A multiplexek meghirdetésévél Romániában is megkezdődött a digitális átállás folyamata. A helyi piac sajátossága és a magas beruházási igény miatt azonban a szakma nem számít éles versenyre.
2014. április 25., 13:312014. április 25., 13:31
A 2006-ban aláírt genfi egyezmény szerint Romániában 2015. június 17-éig kell átállni a digitális földfelszíni műsorszórásra. A szoros határidő miatt az ütemterv is igen szoros – fogalmazott Turos Loránd, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja. A bukaresti távközlési hatóság (ANCOM) meghirdette a digitális földfelszíni műsorszórás alapjául szolgáló multiplexek (MUX) üzemeltetési jogát, a pályázati dokumentációt május 8-áig lehet megvásárolni 4000 lejért. Az öt multiplex kikiáltási ára egyenként 300 ezer euró, a pályázóknak az ajánlattétellel egy időben kell meghatározniuk a megvásárolni kívánt mennyiséget is.
MUX-kötelezettségek
Elméletben az öt MUX – ellentétben például Magyarországgal – akár öt egyéni szolgáltatóhoz is kerülhet, noha gazdasági szempontokat figyelembe véve ennek nem lenne sok értelme. A MUX1-es üzemeltetőjének vállalnia kell, hogy a közszolgálati csatornákat, illetve az országos lefedettségű kereskedelmi adók műsorait ingyenesen szórja. Az országos területi lefedettségnek legkésőbb 2016 végéig el kell érnie a 80 százalékot, ahhoz hogy a lakosság 90 százaléka számára elérhetővé váljon a szolgáltatás. A többi MUX esetében egyetlen kikötés, hogy 2017. május elsejéig multiplexenként legkevesebb 36 adóval kell rendelkezniük.
„A szakma nem számít éles versenyre a pályázaton, egyrészt a romániai piac sajátosságai, másrészt a magas beruházási igény miatt” – reagált megkeresésünkre Szatmári Ferenc, az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórást jelenleg végző állami vállalat, a Radiocom kereskedelmi igazgatója. A szakember szerint a hazai telekommunikációs piacon igen kiélezett a konkurenciaharc, ezért alacsonyak az árak. 20–30 lejért internet, mobiltelefon és közel száz televíziócsatorna is elérhető egy csomagban, akár kábelen, akár műholdon keresztül. Ezeket az előfizetőket nem lesz könnyű átcsábítani a digitális szolgáltatóknak, így megkérdőjelezhető, hogy anyagi szempontból megéri-e a tíz évre szóló licenc megvásárlása mellett saját infrastruktúrát kiépíteni vagy bérelni. A Radiocom az infrastruktúra szempontjából versenyelőnyben van, így a pályázaton legalább az első két MUX megszerzése a cél, jelezte Szatmári. A Radiocom éves árbevételének 80 százaléka jelenleg is a földfelszíni rádió-, illetve televízióadások sugárzásából származik, az analóg infrastruktúra lecserélése több mint 20 millió eurós beruházást igényel, amire a szakember szerint megvan a fedezet. Helyi viszonylatban a jelenleg is országos sugárzási licenccel rendelkező MediaPro vállalat lehet érdekelt, de nem zárható ki a nagy kábelszolgáltatók, köztük az RCS&RDS társaság bejelentkezése sem.
Román digitális átállás
A CNA adatai alapján Romániában jelenleg a lakosság kevesebb mint 4 százaléka veszi igénybe a földfelszíni analóg televíziószolgáltatást, ami elsősorban a szegényes, alig 3-4 csatornás műsorkínálatnak tudható be. A Radiocom menedzsmentje ugyanakkor úgy számol, hogy megfelelő televíziós tartalomcsomaggal és egyéb telekommunikációs szolgáltatásokkal feltornázható ez az arány. Szatmári szerint az a cél, hogy a stratégiai közszolgálati csatornák ne kerüljenek magán-, adott esetben külföldi kézbe. Kérdés, hogy a román pályázat felkelti-e a külföldiek figyelmét?
Magyar példa
Magyarországon tavaly zárult le a digitális átállás folyamata. A 2008-ban meghirdetett nemzetközi tenderen az Antenna Hungária Zrt. (AH) úgynevezett erős multiplex-operátori pozícióba került, a szórás joga mellett ugyanis a cég üzleti döntése, hogy milyen tartalmakat sugároz az öt multiplexen. Az AH a 300 millió forintos kikiáltási ár helyett 360 millió forintos egyszeri díjat fizetett, az általa vállalt árbevétel-alapú pályázati díj az éves árbevétel három százaléka. Az infrastruktúra kiépítésének költsége 20 milliárd forint volt. Az AH jelenleg három multiplexen 33 csatornát sugároz, amiből nyolc ingyenesen elérhető.
A szlovák TRI R műsorszolgáltató 2008-ban kemény harcot vívott az Antenna Hungáriával (AH) a magyarországi televíziós szórási jogokért, így nem zárható ki, hogy a román piacban is látnak fantáziát. Az AH-ról a javában zajló tulajdonosváltás miatt egyelőre nem tudni, vannak-e terjeszkedési szándékai a régióban, elképzelhető azonban, hogy a korábbi tulajdonos, a TDF versenybe száll a román sugárzási jogokért.
Az Unió tagállamai 2010 májusában döntöttek arról, hogy felszabadítják a 800 MHz-es frekvenciasávot, a lépés az Európai Bizottság számításai szerint akár 44 milliárd euróval erősítheti a kontinens gazdaságát. A digitális átállás azt jelenti, hogy 2015. június 17-én Romániában lekapcsolják az analóg tévésugárzást, amelyet modern, számtalan előnyt felvonultató digitális jel vált fel. A digitális műsorszórásnak köszönhetően egy frekvencián akár 15-20 csatorna is sugározható, szemben az analóg technológiával, amely egy frekvencián mindössze egyetlen csatorna átvitelére képes. Sőt a MUX-okon telefon- és internetszolgáltatást is lehet kínálni az előfizetőnek. Az átálláshoz szükség van egy vevőegységre – úgynevezett set top boxra –, de vannak olyan tévékészülékek is, amelyek tartalmazzák a digitális jelátalakítót. Mindez azonban csak azokat érinti, akik pillanatnyilag hagyományos szoba- vagy tetőantennával fogják az analóg földfelszíni tévécsatornákat (TVR, Pro Tv, Antenna1, stb.). Ezek a csatornák továbbra is ingyenesek lesznek, sőt elképzelhető, hogy néhány kereskedelmi adó is felkerül majd a MUX1-re, csak a vevőegység kerül majd pénzbe.
Magyarországon állami támogatást nyújtottak a rászorulóknak, sőt a magyar országhatár közelében élő, a magyar földfelszíni sugárzást vevő külhoniak is pályázhattak támogatásra. A készülék Magyarországon öt-hatezer forinttól már elérhető, így vélhetően Romániában sem kerül majd többe. A kábel- vagy műholdas előfizetőket az átállás nem érinti, azaz esetükben nem szükséges a set top box beszerelése.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!