Borboly Csaba és Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es vezetői a közösségi oldalakon közzétett videókban vitáznak egymással
Fotó: Képernyőmentés/Borboly Csaba Facebook-oldala
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után. Borboly azzal vádolta meg utódját, hogy a megyei tanács nevében letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte ellene. Bíró ezt határozottan visszautasította, és egy Facebook-videóban részletesen ismertette az ügy előzményeit. Szerinte a megyei önkormányzatnak ma sem Borboly Csaba elítélése a célja, hanem a költségvetésben keletkezett, több millió lejesre becsült kár visszaszerzése.
2026. augusztus 31., 14:522026. augusztus 31., 14:52
2026. augusztus 31., 15:092026. augusztus 31., 15:09
Eldurvult a vita a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es vezetői, a közgyűlés volt és jelenlegi elnöke között; előbbi már azzal vádolja az utódját, hogy börtönbe akarta juttatni. „Ez az ember írásban kérte Hargita Megye Tanácsának a nevében, a kollégákkal megszavaztatta, hogy szabadságvesztésre ítéljenek el. Értik? Szabadságvesztésre ítéljenek el! Ez az ember, akit segítettem, be akart záratni! (...) Húsz-harminc évre meg akarta nyomorítani a gyerekeim életét!” – fogalmazott a közösségi oldalán közzétett videóban Borboly Csaba alelnök, aki 2008 és 2024 között látta el a megyei tanács elnöki teendőit.
A vádra utódja, Bíró Barna Botond ugyancsak videóban válaszolt. A Hargita Megye Tanács elnökévé 2024-ben megválasztott politikus – a közgyűlés korábbi alelnöke – kategorikusan cáfolta, hogy Borboly bebörtönzését kérte volna. „Kicsoda? Én biztos nem!” – reagált, majd részletesen ismertette a hosszú évek óta húzódó ügy hátterét.
Az elnök szerint a kivitelezés során nem tartották be maradéktalanul a műszaki tervekben szereplő megoldásokat, ezért a műszaki felügyelő nem vette át a munkálatokat, azok kifizetése ennek ellenére megtörtént.
A számvevőszék 2011–2012-ben végzett ellenőrzései szabálytalanságokat találtak a közbeszerzéseket követő kivitelezési szerződéseknél és a kifizetéseknél. Az ügyben később büntetőeljárás indult. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2013-ban emelt vádat Borboly Csaba, a megyei tanács akkori elnöke, továbbá az önormányzat több akkori és volt alkalmazottja, illetve más érintettek ellen.
A több mint egy évtizedig tartó büntetőper idén augusztusban ért véget jogerősen. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla Borbolyt és vádlott-társait a legfontosabb vádpontok alól felmentette. Borboly esetében ez két, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés, egy hivatali visszaélésre való felbujtás és a hatóságok megtévesztésének vádját érintette. Két, közokirat-hamisítással kapcsolatos elsőfokú döntést ugyanakkor a jogerős ítélet nem változtatott meg, ezek büntethetősége azonban időközben elévült, ezért a teljes büntetőeljárást megszüntették.
Bíró Barna Botond videós állásfoglalása szerint külön kell választani egymástól a büntetőjogi felelősséget és Hargita Megye Tanácsának polgári jogi követelését. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a megyei önkormányzat a 2013-ban elfogadott 141-es számú határozat alapján polgári félként lépett be a büntetőperbe. Bíró értelmezése szerint az önkormányzat célja kizárólag az volt, hogy visszaszerezze a számvevőszék által megállapított anyagi kárt.
Bíró Barna Botond tanácselnök szerint nem Borboly Csaba alelnök börtönbe juttatása, hanem az okozott kár megtérítése az önkormányzat célja
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Ezt támasztja alá a Hargita Megye Tanácsa jogi és közbeszerzési igazgatóságát irányító Groza Noémi tájékoztatása is.
Bíró Barna Botond arra is kitért, hogy 2016 áprilisában a Hargita Megyei Törvényszék elrendelte: a büntetőeljárásban ne a megyei önkormányzat saját jogászai képviseljék az intézményt, hanem külső ügyvéd.
Erre szerinte azért volt szükség, mert a perben a megyei tanács volt munkatársai, illetve olyan intézményvezető is érintett volt, aki akkor is vezető tisztséget töltött be.
A megyei tanács ennek nyomán Lacrima Rodica Buile ügyvédet bízta meg jogi képviseletével.
Bíró hangsúlyozta: a megyei önkormányzat munkatársai az ügy dokumentumait adták át az ügyvédnek, a jogi stratégia kialakítása és a megye érdekeinek bíróság előtti képviselete viszont a külső jogi képviselő feladata volt.
Borboly Csaba a Facebookon közzétett Reels-videójában azt állította, hogy a megyei tanács elnöke a polgári peres jogi eljárás során megnövelte a követelt kár értékét. Bíró szerint azonban ennek oka az, hogy az eredetileg megállapított összeghez az évek során a törvény szerint késedelmi, illetve büntetőkamatokat kellett hozzászámítani.
A pontos összeg tekintetében eltérés van Bíró videóban elhangzott közlése és a megyei tanács jogi igazgatóságának tájékoztatása között. Bíró 4,8 millió lejes kárról beszélt, míg Groza Noémi szerint a megyei tanács által polgári félként benyújtott keresetben szereplő összeg 4,7 millió lej, amelyhez késedelmi kamatokat is hozzá kell számítani.
A Székelyhon beszámolója szerint 2012–2013-ban több polgári per is indult az ügyben, ezeket azonban a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztették. Most, hogy a büntetőper lezárult, ezek folytatódhatnak, illetve újabb polgári perek is indulhatnak. A megyei tanács jogi igazgatója szerint ugyanakkor előbb tisztázni kell az egyes érintettek anyagi felelősségének mértékét, ami összetett és hosszadalmas folyamatnak ígérkezik.
Értelmezése szerint Hargita Megye Tanácsát és ezen keresztül a Hargita megyei közérdeket érte kár, az intézmény vezetőinek és alkalmazottainak pedig törvényi kötelességük minden rendelkezésükre álló jogszerű eszközt igénybe venni annak megtérítése érdekében. „Ha az a vád velem szemben, hogy mindent megtettem annak érdekében, hogy ezt a kárt megtérítsük, akkor ezt büszkén vállalom. És azt tudom megígérni, hogy ezután sem lesz másképp” – fogalmazott Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A nyilvánosság előtt, a közösségi médiában dúló vita egyébként kényelmetlenül érinti az RMDSZ-t, hiszen Bíró és Borboly egyaránt a szövetség befolyásos, exponált politikusai közé tartozik.
Hetek óta üzenget Hargita Megye Tanácsának korábbi elnöke utódjának, hétfőn azonban látványosan egymásnak esett Hargita Megye Tanácsának ülésén Bíró Barna Botond és Borboly Csaba a homoródfürdői ifjúsági tábor ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás