A vásárló minden üzletben áremelkedéssel szembesül, így a fizetés hamarabb odalesz, mint gondolná
Fotó: Sándor Csilla
Az infláció 2013 áprilisa óta nem látott magasságokba nőtt a múlt hónapban, a friss gyümölcs és a zöldségkonzervek drágultak a legnagyobb mértékben. Többek között a szociálliberális kormány által a közszférában végrehajtott béremelések hajtják felfele az árakat.
2018. május 26., 10:522018. május 26., 10:52
2018. május 26., 10:562018. május 26., 10:56
A szakemberek szerint elsősorban a kormány intézkedései vezethettek oda, hogy éves szinten 5,2 százalékra nőtt áprilisban az infláció, míg márciushoz mérten 0,5 százalékos volt a pénzromlás üteme. Mint az Országos Statisztikai Intézet (INS) a legfrissebb pénzromlási adatok ismertetésekor emlékeztetett, 2013 áprilisa óta nem volt 5,2 százalékos a pénzhígulás.
A tavalyi negyedik hónaphoz viszonyítva idén áprilisban a legnagyobb mértékben, 7,2 százalékkal a nem élelmiszer jellegű termékek drágultak.
Az egy hónappal korábban regisztrált árakhoz képest a friss gyümölcs és a zöldségkonzervek drágultak a legnagyobb mértékben, olcsóbb lett viszont a cukor és a tojás. A statisztikai intézet adatai szerint a gyümölcsök és gyümölcskonzervek 2,66 százalékkal, a zöldségek és zöldségkonzervek 1,46 százalékkal kerültek többe áprilisban, mint egy hónappal korábban. A kenyér 0,43 százalékkal, a krumpli 0,89 százalékkal, a méz 0,52 százalékkal lett drágább. Voltak olyan élelmiszerek, amelyek olcsóbbak lettek, például a tojás (–6,89 százalék) vagy a cukor (–2,06 százalék). Kisebb mértékben csökkent a liszt, a bab és a citrusfélék ára. Áprilisban az előző hónaphoz viszonyítva összességében 0,18 százalékkal nőttek az élelmiszerárak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) legfrissebb adatai szerint uniós viszonylatban Romániában nőttek áprilisban a leggyorsabban a fogyasztói árak, miközben a drágulás üteme az euróövezetben és összességében véve az Európai Unióban is lassult. A hivatalos tájékoztatás szerint a 19 országot tömörítő eurózónában 1,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak tavaly áprilishoz képest, ez 0,1 százalékponttal alacsonyabb a márciusi 1,3 százaléknál, de a februárban elért, 14 havi mélypontot jelentő 1,1 százalékosnál 0,2 százalékponttal magasabb. A 28 tagú unióban 1,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Márciusban 1,5 százalékra, februárban 1,4 százalékra, januárban pedig 1,6 százalékra rúgott az éves összevetésű áremelkedés. A legalacsonyabb éves rátát Cipruson (-0,3 százalék), Írországban (-0,1 százalék) és Portugáliában (0,3 százalék) mérték, míg a legnagyobbat Romániában (4,3 százalék), Szlovákiában (3,0 százalék) és Észtországban (2,9 százalék).
Rossz hír, hogy a drágulási hullám Romániában minden valószínűség szerint folytatódik. A Román Nemzeti Bank (BNR) is enyhén, 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelte a 2018. decemberi inflációs előrejelzést legutóbbi jelentésében, 2019 decemberére pedig 9 százalékos pénzhígulásra számítanak. Mint Mugur Isărescu jegybankelnök a prognózis ismertetése alkalmával elmondta, a béremelések elkerülhetetlenek, de visszatükröződnek az árakban.
Hogyan tudnánk megállítani az orvosok elvándorlását, ha nem emeljük a fizetéseiket? Hogyan tudnánk megállítani a kórházi korrupciót, ha nem fizetésemelésekkel? De figyelmesnek kell lennünk, mert a munkaerőpiacon kialakult feszültségek által generált fizetésemelések előbb vagy utóbb vissza fognak tükröződni az árakban” – fogalmazott a jegybankelnök.
Az előző inflációs jelentés különben még azzal számolt, hogy idén decemberben 3,5 százalékos lesz a pénzhígulás, míg a csúcsot a második negyedévben éri el, amikor 5 százalékig kúszik. A múlt pénteken bemutatott kiadásban már 3,6 százalékos inflációt vetítenek előre az év végére, miután a második és a harmadik negyedévben is 5 százalék körül fog alakulni a mutató, és az utolsó negyedévben fog csak mérséklődni a pénzromlás üteme.
Tavaly decemberben 3,3 százalék volt az éves infláció, azóta folyamatosan emelkedik. A várakozásokhoz képest gyorsabb ütemű infláció miatt ugyanakkor a BNR az idén már háromszor emelte az alapkamatot, amely jelenleg 2,50 százalék.
Az európai uniós szinten is kiugróan magas inflációs ráta politikai csörte tárgyát is képezi az államfő és a kormánypártok között. Klaus Johannis elnök a szociálliberális kormány adócsökkentéseket és közalkalmazotti béremeléseket egyidejűleg bevezető, szerinte vitatható gazdaságpolitikáját tette felelőssé és Viorica Dăncilă miniszterelnök lemondását követelte. A kormányzó szociáldemokraták azonban az államfő vádaskodását a jövő évi elnökválasztási kampány előszelének tekintik, és a jegybankot bírálták, amiért nem lép fel hatékonyabban az infláció megfékezése érdekében. Dăncilă az infláció emelkedésének okát firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, meg kell nézni, mi drágult áprilisban. „Miért nem nézzük még régebbről? Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos az emelkedés. Nézzék meg az április elsejei drágulásokat, és megértik, miért” – idézi a Mediafax hírügynökség a kormányfő rövid reakcióját.
Közben megszólalt a témában a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is, Ionel Dancă Facebook-bejegyzésben fogalmazta meg, hogy
„Az infláció nem tesz különbséget a közalkalmazottak és a magánszektor dolgozói között, vagy azok között, akiknek nőttek a fizetéseik és azok között, akiknek meg nem. Mindenkit sújt, a leginkább azokat, akiknek alacsony a jövedelmük. Liviu Dragneának abba kell hagynia a kamuzást a vásárlóerő növekedéséről, és azonnal véget kell vetnie a katasztrofális gazdaságpolitikának, amely keretében egy kézzel adnak, és két kézzel vesznek el a románok zsebéből” – fogalmazott a PNL szóvivője.
A fizetések 15 százalékot meghaladó ütemben nőttek
Márciusban elérte a 4488 lejt a bruttó átlagbér, ami nettó értékben 2704 lejt jelent. Utóbbi 217 lejjel (8,7 százalékkal) több mint amennyit a romániai alkalmazottak egy hónappal korábban hazavihettek, tavaly márciushoz viszonyítva pedig 15,5 százalékos a gyarapodás – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatokból. A nagynak mondható emelkedés többnyire annak tudható be, hogy a közszférában a bérezési törvény alkalmazása nyomán nőttek a fizetések: az egészségben és a szociális ellátás terén az alkalmazottak 22,3 százalékkal, a tanügyben dolgozók pedig 18,4 százalékkal vihettek többet haza, mint egy hónappal korábban.
A legnagyobb nettó átlagbér változatlanul az IT-szektorban volt, ahol elérte a 6689 lejt, a legkevesebbet, nettó 1541 lejt pedig a vendéglátásban dolgozók vihették haza.
Idén márciusban a gazdaság szinte valamennyi ágazatában nőttek a fizetések. A legnagyobb emelkedésnek a dohányiparban dolgozók örvendhettek, ők 32,1 százalékkal vittek többet haza, mint egy hónappal korábban. 16 és 26,5 százalék közötti összeggel nőttek eközben a bérek a biztosítások, viszontbiztosítások és nyugdíjalapok (leszámítva az állami társadalombiztosítási rendszert), ingatlanközvetítés, nyers kőolaj és földgáz kitermelése, valamint az italgyártás terén. 11 és 15 százalék közötti növekedés volt eközben a műanyaggyártás, a fémfeldolgozás, a vízgazdálkodás ágazatában, a kiadóknál vagy a közlekedési eszközöket gyártó cégeknél.
Voltak ellenben olyan gazdasági szektorok is, ahol márciusban csökkentek a fizetések az előző hónaphoz képest. 3,3 százalékkal vittek kevesebbet haza a mezőgazdaság, vadászat és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek terén dolgozók, miközben a film- és tévéműsorgyártásban, illetve zenekiadásban dolgozók 2,8 százalékkal, míg a távközlés terén 1,8 százalékkal zsugorodtak a fizetések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!