
Fotó: Csinta Samu
Székelyföldön már közismert márka, de egyre több „külső” erdélyi helyszínen is jelen van egy jellegzetes fafigura. Pista bá és a gyarapodó „családtagok” immár nemcsak a székelység bumfordi szimbólumai, hanem annak is: miként nőhet ki virágzó üzlet egy jó ötletből.
2015. augusztus 28., 21:162015. augusztus 28., 21:16
Pista bát egy biciklibaleset okozta kényszerpihenő, illetve az annak nyomán felmerülő egzisztenciális kérdések vajúdták ki. Az eredettörténet persze ily módon jócskán leegyszerűsített, de korántsem mentes a valóságtól. „Már korábban szembesültem azzal, hogy nem volt, amit ajándékba vinnem Székelyföldről magyarországi ismerőseimnek, így saját kezűleg készítettem néhány székelyföldes hűtőmágnest. A Pista bához hasonló figurák amúgy elég sok országban előfordulnak, a dél-romániai megyékben is jelentős kultúrája van a jelenségnek, csakhogy ott nem zajlik tudatos márkaépítés. Az ötlet mindenesetre akkor bekerült egy füzetbe, én meg végeztem a megszokott dolgaimat” – idézi fel az őskezdeteket a sepsiszentgyörgyi Vrabie Kovács Zsolt. Csuri, ahogy nemcsak a környezete, de a felesége is nevezi.
Ötletfüzet
Miután 2013-ban hónapokon át gipszben sínylődött, és szüneteltetnie kellett a lényegében egyszemélyes reklámvállalkozását, az év vége felé kínozni kezdte a hogyan tovább gondolata. Karácsony közeledett, miből lesz így ajándék a fa alatt, merült fel élesen a kérdés, és került elő újra az ötletes füzet. Mivel elsősorban olyan dolgokban gondolkozott, amelyeket saját kezűleg is képes elkészíteni, a karácsonyi vásáron megjelent az első harmincas kontingens Pista bá. A mosolygós bajszos-lajbis figurát azonban a vásár első felében nem nagyon vitték, míg az öt-hatodik napon beindult az üzlet, s két nap alatt el is kelt a portéka. Közöttük olyan is, amely még bőven magán viselte a kezdeti kézművesség nyomait, dőlingélt, pocakos volt. Épp mint egy italozni szerető székely atyafi.
Mivel úgy tűnt, a dolog tetszik az embereknek, Csuri elkezdett gondolkodni a folytatáson, utánatanulni, olvasni. A kockafejű székely pedig elindult a karrier útján. Sokáig egyedül volt, de ma már egy sokasodó csoport vezéralakja, amelynek tagjait elsősorban a vásárlói, megrendelői igény termelt ki. „Az asszonyfigurát például egy craiovai vállalkozó a szó szoros értelmében kikényszerítette belőlem. Szentgyörgyön vásárolt tőlem néhány Pista bát, megkérdezte, miért nincs párja, és megígértette velem, hogy elkészítem. Sokáig nem tettem egyetlen lépést sem az ügy érdekében, de ő nagyon kitartó volt, s egyszer csak bejelentette: néhány napon belül érkezik, s szeretne vinni magával legalább hármat. Kénytelen voltam nekilátni, és gyorsan kiderült, hogy jelentős igény mutatkozik az Asszonra” – avat be a titkokba a háromszéki kézműves válallkozó. Az eredetileg János bának induló, de az idősebb Vrabie Kovács vállalkozásánál dolgozó egyik nyugdíjas szaki mintájára végül Pista bává lett figura mellett lassan megjelent egy vadász, a Székely Vágta rendezőinek ösztökélésére egy székely huszár, a Nemzeti Vágtára egy magyar huszár, J koma és G bá – hogy mindenki kedvére nevezhesse majd el –, a Zöreg. Októberre ígérik Nannyó megjelenését, akinek hárászkendőjét szakmányban horgolja otthon Csuri anyósa. A „bizniszben” a család majd valamennyi tagja benne van, ha egyébbel nem, hát az ikeás párna pihéivel, amelyek remekül hasznosíthatók huszárcsákón lengedező kakastollként.
A szalámi arca
A szaktanácsok és a tapasztalat nyomán a juharfa hasznosításánál állapodott meg a vállalkozó, nem utolsósorban azért, mert épp olyanra szürkül a fénytől, mint a székely harisnya. Csuri szakmai krédója, hogy minden új figura egy fokkal igényesebb kialakítású legyen, ezért aztán Pista bá is a 2.1-es változatnál tart, miután sikerült kialakítani a paraszting buggyos ujját is. A tökéletesítés a technológiát sem „kímélte”, a szalagmunka bevezetése, a hibák fokozatos kiküszöbölése nyomán a kezdeti napi 8 figurához képest ma már akár 130 is kijön a műhelyből. Az eddigi legnagyobb rendelés a Székelyföldi Vadásznapok szervezőitől érkezett, akiknek közel 200 vadászt kellett legyártani, nyakkendőjükön míves mikrofaragással. Az értékesítés szempontjából a Szent György Napi vásár a csúcs, de igyekeznek jelen lenni Erdély valamennyi vásárán, ugyanakkor a Facebookon érkező rendeléseket is szívesen kielégítik. „Nem gondolkozom klasszikus webshopban, mert nem akarom a vásárlóimat plusz költségekkel terhelni. Partnerek révén juttatom célba a megrendelt árut vagy egyszerű postai úton” – mondja a vállalkozó. Úgynevezett korlátozott számú kollekciók felvillantásával is igyekszik ébren tartani a vásárlói érdeklődést, ezeket világhálós úton teszteli. Az internetes társasági hálók is rengeteget segítenek a népszerűsítésben, fényképek százai tanúskodnak arról, hogy Pista bá és családtagjai gyakorlatilag a világ valamennyi országába eljutottak már. A legtöbb lájkot egy Dubajban állomásozó Pista bá kapta, mintegy 40 ezren „tetszikelték” a világ legmagasabb épülete, a Burj árnyékában pózoló székely atyafi fotóját.
Nem hiába rendelkezik reklámos előélettel, Csuri mindennél fontosabbnak tartja a márkaépítést, és hajlandó is áldozni annak érdekében. Így a vásárokon rendszerint egész csődület követi a Pista bá történetét népszerűsítő animációs filmet, s az ősz folyamán bábszínházban is fellép a bajuszos alak. De Pista bá a reklámarca és neve a sepsiszentgyörgyi Bertis húsfeldolgozó és forgalmazó cég hagyományos székely termékeinek – természetesen levédett márkaként.
Csoda-e, ha 2013 karácsonya angyali ajándékként ivódott be a Vrabie Kovács család életébe?
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!