Visszatükröződnek az árakban a béremelések

Az egy hónappal korábban regisztrált árakhoz képest a friss gyümölcs és a zöldségkonzervek drágultak a legnagyobb mértékben, olcsóbb lett viszont a cukor és a tojás. A statisztikai intézet adatai szerint a gyümölcsök és gyümölcskonzervek 2,66 százalékkal, a zöldségek és zöldségkonzervek 1,46 százalékkal kerültek többe áprilisban, mint egy hónappal korábban. A kenyér 0,43 százalékkal, a krumpli 0,89 százalékkal, a méz 0,52 százalékkal lett drágább. Voltak olyan élelmiszerek, amelyek olcsóbbak lettek, például a tojás (–6,89 százalék) vagy a cukor (–2,06 százalék). Kisebb mértékben csökkent a liszt, a bab és a citrusfélék ára. Áprilisban az előző hónaphoz viszonyítva összességében 0,18 százalékkal nőttek az élelmiszerárak.

Uniós csúcs

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) legfrissebb adatai szerint uniós viszonylatban Romániában nőttek áprilisban a leggyorsabban a fogyasztói árak, miközben a drágulás üteme az euróövezetben és összességében véve az Európai Unióban is lassult. A hivatalos tájékoztatás szerint a 19 országot tömörítő eurózónában 1,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak tavaly áprilishoz képest, ez 0,1 százalékponttal alacsonyabb a márciusi 1,3 százaléknál, de a februárban elért, 14 havi mélypontot jelentő 1,1 százalékosnál 0,2 százalékponttal magasabb. A 28 tagú unióban 1,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Márciusban 1,5 százalékra, februárban 1,4 százalékra, januárban pedig 1,6 százalékra rúgott az éves összevetésű áremelkedés. A legalacsonyabb éves rátát Cipruson (-0,3 százalék), Írországban (-0,1 százalék) és Portugáliában (0,3 százalék) mérték, míg a legnagyobbat Romániában (4,3 százalék), Szlovákiában (3,0 százalék) és Észtországban (2,9 százalék).

Nem túl derűs kilátások

Rossz hír, hogy a drágulási hullám Romániában minden valószínűség szerint folytatódik. A Román Nemzeti Bank (BNR) is enyhén, 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelte a 2018. decemberi inflációs előrejelzést legutóbbi jelentésében, 2019 decemberére pedig 9 százalékos pénzhígulásra számítanak. Mint Mugur Isărescu jegybankelnök a prognózis ismertetése alkalmával elmondta, a béremelések elkerülhetetlenek, de visszatükröződnek az árakban.

Hogyan tudnánk megállítani az orvosok elvándorlását, ha nem emeljük a fizetéseiket? Hogyan tudnánk megállítani a kórházi korrupciót, ha nem fizetésemelésekkel? De figyelmesnek kell lennünk, mert a munkaerőpiacon kialakult feszültségek által generált fizetésemelések előbb vagy utóbb vissza fognak tükröződni az árakban” – fogalmazott a jegybankelnök.

Az előző inflációs jelentés különben még azzal számolt, hogy idén decemberben 3,5 százalékos lesz a pénzhígulás, míg a csúcsot a második negyedévben éri el, amikor 5 százalékig kúszik. A múlt pénteken bemutatott kiadásban már 3,6 százalékos inflációt vetítenek előre az év végére, miután a második és a harmadik negyedévben is 5 százalék körül fog alakulni a mutató, és az utolsó negyedévben fog csak mérséklődni a pénzromlás üteme.

Tavaly decemberben 3,3 százalék volt az éves infláció, azóta folyamatosan emelkedik. A várakozásokhoz képest gyorsabb ütemű infláció miatt ugyanakkor a BNR az idén már háromszor emelte az alapkamatot, amely jelenleg 2,50 százalék.

Politikai csörte tárgya

Az európai uniós szinten is kiugróan magas inflációs ráta politikai csörte tárgyát is képezi az államfő és a kormánypártok között. Klaus Johannis elnök a szociálliberális kormány adócsökkentéseket és közalkalmazotti béremeléseket egyidejűleg bevezető, szerinte vitatható gazdaságpolitikáját tette felelőssé és Viorica Dăncilă miniszterelnök lemondását követelte. A kormányzó szociáldemokraták azonban az államfő vádaskodását a jövő évi elnökválasztási kampány előszelének tekintik, és a jegybankot bírálták, amiért nem lép fel hatékonyabban az infláció megfékezése érdekében. Dăncilă az infláció emelkedésének okát firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, meg kell nézni, mi drágult áprilisban. „Miért nem nézzük még régebbről? Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos az emelkedés. Nézzék meg az április elsejei drágulásokat, és megértik, miért” – idézi a Mediafax hírügynökség a kormányfő rövid reakcióját.

Közben megszólalt a témában a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is, Ionel Dancă Facebook-bejegyzésben fogalmazta meg, hogy

„Az infláció nem tesz különbséget a közalkalmazottak és a magánszektor dolgozói között, vagy azok között, akiknek nőttek a fizetéseik és azok között, akiknek meg nem. Mindenkit sújt, a leginkább azokat, akiknek alacsony a jövedelmük. Liviu Dragneának abba kell hagynia a kamuzást a vásárlóerő növekedéséről, és azonnal véget kell vetnie a katasztrofális gazdaságpolitikának, amely keretében egy kézzel adnak, és két kézzel vesznek el a románok zsebéből” – fogalmazott a PNL szóvivője.