Élő hagyomány. A tojásírás napjainkban is igen népszerű, városi és vidéki környezetben egyaránt
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A húsvét elengedhetetlen tartozéka a festett tojás, amely szinte minden erdélyi, székelyföldi, partiumi háztartásban ott díszeleg az ünnepi asztalon, várva a locsolókat. A díszítési technikák, színek, motívumok azonban tájegységenként változóak, többek között erről beszélgettünk Cserey Both Zsuzsa néprajzkutatóval. A kolozsvári kézműves ugyanakkor a tojásírás rejtelmeibe is beavatta a Krónika olvasóit.
2025. április 13., 18:362025. április 13., 18:36
A tojásírás hagyománya vidékenként eltérő. Vannak olyan települések, ahol a mai napig elképzelhetetlen, hogy húsvétkor ne kerüljön írott tojás az asztalra – magyarázta érdeklődésünkre Cserey Both Zsuzsa. A kolozsvári néprajzkutatónak meggyőződése, hogy a batikolásos (a viasszal írott) módszer egykor szélesebb körben volt használatos, mint amiről manapság tudomásunk van. „Kihangsúlyoznám, hogy a tojásokat írjuk, és nem rajzoljuk. Abban látom a magyarázatát, hogy a motívumok egykor mind jelentéssel bírtak,
A tojásíráshoz nem mindenki értett, nem mindenkinek volt hozzá tehetsége, így kialakult, hogy egyes asszonyok fizetségért (terményekért cserébe) több száz tojást is megírtak húsvétra” – részletezte a kézműves.
Cserey Both Zsuzsa (balra) előszeretettel tart tojásíró-foglalkozásokat a húsvét előtti időszakban
Fotó: Kós Katalin
Cserey Both Zsuzsa szerint a tojásírás szerencsére a városlakók körében is egyre népszerűbb, hiszen
Mint kifejtette, ez nem igényel bonyolult eszközhasználatot, könnyűszerrel magunk is el tudjuk készíteni. „Az írókát régen gyógyszeres tubusból, cipőfűzővégből készítették. Egy kis lemezdarabkára (legjobb a rézlemez, de az üdítős- vagy sörösdobozból vágott is ugyanúgy megteszi) van szükség, melyet csőként vagy tölcsérként kell tű köré alakítani, majd egy fa nyélhez rögzíteni. Kesice, gice, kondé, gica – tájegységenként eltérő megnevezése van” – mutatott rá a néprajzkutató, aki részletesen elmagyarázta a folyamatot is.
Az írókát a tojás héjára merőlegesen tartva, a viasz a kis csövön keresztül tud kifolyni
Fotó: Makkay József
Mint mondta, az írókát a felolvasztott és forrón tartott méhviaszba kell mártogatni, de olyan eljárás is van, ahol nem a viaszt kell felolvasztani, hanem az íróka hegyét gyertya lángjához tartva felmelegíteni, majd a forró írókát egy viasztömbbe nyomni. A tojás héjára merőlegesen tartva, a viasz a kis csövön keresztül tud kifolyni, amíg ki nem hűl. A viasszal lefedett részek alá nem tud behatolni a festék és ebből adódnak a szebbnél szebb tojáshímek. Fontos, hogy a viasszal megírt tojásokat nem szabad forró festőlében festeni – hívta fel a figyelmet a kincses városi kézműves.
Cserey Both Zsuzsa arról is beszélt lapunknak, hogy a kifújt vagy főtt tojást egyformán jól lehet festeni. A kifújt tojások esetében annyiban bonyolultabb az eljárás, hogy mivel azok lebegnek a festőlé tetején, rendszeresen át kell forgatni őket vagy a festőlevet kell rákanalazni. Viszont úgy véli, megéri a fáradtságot, hiszen évekig tárolni tudjuk a szebb mintázatú tojásokat.
A néprajzkutató néhány motívumelnevezést is megemlített:
Gazdag motívumkincs
Fotó: Bíró Boróka
„Láthatjuk, hogy a motívumskála nagyon széles. A nálunk fellelhető minták számban jóval 2000 fölött vannak, ezek variálhatósága pedig csak azért nem végtelen, mert meghatározott szabályok szerint ragozhatóak.
A tojásminták nagyobb része beosztásos, nyolc, vagy annál is több osztatú és ez a felosztás könnyítésül szolgál a tojásíró számára, könnyebben tud tájékozódni a kevésbé járatos, vagy kezdőbb tojásíró is” – magyarázta Cserey Both Zsuzsa, kitérve a tájegységenkénti jellegzetességekre is.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Gyimes: A tojásírás szellemi központja. Csak piros színű tojásokat festenek és rengeteg mintát ismernek, variálnak.
Moldva: A moldvai csángók tojásíró szokásai nem mindenütt egységesek. A székelyes csángó települések és nem székelyes moldvaiak között eltérő szokások vannak. A székely falvakban erdélyi székelyekhez, vagy a gyimesiekhez hasonló módon írják a tojásokat, vagyis piros (veres) alapon fehér mintával. Többnyire nagycsütörtök a tojásírás napja, vagy nagypéntek. A nem székely csángóknál fordítva van, a minta színe piros és az alap fehér, és ők fehér- vagy mátkázó vasárnapra festik.
Hétfalu: Ugyanazt a batikolós módszert alkalmazzák tojásíráskor. Sok növényi motívumot használnak és nagyjából ugyanazokkal a megnevezésekkel, mint a többi viaszolós vidéken.
Barcaújfaluban a mintakincs némileg eltér a többi faluétól, mivel a cserépedények festése is a nők feladata, így az edények mintázására használt díszítőmotívumokat vitték rá az írott tojásra.
A tojásíró szokások tájegységenként eltérhetnek
Fotó: Duna Ház Archívuma
Háromszék: Az íróeszközt egykor lúd vagy tyúk tollszárakból is készítették, amit viszont a forró viasz hamar tönkretett. Az így készült „békenőcske” használata egyszerű volt, hiszen egy-két mozdulattal nagy felületet tudtak viasszal lefedni. Több színt is szoktak festeni a tojásra. Ilyenkor a világosabb színektől haladnak a sötétebbekig, fontos a jó sorrend: sárgító, pirosító, feketítő.
Kalotaszeg falvaiban pirosra, zöldre, ritkábban kékre festették a tojást. A berzseléses vagy bürökbe való festés is igencsak elterjedt, de ismert volt a batikolás technikája is.
Pálcikára rongyot húztak, hogy a vége lencsenagyságú legyen és azt mártották a festékbe vagy hagymalébe. A Nádasmenti falvakban olajfestékkel díszítik a cifra tojásokat, mely a bútorfestés talajából hajtott ki. Ecsettel és különböző olajfestékekkel festenek, amit zománcnak neveznek. Újabban nem ritkák a fatojások vagy a gyöngyös tojások sem.
Fotó: Duna Ház Archívuma
Köröstárkányban már csak ketten művelik a hagyományos tojásfestést, a „pulitéros” tojást, Sebestyén Mária és Szatmári Erzsébet. Náluk a tojásfestés családi hagyomány, gyermekkoruk óta végzik, de édesanyjuk, nagymamájuk is ezt csinálta.
A név tulajdonképpen „politúrt” takar, de a tárkányi hanglejtés módosította a kiejtést. A sellakpolitúr egy állati eredetű gyanta szeszes oldata, melyet bútorfényezésnél használnak. Ezt az oldatot használták fel a köröstárkányiak az anilinalapú festékek stabilizálására. A felhasznált színek élénkek: vérpiros, sárga, ibolya, zöld. A motívumok négy kategóriába sorolhatók: virágos, tulipános-ibolyás, leveles (tölgyfalevél-motívum), és a szivárványos.
A festési technika is egyedi, nem használnak ecsetet, hanem eleinte kis géz (fátyol) darabba csavart vattát, vagy manapság nejlonharisnya darabba helyezik a nedvszívó anyagot. Ezeket mártják a festékbe, és gyors, kacskaringós mozdulatokkal festik meg a tojásokat. Érdekességként emelném ki, hogy a tojásírók elmondása szerint a legszebben díszített tojásokat nem adták oda a legényeknek, hanem az a legjobb lánybarátjukat illette.
Fotó: Bíró Boróka
Szatmáron előszeretettel használják a szabadrajzolatú, felosztás nélküli mintákat. A viaszos díszítésű tojásokra szalmaszál vagy lapított fejű gyufa segítségével írtak mintákat, majd lámpaezüstbe hengergették a még meleg tojásokat. A viaszba beleragadó ezüst- vagy aranypor domború, fényes mintázatot hagy a tojáson. A már megfestett tojásokra sósavba mártott libatollal díszítményeket rajzoltak, s mivel a sósav a festéket lemarja, a díszítmény fehéren maradt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egzotikus nyaralásra vágytak azok, akik megbíztak egy Ilfov megyei utazási iroda ajánlatában. A kárvallottakat becsapták, így azok a rendőrséghez fordultak. A hatóságok óvatosságra intenek.
A román-magyar határ mentén vadon élő állatvilág értékeinek megőrzése érdekében hozott létre Regionális Határ-menti Vadvilág Monitoring Központot a Debreceni Egyetem, amely együttműködik a Temesvári Egyetemmel.
Több mint kétmillió adatot tartalmaz 407 fajról, 21 országból az OpenBirdMaps (OBM) online adatbázis, amelyet ezelőtt tíz évvel hozott létre a Milvus Csoport. Papp Edgár ökológus a kezdeményezés céljáról, időközbeni bővítéséről beszélt a Krónikának.
Erdélyben a karalábét elsősorban hús- és zöldséglevesek alapanyagaként tartják számon, jó tudni, hogy a nagyvilág gasztronómiáiban nagyon változatos az elkészítési módja.
A szatmárnémeti vasútállomás 126 éves története most hetedik osztályos diákok által kel új életre: a Kölcsey Ferenc Főgimnázium Peronkommandó csapata színdarabbal és feltárt érdekességekkel készül az Örökségünk őrei verseny szombati regionális döntőjére.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg a Galac megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz az esethez igyekvő rendőrautónak. Végül mire a tűzoltók megérkeztek, a lakosok eloltották a lángokat.
Elvitték csütörtökön este a hatos lottó bruttó 22,9 millió lejes (4,5 millió euró) főnyereményét – közölte a Román Lottótársaság.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Újra Kolozsvárra érkezik a generációkat inspiráló brit legenda, Sting. A világhírű zenész az Untold fesztiválon lép fel. A kincses városba több tízezer látogatót vonzó zenei rendezvényen a pop- és elektronikus zene sztárjai is színpadra állnak.
A kalotaszegi viselet egyik legkülönlegesebb darabját, a pártát állítja középpontba Kiss Gabriella népi iparművész frissen megjelent, Kalotaszeg gyöngyös pártái című kötete. A kutató-gyűjtőmunkáról, a párták egyedi világáról a szerzővel beszéltünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!