
Fotó: Makkay József
Székelykeresztúron hozták létre az ország első és máig egyetlen tejszövetkezeti keretben működő tejfeldolgozó üzemét. Az ötszáz tejtermelő gazda részvételével megalapított szövetkezet egy év alatt Székelyföld-szerte bejáratta kiváló minőségű termékeit, a gyár tejbegyűjtő területén jelentősen nőtt a szarvasmarha-állomány.
2014. április 11., 16:392014. április 11., 16:39
Mintegy ötszáz gazda és több tíz gyári alkalmazott részvételével tavaly tavasszal kezdett el termelni a székelykeresztúri Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet tejfeldolgozó üzeme. Az egymillió eurós befektetéssel elindított tejgyár az első szövetkezeti tulajdonú tejfeldolgozó cég a rendszerváltás utáni Romániában. Másik két társa – egy kolozsvári és egy Nagybánya környéki tejszövetkezet – tejbegyűjtéssel és értékesítéssel foglalkozik, feldolgozó üzeme azonban egyedül a keresztúrinak van.
A tavaly télen történt gyáravatóról nem csak a székelyföldi lapok, hanem a magyarországi közmédia is beszámolt: a gyár indulása az erdélyi és a magyarországi összefogás kiemelkedő példája. Az ötletgazda a Hargita Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba volt. A keresztúri tejgyárat egy külföldi ingatlanspekuláns vásárolta meg: a rövid ideig tartó működtetés után bezáratta, és amikor értékesíteni akarta, a megyei tanács elnöke szólt a gazdáknak, hogy itt a lehetőség a gyár újbóli beindítására. A megyei önkormányzat arra ösztönözte a tejtermelőket, hogy hozzanak létre szövetkezetet, gyűjtsenek pénzt, amit a megyei tanács kiegészít a vételárhoz szükséges összeggel. Egy részvénycsomag ára 800 lej volt: három részletben legkevesebb 3 csomagot kellett egy szövetkezeti tagnak vásárolnia, de a legnagyobb tejtermelők 40 csomagot is kifizettek. Az addig példa nélküli, székelyföldi szövetkezeti projekt két év alatt készült el. A közös vállalkozás sikerét agrárszakemberek és lelkészek alapozták meg, akiknek volt elegendő elszántságuk ahhoz, hogy a szövetkezésből kiábrándult gazdatársadalmat meggyőzzék az összefogás szükségességéről.
Vezetőségváltás a gyár élén
Az új tejszövetkezet nem csak a gazdáknak, hanem a cégbíróság alkalmazottainak is újdonság volt: hetekig tologatták a dossziét, míg a kezdeményezés sikerrel járt. A Keresztúr vidékéről és az Udvarhelyi-medencéből összegyűlt szövetkezeti tagságról kisebb tájegységenként egy-egy vezetőtanácsi tag felel, aki folyamatosan tájékoztatja, és információkkal látja el a termelőket. A szövetkezet tagjai érdekeltek abban, hogy a dolgok jól haladjanak: a gazdák által a közösbe adott 100 ezer euró befizetéssel egymillió eurós tejüzem társtulajdonosaivá váltak. Az összberuházás fennmaradó kilencven százalékát a Hargita Megyei Tanács, a budapesti Vidékfejlesztési Minisztérium és kisebb befektetők teremtették elő. A gyár modern felszerelésének a megvásárlásához és az induláshoz így is egy jelentősebb bankhitelre volt szükség, amit a Transilvania Banktól igényeltek.
„Az elején az indulás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert időbe telt, amíg termékeinket bejárattuk a piacon” – magyarázza a szövetkezet vezetőségi tagja, Szőcs Béla szentábrahámi agrárvállalkozó, Gagy menti megbízott. Pár hónap alatt 70 tonna jó minőségű tehénsajt gyűlt raktárkészleten, mert nem tudták értékesíteni. Pénzügyi zárlat keletkezett, a gazdáknak több hónapos késéssel fizették a beszállított tejet. Volt, akiben megingott a szövetkezet iránti bizalom. A tejszövetkezet elnöksége ekkor döntötte el, hogy meneszteni kell a tejgyár vezetőségét: a tavaly ősszel beiktatott új menedzsment egyenesbe hozta a vállalat pénzügyeit, és decembertől már minden beszállító napra készen megkapta a tej ellenértékét. Szűcs Béla agrárszakember szerint a Târnalact néven bejáratott tej és tejtermékek lassan ismertté váltak: kínálatuk mintegy fele a Góbé márkanév alatt fut, Marosvásárhelytől Háromszékig mindenhol megvásárolható, de eljutnak Erdély más régióiba is. Most van napirenden a Târnalact lecserélése a Keresztúri tejtermékre, amit kiváló minőségű székelyföldi termékként akarnak forgalmazni. A napi 8 ezer liter tejet feldolgozó tejüzem a megrendelés függvényében ma már minden tejterméket gyárt.
Elégedett gazdálkodók
„Számunkra nagyon fontos, hogy a gazdálkodók elégedettek. A tej literenként kifizetett 1,20 lejes alapárra a minőség és a mennyiség függvényében bónuszok jönnek. Ezzel a környékbeli felvásárlóknál jobb árat tudunk fizetni” – magyarázza Szűcs Béla. A zömében hegyvidéki kategóriába sorolt tejtermelők évente 900-1000 lejes tehenenkénti EU-s támogatást is kapnak, ami a földalapú támogatással összeadva Székelyföldön egyre vonzóbbá teszi a tehéntartást. A szentábrahámi agrárvállalkozó 100 fős szarvasmarhatelepen gazdálkodik, ehhez 140 hektár mezőgazdasági területen termeli meg az abrak- és a szálastakarmányt. A hatvan fejőstehéntől napi 900 liter tejet ad át a szövetkezetnek. Szűcs egyben a helyi Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének az elnöke is: a törvény szerint idéntől már csak szervezetten lehet a kisgazdák tejét értékesíteni. Az egyesület a község hat falujában eddig három darab, ezer literes új hűtőtartályt vásárolt, további három kisebb faluban használt tartály jut a tejcsarnokokba.
Jakab Zsolt újszékelyi unitárius lelkész a környék falvaiban segédkezett a szövetkezet elindításában. Maga is elégedett az eddigi eredménnyel. „Amikor lesz profit, év végén a szövetkezeti tagok is részesednek belőle. A legfontosabb mégis az, hogy a szövetkezeti háttér biztonságot jelent a tejtermelő gazdák számára: nem kell attól tartaniuk, hogy valami ürügyre hivatkozva a gyár egyik napról a másikra nem veszi át többé a tejet” – magyarázza a szövetkezés előnyét a lelkész, aki maga is gazdálkodik: 15 tejelő marhát, üszőt és borjút tart, a takarmányföldeket az egyházközségtől és híveitől bérli.
Miért nem népszerű a szövetkezés?
A székelykeresztúri tejszövetkezet példája egyelőre azért nem kapós, mert Romániában semmi támogatás nem jár egy szövetkezet beindításához – világosít fel Szűcs Béla. Az első félévi mérleg után lehet pályázni uniós támogatásra, de addig önerőből eljutni nagyon nehéz. A gazdák bizalmatlanok: ha sikerül is meggyőzni őket a szövetkezés fontosságáról, amikor pénzzel kell betársulniuk, a kezdeményezőnek vesztett ügye van. Szűcs szerint a román államnak kellene támogatás formájában megfinanszíroznia a szövetkezetek indulását, akár úgy is, hogy ezt később a szövetkezet visszafizesse.
Hírek szerint a székelykeresztúriak útját azonban többen is követnék Hargita megyében.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!