A vásárló minden üzletben áremelkedéssel szembesül, így a fizetés hamarabb odalesz, mint gondolná
Fotó: Sándor Csilla
Az infláció 2013 áprilisa óta nem látott magasságokba nőtt a múlt hónapban, a friss gyümölcs és a zöldségkonzervek drágultak a legnagyobb mértékben. Többek között a szociálliberális kormány által a közszférában végrehajtott béremelések hajtják felfele az árakat.
2018. május 26., 10:522018. május 26., 10:52
2018. május 26., 10:562018. május 26., 10:56
A szakemberek szerint elsősorban a kormány intézkedései vezethettek oda, hogy éves szinten 5,2 százalékra nőtt áprilisban az infláció, míg márciushoz mérten 0,5 százalékos volt a pénzromlás üteme. Mint az Országos Statisztikai Intézet (INS) a legfrissebb pénzromlási adatok ismertetésekor emlékeztetett, 2013 áprilisa óta nem volt 5,2 százalékos a pénzhígulás.
A tavalyi negyedik hónaphoz viszonyítva idén áprilisban a legnagyobb mértékben, 7,2 százalékkal a nem élelmiszer jellegű termékek drágultak.
Az egy hónappal korábban regisztrált árakhoz képest a friss gyümölcs és a zöldségkonzervek drágultak a legnagyobb mértékben, olcsóbb lett viszont a cukor és a tojás. A statisztikai intézet adatai szerint a gyümölcsök és gyümölcskonzervek 2,66 százalékkal, a zöldségek és zöldségkonzervek 1,46 százalékkal kerültek többe áprilisban, mint egy hónappal korábban. A kenyér 0,43 százalékkal, a krumpli 0,89 százalékkal, a méz 0,52 százalékkal lett drágább. Voltak olyan élelmiszerek, amelyek olcsóbbak lettek, például a tojás (–6,89 százalék) vagy a cukor (–2,06 százalék). Kisebb mértékben csökkent a liszt, a bab és a citrusfélék ára. Áprilisban az előző hónaphoz viszonyítva összességében 0,18 százalékkal nőttek az élelmiszerárak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) legfrissebb adatai szerint uniós viszonylatban Romániában nőttek áprilisban a leggyorsabban a fogyasztói árak, miközben a drágulás üteme az euróövezetben és összességében véve az Európai Unióban is lassult. A hivatalos tájékoztatás szerint a 19 országot tömörítő eurózónában 1,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak tavaly áprilishoz képest, ez 0,1 százalékponttal alacsonyabb a márciusi 1,3 százaléknál, de a februárban elért, 14 havi mélypontot jelentő 1,1 százalékosnál 0,2 százalékponttal magasabb. A 28 tagú unióban 1,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Márciusban 1,5 százalékra, februárban 1,4 százalékra, januárban pedig 1,6 százalékra rúgott az éves összevetésű áremelkedés. A legalacsonyabb éves rátát Cipruson (-0,3 százalék), Írországban (-0,1 százalék) és Portugáliában (0,3 százalék) mérték, míg a legnagyobbat Romániában (4,3 százalék), Szlovákiában (3,0 százalék) és Észtországban (2,9 százalék).
Rossz hír, hogy a drágulási hullám Romániában minden valószínűség szerint folytatódik. A Román Nemzeti Bank (BNR) is enyhén, 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelte a 2018. decemberi inflációs előrejelzést legutóbbi jelentésében, 2019 decemberére pedig 9 százalékos pénzhígulásra számítanak. Mint Mugur Isărescu jegybankelnök a prognózis ismertetése alkalmával elmondta, a béremelések elkerülhetetlenek, de visszatükröződnek az árakban.
Hogyan tudnánk megállítani az orvosok elvándorlását, ha nem emeljük a fizetéseiket? Hogyan tudnánk megállítani a kórházi korrupciót, ha nem fizetésemelésekkel? De figyelmesnek kell lennünk, mert a munkaerőpiacon kialakult feszültségek által generált fizetésemelések előbb vagy utóbb vissza fognak tükröződni az árakban” – fogalmazott a jegybankelnök.
Az előző inflációs jelentés különben még azzal számolt, hogy idén decemberben 3,5 százalékos lesz a pénzhígulás, míg a csúcsot a második negyedévben éri el, amikor 5 százalékig kúszik. A múlt pénteken bemutatott kiadásban már 3,6 százalékos inflációt vetítenek előre az év végére, miután a második és a harmadik negyedévben is 5 százalék körül fog alakulni a mutató, és az utolsó negyedévben fog csak mérséklődni a pénzromlás üteme.
Tavaly decemberben 3,3 százalék volt az éves infláció, azóta folyamatosan emelkedik. A várakozásokhoz képest gyorsabb ütemű infláció miatt ugyanakkor a BNR az idén már háromszor emelte az alapkamatot, amely jelenleg 2,50 százalék.
Az európai uniós szinten is kiugróan magas inflációs ráta politikai csörte tárgyát is képezi az államfő és a kormánypártok között. Klaus Johannis elnök a szociálliberális kormány adócsökkentéseket és közalkalmazotti béremeléseket egyidejűleg bevezető, szerinte vitatható gazdaságpolitikáját tette felelőssé és Viorica Dăncilă miniszterelnök lemondását követelte. A kormányzó szociáldemokraták azonban az államfő vádaskodását a jövő évi elnökválasztási kampány előszelének tekintik, és a jegybankot bírálták, amiért nem lép fel hatékonyabban az infláció megfékezése érdekében. Dăncilă az infláció emelkedésének okát firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, meg kell nézni, mi drágult áprilisban. „Miért nem nézzük még régebbről? Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos az emelkedés. Nézzék meg az április elsejei drágulásokat, és megértik, miért” – idézi a Mediafax hírügynökség a kormányfő rövid reakcióját.
Közben megszólalt a témában a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is, Ionel Dancă Facebook-bejegyzésben fogalmazta meg, hogy
„Az infláció nem tesz különbséget a közalkalmazottak és a magánszektor dolgozói között, vagy azok között, akiknek nőttek a fizetéseik és azok között, akiknek meg nem. Mindenkit sújt, a leginkább azokat, akiknek alacsony a jövedelmük. Liviu Dragneának abba kell hagynia a kamuzást a vásárlóerő növekedéséről, és azonnal véget kell vetnie a katasztrofális gazdaságpolitikának, amely keretében egy kézzel adnak, és két kézzel vesznek el a románok zsebéből” – fogalmazott a PNL szóvivője.
A fizetések 15 százalékot meghaladó ütemben nőttek
Márciusban elérte a 4488 lejt a bruttó átlagbér, ami nettó értékben 2704 lejt jelent. Utóbbi 217 lejjel (8,7 százalékkal) több mint amennyit a romániai alkalmazottak egy hónappal korábban hazavihettek, tavaly márciushoz viszonyítva pedig 15,5 százalékos a gyarapodás – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatokból. A nagynak mondható emelkedés többnyire annak tudható be, hogy a közszférában a bérezési törvény alkalmazása nyomán nőttek a fizetések: az egészségben és a szociális ellátás terén az alkalmazottak 22,3 százalékkal, a tanügyben dolgozók pedig 18,4 százalékkal vihettek többet haza, mint egy hónappal korábban.
A legnagyobb nettó átlagbér változatlanul az IT-szektorban volt, ahol elérte a 6689 lejt, a legkevesebbet, nettó 1541 lejt pedig a vendéglátásban dolgozók vihették haza.
Idén márciusban a gazdaság szinte valamennyi ágazatában nőttek a fizetések. A legnagyobb emelkedésnek a dohányiparban dolgozók örvendhettek, ők 32,1 százalékkal vittek többet haza, mint egy hónappal korábban. 16 és 26,5 százalék közötti összeggel nőttek eközben a bérek a biztosítások, viszontbiztosítások és nyugdíjalapok (leszámítva az állami társadalombiztosítási rendszert), ingatlanközvetítés, nyers kőolaj és földgáz kitermelése, valamint az italgyártás terén. 11 és 15 százalék közötti növekedés volt eközben a műanyaggyártás, a fémfeldolgozás, a vízgazdálkodás ágazatában, a kiadóknál vagy a közlekedési eszközöket gyártó cégeknél.
Voltak ellenben olyan gazdasági szektorok is, ahol márciusban csökkentek a fizetések az előző hónaphoz képest. 3,3 százalékkal vittek kevesebbet haza a mezőgazdaság, vadászat és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek terén dolgozók, miközben a film- és tévéműsorgyártásban, illetve zenekiadásban dolgozók 2,8 százalékkal, míg a távközlés terén 1,8 százalékkal zsugorodtak a fizetések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!