Partiumi gojinagyhatalom

Kolbaszer Imre négy évvel ezelőtt ültette el az első magokat, ma rekordnak számító, 2,5 hektáros területen terem a kiemelkedő gyógyhatású piros gyümölcs. A vállalkozás beindulása nem volt zökkenőmentes, szakirodalom hiányában ugyanis a szatmári gazdának saját bőrén, saját pénzén, az internetet bújva kellett kitapasztalnia a gojibogyó termesztésének titkát.

Kanadán át Szatmárra

A goji alig néhány éve robbant be a köztudatba. Kolbaszer Imre (képünkön) figyelmét is a Kanadában élő fia hívta fel rá. Rábeszélte édesapját, hogy ezzel a növénnyel érdemes foglalkozni már csak azért is, mert ha a kanadai hideg teleket átvészeli, bizonyára a romániai egyre enyhébb hideg évszakkal is dacolni fog. A városi embernek számító, Nagykárolyban élő gazda korábban soha nem foglalkozott mezőgazdasággal, mégis belevágott a gojitermesztésbe – ha az európaiaknak sikerült elsajátítaniuk a selyemhernyó tenyésztését, talán a goji is menni fog. Fia 50 ezer magot küldött édesapjának, ebből lett a gojiiskola 2,5 ezer palántával, amelyből 800-at kiválogattak, és 2011-ben kiültettek.

A nehézségek azonban hamar letörték a kezdeti lelkesedést. Igaz ugyan, hogy 2012-ben rekordtermés nőtt a cserjéken – ami a gazda szerint nem természetes dolog mindössze egy év után –, ám 2013-ban egy nagyon ritka és kegyetlen betegség, a kéregrák az egész ültetvényt megtámadta. Nagy részét ki kellett vágni, csak a 20 százalékát tudták megmenteni, szinte nulláról kellett újrakezdeni. Öröm az ürömben, hogy a betegséget túlélő cserjék immúnissá váltak, így maradt szaporításra elegendő cserje. A munkások ma is naponta tesznek el dugványokat. A gyökeret eresztő növényeket fokozatosan átültetik egyre nagyobb cserepekbe, majd onnan kikerülnek a földbe. A kolozsvári kutatóintézet által egy ausztriai laboratóriumban is szaporítják klónozással, ugyanis ez a módszer sokkal gyorsabb, mint a hagyományos dugványos szaporítás.

Az év gyümölcse

A betegség miatt megtizedelt növények ma jó termést hoznak, az ágakon egyszerre vannak virágok, éretlen és érett bogyók, ezért aztán a szüret több hónapig tart. Kolbaszer Imre ökogazdálkodást folytat, amihez elengedhetetlenek a méhek, ők porozzák be a növényeket. A sorok közé levendulát ültettek, de a biogazdálkodáshoz tartozik az is, hogy a gojikat tehénvizelettel kevert vízzel locsolják, a gyümölcs ugyanis a lúgos talajt kedveli. Egy hektár goji termesztése 25-30 ezer euró közötti összegbe kerül, az összbefektetés pedig már meghaladta a 200 ezer eurót.

„Mivel sík terepen létesítettük az ültetvényt, esést kellett neki adni, a goji ugyanis nem szereti, ha áll rajta a víz. Mindez rengeteg munkával járt. Aztán a körbekerítés, a talaj előkészítése, mélyszántás, a talaj felszakítása, aprítása, a talajcsere, a csepegtetőrendszer kialakítása – tehát nem volt egy olcsó befektetés” – vallja a termelő, aki profitra legfeljebb öt év múlva számít. Ennek ellenére meggyőződése, hogy nagy jövő előtt áll a goji, nagy a kereslet rá, a gojiláz 2007-es kitörése előtt Amerikában már az év gyümölcse is lett.

Gojiábécé
A gojibogyó vitaminbomba: csak C-vitaminból például ötszázszor többet tartalmaz, mint a narancs. Kitűnő antioxidáns, gyógyítja a májat, a cukorbetegeknek is használ, és az immunrendszert is erősíti. Nemcsak a gyümölcsből, de a leveléből is gyógyhatású tea készül: ezt a Kolbaszer család tagjai és mintegy harminc további ismerős igazolja, ők rendszeresen itták, és mindannyian jótékony hatásáról számoltak be. Igaz, hogy egyelőre nincs hivatalos tudományos bizonyíték, a család azonban hajlandó arra is, hogy orvosi felügyelet alatt kísérletezzék ki a goji és teája gyógyító hatását. A gojiföldön dolgozó egyik munkás például arról számolt be, hogy másfél hónap alatt rendszeresen megivott napi két litert, és normalizálódott az addig állandóan magas vérnyomása. Ma már valamennyi bioboltban kapható a goji szárított vagy gyümölcslé formájában. Idősek és fiatalok egyaránt fogyasztják, sok fiatal anyuka is rendszeresen belecsempészi a bogyókat a kicsik ételébe. Szakemberek napi 30 gramm gojibogyó fogyasztását javasolják, kilójának ára 60-70 lej.

Brüsszelben hamarább?

A Lycium barbarum, vagyis a goji vadnövény, igénytelen faj, de ha üzletként foglalkozik vele az ember, bizony gondoskodást és odafigyelést igényel főleg az első évben. A Kolbaszer család új fajtát is kitermesztett, a Lycium barbarum ERMA-t, amelyet akár már idén ősszel bejegyezhetnek Brüsszelben. Az ERMA a Kolbaszer család két nőtagja nevének kezdőbetűiből állt össze. A gazda büszkén meséli, hogy már a kolozsvári kutatóintézet, a kölni egyetem, és a Bayer német gyógyszergyártó cég is készül az új fajta elemzésére. A kereslet olyan mértékű, hogy Kolbaszer a következő két évben 12 hektárosra tervezi növelni ültetvényét.

A gazdát kisebbik fia segíti a mindennapi munkában, a marketingért és az eladásért is ő felel. Csaba a gojitermesztés érdekében a kolozsvári agráregyetemre is beiratkozott. „A gyógyszeripart céloztuk meg, ezért foglalkozunk kizárólag biotermeléssel, vegyszerek nélkül. Egyelőre azonban csak kis tételben értékesítjük mézbe keverve, teagaz és préselt lé formájában. Egy holland gyógyszergyártó cég már rendelt 50 tonnát, s bár ekkora keresletnek most még nem tudunk eleget tenni, öt év múlva talán már igen” – bizakodik Csaba.

Habár amatőr szinten ma már elég sokan foglalkoznak a gojival, a szakminisztérium által elfogadott nomenklatúrában még nem szerepel a gyümölcs. A romániai szakemberek nem ismerik, a goji termesztéséről keveset tudnak, az egyetemeken sem tanítják. A Szatmár Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság képviselői azt hangoztatják, a gojitermesztés nagy tételben kockázatos, hiszen nem tesztelték romániai kutatóintézetekben, hogy kiderüljön, hogyan akklimatizálódik az itteni viszonyokhoz. Szerintük nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a hazai gyümölcsökre, mint például az áfonya, szeder vagy a homoktövis. Kolbaszer Imre tervei között mindenesetre szerepel a romániai gojitermelők szövetségének megalapítása. Úgy gondolja, így hatékonyabban tudnak majd pályázni ritka növények honosítására a következő európai uniós költségvetési ciklusban.