Szégyenpadról a kispadra

Míg Románia esetében borítékolható volt, hogy az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja, addig Magyarország esetében bizony rezgett a léc. A brüsszeli előrejelzés alig pár héttel korábban ugyanis még háromszázalékos küszöbérték fölötti deficitet jósolt erre az évre és 2014-re is, miközben az államadósság a GDP több mint 78 százalékára rúg. A múlt héten megszületett döntés értelmében azonban Románia és Magyarország is lekerülhet a szégyenpadról, mellettük felmentést kaphat Lettország, Litvánia és Olaszország is, miközben Málta ellen újrakezdik a procedúrát. Franciaország és Spanyolország két év, Hollandia és Portugália egy-egy év haladékot kapott, hogy rendezze költségvetését, Belgiumnak viszont még idén 2,7 százalékra kell mérsékelnie hiányát, különben az első ország lehet, amelyet valóban megbüntetnek a túlzott deficit miatt.
Ha júniusi ülésén a pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) elfogadja a bizottsági ajánlást, a 27 tagállamból mindössze 16 ország esetében marad az eljárás. Olyan országok maradnak a szégyenlistán, mint például Csehország, Dánia, Szlovákia vagy az Egyesült Királyság, miközben Magyarország és Románia csatlakozhat ahhoz a szűk és kiváltságos csapathoz, ahol a 3 százalék alatti GDP-arányos deficit véget vethet a további megszorításoknak. Nem véletlen, hogy a felmentett kormányok hatalmas sikerként ünnepelték az EB döntését, noha a bukaresti és a választásokra készülő budapesti kormány is sietett leszögezni, hogy a fiskális szigoron ezt követően sem terveznek lazítani.

Kinek a zsebére?

A brüsszeli igen Magyarország és az Orbán-kabinet számára a gazdasági szempontok mellett politikailag is igen fontos: azzal, hogy az EB módosított prognózisán (idén 2,7 százalékos, jövőre pedig 2,9 százalékos hiányt vár), gyakorlatilag elismerte: az oly sokszor bírált, unortodoxnak és EU-ellenesnek titulált gazdaságpolitika is célravezető lehet, illetve hogy az ország a Nemzetközi Valutaalap segítsége nélkül is képes talpon maradni. A felmentésnek jelentős gazdasági hozadéka is lehet, nőhet a befektetői bizalom, javulhat az ország adósságbesorolása, ami új beruházásokat, az állampapírpiacon pedig hozamcsökkenést eredményezhet – legalábbis ezt remélik Budapesten.
Nem véletlen az sem, hogy Bukarestben jóval kisebb port kavart a bejelentés, a költségvetési mérleget itthon az IMF és nemzetközi hitelezők felügyelik, ami nagyobb biztonságot nyújt a befektetőknek, mint az EU mindeddig következmények nélküli eljárása. A Ponta-kabinet ebből látványos belpolitikai előnyt sem tud kovácsolni, hiszen a 2009-ben, azaz a válság kirobbanását követően kezdeményezett túlzottdeficit-eljárás feloldása az előző kormány lépéseinek eredménye, amelyre viszont a hitelezők tettek „ajánlást”. Magyarországot ezzel szemben a 2004-es uniós csatlakozáskor gyakorlatilag azonnal eljárása alá vonta az EB, érthető hát, hogy a Fidesz saját (gazdaság)politikai sikereként könyveli el a döntést.
A politikát félretéve és egy kicsit leegyszerűsítve: a hiányt elsősorban a hétköznapi emberek pénztárcájából sikerült mérsékelni. Mindenekelőtt Romániára igaz ez, ahol a drasztikusan csökkentek a közalkalmazotti bérek, a nyugdíjak és a szociális juttatások, miközben jelentősen emelkedtek az adók és illetékek. Kérdés, hogy mikor és milyen körülmények között ismeri majd el, hálálja meg ezt a politikai elit? A deficitet ugyan sikerült mérsékelni, a két ország gazdasága azonban továbbra sem ad értékelhető életjeleket, és noha lekerültünk a szégyenpadról, legfeljebb a kispadig jutottunk, labdába egyelőre aligha rúgunk.

Stabilitás és paktum

Az 1992-es maastrichti szerződés rögzíti, hogy „csak az árstabilitáson és a kiegyensúlyozott államháztartáson alapuló gazdasági növekedés fenntartható. Csak ez éli túl a gazdasági és politikai ciklusokat, és ez nem ütközik a külső finanszírozhatóság és az elégtelen belső megtakarítás korlátjába.” A fenntartható államháztartást a szerződés két feltétellel állapítja meg, mindkettő alapvetően a takarékos állami gazdálkodás megteremtését szolgálja: a költségvetés éves GDP-arányos hiánya nem haladhatja meg a 3 százalékot, a bruttó államadósság pedig nem lépheti át az éves bruttó össztermék 60 százalékát.
Az úgynevezett stabilitási és növekedési paktum értelmében a tagállamoknak évente kétszer, április elsejéig és október elsejéig kell közölniük a gazdasági mutatóikra, pénzügyi helyzetükre vonatkozó adataikat. Ha az EB úgy látja, hogy valamelyik tagállam tartósan átlépi a küszöbértéket, javaslatot tesz az Ecofinnek a túlzottdeficit-eljárás(angolul Excessive Deficit Procedure, EDP) elindítására. A tanács ezt követőn ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak, amelyeket megadott határidőn belül kell teljesíteni. Ellenkező esetben szankcióként befagyaszthatják az uniós támogatásokat, de akár a GDP fél százalékára rúgó büntetés is kiróható. Bírságolni azonban csak a legvégső esetben lehet, és eddig – részben a gazdasági válság miatt – nem is volt rá példa.

Vigyázó szemek

Az Ecofin június végén várhatóan elfogadja majd az EB ajánlását, az öt említett ország kikerül az eljárás alól. Ennek ellenére lazításnak nincs helye, az EB ugyanis több, utasításnak megfelelő ajánlást is megfogalmazott a felmentett kormányoknak, a legfontosabb, hogy a fiskális konszolidációnak folytatódnia kell, és sürgős megoldást kell találni az egyre növekvő munkanélküliségre.
Magyarországtól továbbra is a bankszektorra nehezedő adók csökkentését várják a biztosok, a jelenleginél stabilabb és kiegyensúlyozottabb társasági adórendszert – ennek részeként a szektorális adók csökkentését, illetve felszámolását követelik. Az ajánlás az alacsony jövedelműek adóterheinek csökkentését, a fiatalok munkába állásának támogatását és a közmunkaprogramok dominanciájának mérséklését szorgalmazza. Románia esetében a kiemelt feladatok közé tartozik az nemzetközi hitelezőkkel kötött elővigyázatossági hitelszerződés mielőbbi lezárása, amelynek eredetileg idén év elején véget kellett volna érnie. Halaszthatatlan az egészségügy reformja, a fenntartható költségvetési rendszer kidolgozása, a szegénység felszámolása, és az oktatás átszervezése a piaci igényeknek megfelelően. A sürgős feladatok közé tartozik a közigazgatás javítása, a befektetői környezet élénkítése, valamint a energetikai szektor és közlekedési infrastruktúra korszerűsítése is.

Romániai perspektívák

Az elemzők többségét nem hozta lázba a hír, ezt bizonyítja az is, hogy a piacok érdemben nem reagáltak a bejelentésre. A befektetői bizalom – a javuló makroadatoknak köszönhetően – már a brüsszeli javaslat ismertetése előtt enyhe növekedésnek indult, az elért eredményekért viszont súlyos árat kellett fizetni: a központi beruházások leálltak, 2010-ben 25, illetve 15 százalékkal csökkentek a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, és 5 százalékkal nőtt az általános forgalmi adó is – jelezték az OTP Asset Management szakértői az Erdélyi Napló megkeresésére. A kockázatelemzők szerint rövid távon elhanyagolható hatása lesz a döntésnek a befektetői bizalomra, a pénzügyi stabilitás eléréséhez pedig további reformokra lesz szükség. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy az IMF-vállalásokat továbbra sem sikerül teljesíteni, az uniós források lehívási aránya sem javul. Ennek ellenére a magyar bank szakemberei bizakodók, idén a román gazdaság 1,6 százalékos növekedésére, 2,1 százalékos GDP-arányos hiányra, 2,5 százalékos inflációra és 4,25–4,5 lejes euróárfolyamra számítanak.