Székelyföldi termékek bázisa

A magyarországi és székelyföldi áruk kölcsönös, piacon való megjelenését elősegítendő logisztikai központ építését szorgalmazza a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) a kolozsvári székhelyű Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamarával (KMRKI) partnerségben. A Marosvásárhelyre tervezett bázis célja, hogy egy helyen gyűjtse össze a kistermelők termékeit, ahonnan a nagykereskedők egyszerre nagy mennyiségben vásárolhatnak. Infrastrukturális szempontok alapján esett a választás a marosvásárhelyi ipari parkra: a Maros-menti nagyváros rendelkezik repülőtérrel, vasúti terminállal, néhány éven belül pedig várhatóan autópályán is megközelíthető lesz. A hatástanulmányokkal is alátámasztott projektben a helyi vállalkozók is készek anyagi szerepet vállalni.

„A kis-és közepes vállalkozások számára jelentős anyagi és logisztikai terhet jelent termékeiknek piacot találni, a bolthálózatok ugyanis sokszor a kis mennyiség miatt nem veszik át az egyébként kiváló minőségű élelmiszereket. Nagyot lendítene a terven, ha az anyaországi láncok, például a CBA is erősítené pozícióját a térségben” – mondta el Kiss Ervin, a KMRKI elnöke (képünkön).

Piacszerző terjeszkedés

Míg a kilencvenes években a szűkös kínálat miatt egyes termékeket vagy szolgáltatásokat extraprofittal lehetett értékesíteni, mára kiegyenlítődött a magyar, illetve a román piac közötti fejlettségi különbség. A magyar cégeknek ma legfeljebb piacszerzés céljából érdemes megcélozni Romániát, a magyar áruk ugyanis még a román lakosság körében is népszerűek Erdélyben. A kockázatok is jelentősen csökkentek, köszönhetően a váltó intézményének. Fizetési halasztást például csak ilyen ígéret ellenében kaphat egy cég, amit, ha nem teljesít határidőre, személyesen is felelősségre vonható, vagyona zárolható.

Ugyanakkor kiemelkedően fontos a kapcsolati tőke: míg Nyugat-Európában az üzleti életben a jogszabályok az irányadók, Kelet felé haladva egyre erősödik a személyes kapcsolatok jelentősége. „Romániában a lokális piacokra szinte lehetetlen belépni ajánlólevél, helyismeret nélkül, ellenkező esetben az országba érkező vállalkozó biztosan elvész a bürokrácia útvesztőiben. Nem véletlen, hogy az erdélyi beruházások nagy része vegyesvállalatok révén valósul meg – tartja Kiss Ervin. – A KMRKI abban tud igazán a vállalkozások segítségére lenni, hogy összesen 30 anyaországi és határon túli irodával áll összeköttetésben.”

A magyar Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által alapított KRÜH feladata a Wekerle Terv azon célkitűzéseinek megvalósítása, amely a környező országok integrációjának elmélyítését célozza, hogy a régió hatékonyabban kapcsolódhasson a világgazdasági folyamatokba. Az ügyben nagy áttörést jelentett, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivataltól (HITA) az NGM-hez került a Kárpát-medencei tevékenység koordinálása. A KRÜH jelenleg 13 irodát működtet a környező országokban, Erdélyben négy kirendeltségen – az ötödiket, a marosvásárhelyit épp a napokban nyitják meg – nyújtanak a KMRKI-vel szoros együttműködésben segítséget a határon átnyúló kapcsolatok építésében. A Kárpátia a romániai jogrendszerben egyesületként működik, megalapításáról még 2006-ban a két kormány közös ülésén született döntés.

A KMRKI elnöke szerint ugyanakkor nem teljesen kiforrott a programok finanszírozása, a közreműködői szerződés szerint a kamarának saját erőből kell lebonyolítania az eseményt, majd az elszámolást követően kapja vissza a pénzt. A számlák kiegyenlítése azonban hónapokat vesz igénybe, ezért rendszeres szakmai tanfolyamokat csak a tőkeerős kamarák tudnak szervezni. A KRÜH lehetőségei is korlátozottak, finanszírozása ugyanis a központi költségvetés terhére történik, ezért havi elszámolásra kötelesek. Az esetleges többletet vissza kell utalni az államkasszába, és csak ezt követően juthatnak a következő hónapra előirányzott forrásokhoz. „Összességében egy kiváló rendszer gyermekbetegségeiről van szó, amire azonban sürgősen gyógymódot kell találni” – hangsúlyozta a kamaraelnök. Kiss Ervin fontosnak tartja, hogy a jelenlegi nyolcvanas taglétszám elérje azt a kritikus szintet, amely után a kormányok partnerként tekintenek a kamarára.

Régióbeli előnyben

„A nagy multinacionális cégek nem szorulnak a segítségünkre, hiszen sokkal nagyobb lobbierővel rendelkeznek, mint például a vegyes kamarák, ezért a KRÜH a fennmaradó 11900, többnyire mikrovállalkozás helyzetének javításán dolgozik – jelentette ki Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Üzletet nem tudunk kötni a vállalkozó helyett, de a kapcsolati tőkét biztosíthatjuk.”

Nagy áttörést jelentett, hogy a HITA-tól az NGM-hez került a Kárpát-medencei tevékenység koordinálása. Más eszközök szükségesek ugyanis a dél-amerikai gazdasági folyamatok élénkítéséhez, és más feladatot kell ellátni a Kárpát-medencében, ahol egyébként kulturális azonosságok vannak, kisebbek a távolságok és a volumenek is. „Míg a Pick vagy a Mizo árucikkeit el lehet vinni például Kínába, addig a kis sajtgyáros termékeit Nagyváradon vagy legfeljebb Székelyföldön érdemes bemutatni pusztán az alacsony gyártási kapacitása miatt. Természetes, ha egy informatikai cég Bécsben kap megrendelést, ám kevés annak az esélye, hogy Bejrútban vagy Pekingben vállal munkát. Ezeket a gazdasági kapcsolatokat személyesen is igyekszem erősíteni, az éves szinten 10–15 látogatásom során Erdélyben is. Hiszek abban, hogy ha azonos ár és minőség mellett van egy olyan szolgáltatás vagy termék, amit ki lehet cserélni, inkább legyen régióbéli mint spanyol vagy francia” – fogalmazott Szatmáry.

Magyar jelenlét Romániában

Romániában mintegy 12 ezer magyar tulajdonú cég működik, az összes befektetés 98 százalékát kevesebb mint száz cég, köztük leginkább az OTP, a MOL vagy a Richter adja. A magyar export tekintetében Románia a második, behozatal szempontjából pedig a 12. legfontosabb partner. A Romániába irányuló kivitel 2012-ben 4822,4 millió eurót összesített, az import 2070,4 milliót tett ki.