnél szebb tojáshímek. Fontos, hogy a viasszal megírt tojásokat nem szabad forró festőlében festeni – hívta fel a figyelmet a kincses városi kézműves.
Cserey Both Zsuzsa arról is beszélt lapunknak, hogy a kifújt vagy főtt tojást egyformán jól lehet festeni. A kifújt tojások esetében annyiban bonyolultabb az eljárás, hogy mivel azok lebegnek a festőlé tetején, rendszeresen át kell forgatni őket vagy a festőlevet kell rákanalazni. Viszont úgy véli, megéri a fáradtságot, hiszen évekig tárolni tudjuk a szebb mintázatú tojásokat.
A néprajzkutató néhány motívumelnevezést is megemlített:
Gazdag motívumkincs
Fotó: Bíró Boróka
„Láthatjuk, hogy a motívumskála nagyon széles. A nálunk fellelhető minták számban jóval 2000 fölött vannak, ezek variálhatósága pedig csak azért nem végtelen, mert meghatározott szabályok szerint ragozhatóak.
A tojásminták nagyobb része beosztásos, nyolc, vagy annál is több osztatú és ez a felosztás könnyítésül szolgál a tojásíró számára, könnyebben tud tájékozódni a kevésbé járatos, vagy kezdőbb tojásíró is” – magyarázta Cserey Both Zsuzsa, kitérve a tájegységenkénti jellegzetességekre is.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Gyimes: A tojásírás szellemi központja. Csak piros színű tojásokat festenek és rengeteg mintát ismernek, variálnak.
Moldva: A moldvai csángók tojásíró szokásai nem mindenütt egységesek. A székelyes csángó települések és nem székelyes moldvaiak között eltérő szokások vannak. A székely falvakban erdélyi székelyekhez, vagy a gyimesiekhez hasonló módon írják a tojásokat, vagyis piros (veres) alapon fehér mintával. Többnyire nagycsütörtök a tojásírás napja, vagy nagypéntek. A nem székely csángóknál fordítva van, a minta színe piros és az alap fehér, és ők fehér- vagy mátkázó vasárnapra festik.
Hétfalu: Ugyanazt a batikolós módszert alkalmazzák tojásíráskor. Sok növényi motívumot használnak és nagyjából ugyanazokkal a megnevezésekkel, mint a többi viaszolós vidéken.
Barcaújfaluban a mintakincs némileg eltér a többi faluétól, mivel a cserépedények festése is a nők feladata, így az edények mintázására használt díszítőmotívumokat vitték rá az írott tojásra.
A tojásíró szokások tájegységenként eltérhetnek
Fotó: Duna Ház Archívuma
Háromszék: Az íróeszközt egykor lúd vagy tyúk tollszárakból is készítették, amit viszont a forró viasz hamar tönkretett. Az így készült „békenőcske” használata egyszerű volt, hiszen egy-két mozdulattal nagy felületet tudtak viasszal lefedni. Több színt is szoktak festeni a tojásra. Ilyenkor a világosabb színektől haladnak a sötétebbekig, fontos a jó sorrend: sárgító, pirosító, feketítő.
Kalotaszeg falvaiban pirosra, zöldre, ritkábban kékre festették a tojást. A berzseléses vagy bürökbe való festés is igencsak elterjedt, de ismert volt a batikolás technikája is.
Pálcikára rongyot húztak, hogy a vége lencsenagyságú legyen és azt mártották a festékbe vagy hagymalébe. A Nádasmenti falvakban olajfestékkel díszítik a cifra tojásokat, mely a bútorfestés talajából hajtott ki. Ecsettel és különböző olajfestékekkel festenek, amit zománcnak neveznek. Újabban nem ritkák a fatojások vagy a gyöngyös tojások sem.
Fotó: Duna Ház Archívuma
Köröstárkányban már csak ketten művelik a hagyományos tojásfestést, a „pulitéros” tojást, Sebestyén Mária és Szatmári Erzsébet. Náluk a tojásfestés családi hagyomány, gyermekkoruk óta végzik, de édesanyjuk, nagymamájuk is ezt csinálta.
A név tulajdonképpen „politúrt” takar, de a tárkányi hanglejtés módosította a kiejtést. A sellakpolitúr egy állati eredetű gyanta szeszes oldata, melyet bútorfényezésnél használnak. Ezt az oldatot használták fel a köröstárkányiak az anilinalapú festékek stabilizálására. A felhasznált színek élénkek: vérpiros, sárga, ibolya, zöld. A motívumok négy kategóriába sorolhatók: virágos, tulipános-ibolyás, leveles (tölgyfalevél-motívum), és a szivárványos.
A festési technika is egyedi, nem használnak ecsetet, hanem eleinte kis géz (fátyol) darabba csavart vattát, vagy manapság nejlonharisnya darabba helyezik a nedvszívó anyagot. Ezeket mártják a festékbe, és gyors, kacskaringós mozdulatokkal festik meg a tojásokat. Érdekességként emelném ki, hogy a tojásírók elmondása szerint a legszebben díszített tojásokat nem adták oda a legényeknek, hanem az a legjobb lánybarátjukat illette.
Fotó: Bíró Boróka
Szatmáron előszeretettel használják a szabadrajzolatú, felosztás nélküli mintákat. A viaszos díszítésű tojásokra szalmaszál vagy lapított fejű gyufa segítségével írtak mintákat, majd lámpaezüstbe hengergették a még meleg tojásokat. A viaszba beleragadó ezüst- vagy aranypor domború, fényes mintázatot hagy a tojáson. A már megfestett tojásokra sósavba mártott libatollal díszítményeket rajzoltak, s mivel a sósav a festéket lemarja, a díszítmény fehéren maradt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Erdélyi mozikban is vetítik április végétől Olasz Renátó magyarországi rendező Minden csillag című játékfilmét. A fiatal felnőttek útkeresését bemutató magyar filmben szereplői között több erdélyi színész is felbukkan.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán az állatfelügyelettel és -védelemmel foglalkozó hatóság (ASPA).
A magyar népviselet nem csupán múltidéző ruhadarab, hanem élő örökség, amely színekben, mintákban és formákban mesél közösségekről, ünnepekről és identitásról. A népviselet napja alkalmából ennek a gazdag hagyománynak állítanak emléket Torockón.
A magyar gasztronómia főként levesként és főzelékként készíti a savanykás sóskát, azonban a nagyvilág konyháiban számos változatos fogást készítenek a friss ízű növényből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!