Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységéért felelős igazgatója
Fotó: MCC
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el. A szervezet jövője attól függ, hogy a magyar állam az MCC Alapítvány jogutódjaként vállalja-e az erdélyi programok további támogatását. Az Erdély-szerte több mint 130 munkatárssal dolgozó intézmény helyzetéről, a költségcsökkentésről és a folytatás lehetőségeiről Talpas Botondot, az MCC erdélyi tevékenységéért felelős igazgatóját kérdeztük.
2026. augusztus 28., 18:042026. augusztus 28., 18:04
– A KEKVA-rendszer (Közfeladatot Ellátó Közérdekű Vagyonkezelő Alapítványok - szerk. megj.) augusztus 31-i megszüntetése már hónapok óta várható volt. Magyar Péter augusztus 27-ei bejelentése tartalmazott az Önök számára új elemet az MCC sorsa kapcsán, vagy lényegében azzal a forgatókönyvvel számoltak, amely most véglegessé vált?
– A KEKVA-rendszer megszüntetésének ténye nem volt meglepetés, azzal hónapok óta számoltunk. A tegnap nyilvánosságra került kormányzati közlemény szerint a Magyar Állam jogutódként veszi át az alapítvány feladatait és munkavállalóit. Hogy ez pontosan mit jelent az MCC Erdélyre nézve, még kérdéses, tekintve, hogy az MCC erdélyi tevékenységét ellátó Egyesületet a magyarországi alapítvány támogatta. Bízunk benne, hogy a végleges kép és annak részletei, különösen az erdélyi működésre vonatkozó következmények, a következő pár nap-hét során eldőlnek.
– Júliusban még azt mondta, dolgoznak azon, hogy a diákoknak biztosított programok és lehetőségek megmaradjanak. Azóta sikerült olyan B tervet kidolgozni, amely az erdélyi MCC működését hosszabb távon is biztosíthatja?
– Dolgoztunk és dolgozunk rajta. Az elmúlt hónapok során különböző forgatókönyvekben gondolkodtunk, érdemi választ azonban a hogyan továbbról az alapítvány részéről nem kaptunk. Az eddigiekhez képest jelentősebbnek tűnő újdonságot csak a tegnapi, tehát augusztus 27-i bejelentés képez. A tegnapi fejlemények ugyanakkor új helyzetet teremtettek: ha a Magyar Állam jogutódként veszi át az alapítvány teljes tevékenységét, az érintheti az erdélyi működést is. Ezt egyelőre továbbra sem látjuk tisztán.
– Továbbra is azzal számolnak, hogy ősszel valamennyi megszokott erdélyi oktatási program elindul? Lesznek-e olyan képzések, rendezvények vagy kollégiumi lehetőségek, amelyeket a finanszírozási helyzet miatt szűkíteni kell vagy elhalasztani?
– A magyarországi alapítvány sorsától is függ, hogy miként tovább. Mivel, mint jeleztük, az MCC erdélyi tevékenységét ellátó egyesületet a magyarországi alapítvány támogatta, bármilyen, a jövőre vonatkozó döntéssel meg kellett várnunk a magyar kormány és az alapítvány közti tárgyalások eredményeit, amelynek a részleteiről most folynak az egyeztetések.
A következő napok-hetek fejleményeinek függvényében azonban már tisztábban fogunk látni, s fogunk tudni dönteni a továbbiakról is. Amint érdemi információnk van, azt közölni fogjuk az érintettekkel.
– Milyen finanszírozási lehetőségeket vizsgálnak az eddigi magyarországi források pótlására: szóba jöhetnek-e magántámogatók, vállalati partnerek vagy más pályázati források, és ezek közül van-e már olyan, amelyről konkrét tárgyalások folynak?
– Az egyesület költségvetésében az alapítványi forrásokon túl eddig is szerepeltek pályázati bevételek, önkormányzati támogatások és magánadományok. A jelenlegi helyzetben sokan jelezték segítségüket (oktatók, szülők, partnerek). Ugyanakkor az alapítványi forrás a teljes költségvetés meghatározó részét tette ki, ezért minden egyéb lehetőség mérlegeléséhez először azt kell látnunk, milyen szándékok fogalmazódnak meg a jogutódlás kapcsán az erdélyi működésre vonatkozóan. Erre a választ most várjuk.
– Mit tudnak jelenleg biztosan mondani az erdélyi diákoknak, szülőknek és munkatársaknak: meddig garantált a programok működése, és mikorra tisztázódhat véglegesen az Erdélyi MCC jövője?
– Azt tudjuk biztosan mondani, hogy a szerződésünk az idei évre, tehát december 31-ig van, anyagi forrásunk azonban csak a következő hetekre.
A nyár elején azt reméltük, hogy augusztus végéig, a magyaroszági tanévkezdésig választ tudunk adni a jövőre vonatkozóan. Ez nem így történt. Mi is várjuk a fejleményeket, és igyekszünk folyamatosan kommunikálni azokról az érintettekkel. A tegnapi magyarországi bejelentés nyomán azt reméljük, hogy belátható időn belül az erdélyi helyzetre is egyértelmű válasz születik.
– Felmerült-e reális lehetőségként, hogy az erdélyi MCC a magyarországi szervezettől részben vagy teljesen függetlenül folytassa a működését? Egyáltalán megvannak-e ehhez a szükséges jogi, szervezeti és pénzügyi feltételek?
– A jogi feltételek ehhez adottak. A pénzügyi feltételek az eddigi méretű és formátumú működéshez nem állnak rendelkezésre. A tegnapi fejlemények fényében azonban ez a kérdés is új megvilágításba kerül: ha a magyar állam valóban szándékozik az erdélyi programokat is gondozni, az más pályát jelent, mintha az erdélyi szervezetnek teljesen önálló úton kellene boldogulnia.
– Az MCC oktatási rendszere eddig központilag kidolgozott programokra és az egész Kárpát-medencét átfogó oktatói hálózatra épült. Ha a magyarországi MCC működése teljesen megszűnne, az erdélyi szervezet jogilag és szakmailag továbbvihetné-e a jelenlegi képzéseket, kurzusokat és tananyagokat, illetve hozzáférne-e továbbra is ehhez az oktatói hálózathoz?
– Az MCC Erdély az elmúlt években a magyarországi szakmai keretrendszer mellett saját, önálló működési struktúrát épített ki: megvolt hozzá a teljes koordinációs csapat, a helyi oktatói és szakmai kapcsolatrendszer. A programok jelentős részét már eddig is erdélyi viszonyokra szabottan, önállóan szerveztük és valósítottuk meg. A kárpát-medencei oktatói hálózathoz való hozzáférés értelemszerűen az intézményi kapcsolatoktól függ, de az erdélyi szervezet szakmailag nem a nulláról indulna. Az elméleti lehetőség tehát adott. A kérdés valójában pénzügyi jellegű, nem szakmai.
– Úgy tudjuk, hogy az erdélyi MCC-nél is elbocsátások kezdődtek. Meg tudja erősíteni ezt az értesülést? Ha igen, hány munkatársat érint a létszámleépítés, mely területeken történnek elbocsátások, és közvetlenül összefüggnek-e a kialakult finanszírozási helyzettel?
– A helyzetre való tekintettel több kolléga új munkalehetőség után nézett, többen már új munkát is találtak, továbbá vannak, akik esetében ez még folyamatban van.
E körben merült fel az is, hogy a kollégák számára jeleztük a rendkívüli bizonytalanságot, és mindenkit arra kértünk, hogy amennyiben teheti, keressen új lehetőségeket, vagy ha már talált, akkor éljen vele. Nem várhattuk el a kollégáktól, hogy egy bizonytalan intézményi helyzetre tegyék fel a saját megélhetésüket. Erdély-szerte több mint 130 kollégával dolgoztunk együtt, és pontosan tudjuk, hogy ez a helyzet nemcsak intézményi, hanem nagyon is emberi kérdés.
– A vagyoni háttér megszűnésével bezár az erdélyi MCC, vagy egyéb módokon vannak tervek a folytatásra?
– A válaszunk ugyanaz, mint az eddigiek esetében. Szeptember 1-jétől a magyarországi MCC Alapítvány jogutódja a magyar állam. Hogy ennek pontosan milyen következményei vannak az MCC Erdélyre nézve, illetve milyen szándékai vannak a jogutódnak az erdélyi működésre vonatkozóan, még nem tudni. Amint ez tisztázódik, dönteni tudunk arról is, milyen formában és keretek között folytatható az erdélyi munka. Addig minden lehetőséget nyitva tartunk.
A magyarországi MCC körüli átalakulás hírei sok erdélyi diákot és szülőt is bizonytalanságban tartanak, miközben javában zajlik a jelentkezés az intézmény programjaira.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket.
Spontán sztrájkba léptek csütörtök reggel a Romarm tagvállalatának, a brassói Carfil gyárnak az alkalmazottai a fizetésük elmaradása miatt.
Lakossági tiltakozássorozat nyomán ismét a hatóságok figyelmének középpontjába kerültek a Kolozs megyei Erdőfelek községhez tartozó Bányabükk térségében tapasztalható forgalmi és közlekedésbiztonsági problémák.
Míg a profitorientált, világi vállalatok esetében általában szűkebb a tevékenységi kör és sokkal több a gazdasági szakember, addig az egyházak esetében szerteágazóbb a gazdasági tevékenységi kör és kevesebb a szakember.
Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő, az EP alelnöke budapesti találkozót kezdeményezett Magyar Péter miniszterelnökkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!