Az Európai Bizottság nem fogadja el az adótörvénykönyv módosításait, így a Nemzetközi Valutaalap delegációja júliusban nem utazik Bukarestbe. Ha Romániának nincs is azonnali szüksége az IMF pénzére, kérdés, védőháló nélkül milyen mértékben csorbul az országba vetett befektetői bizalom.
2015. július 05., 11:522015. július 05., 11:52
Heves tárgyalások folytak a kormány tervezett gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) képviselőivel, több ponton sikerült egyezségre jutni, ám az adólazításokra nem bólintottak rá a szakértők – jelentette be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Mindez azt követően, hogy a román törvényhozás 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról 19-re csökken az általános forgalmi adót, eltörlik a speciális építmények és közművek terhét, azüzemanyagokra kivetett extra jövedéki adót, és 5 százalékra mérséklődik az osztalékadó is. „Az adólazítások súlyos hiányt generálnak a költségvetésben, a deficitcél nem lesz teljesíthető, ezért Bukarestnek új bevételi forrás után kell néznie” – hangsúlyozta Guillermo Tolosa, az IMF romániai képviselője.
A kormány számításai szerint az intézkedés 12 milliárd lejjel rövidíti meg a büdzsé bevételeit, ami Teodorovici szerint a jövőre tervezett 1,2 százalékos GDP-arányos hiányt 2,7–2,9 százalékra növeli. A tárcavezető bízik abban, hogy 4 százalékos GDP-növekedés mellett felpörög a fogyasztás, a hitelezők ezzel szemben úgy számolnak, hogy a gazdaság mindössze 3 százalékkal bővül, a költségvetési hiány pedig 3,5 százalékra ugrik.
Az IMF az EB összegzésétől tette függővé a július 15-én esedékes felülvizsgálatát, amelynek tétje, hogy lezárják a két évvel ezelőtt kötött 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelmegállapodást, és megkezdik a tárgyalásokat az új szerződésről. A Valutaalap két legutóbbi felülvizsgálata kudarccal végződött, miután Bukarest nem volt hajlandó az elvárt mértékben emelni az elektromos áram lakossági árát, sőt, az élelmiszerek áfáját 24 százalékról 9 százalékra csökkentette. Románia ugyan nem szorul az IMF pénzére, a biztonsági hálót azért szeretné fenntartani, hogy ne sérüljön a befektetői bizalom. A költségvetést és az adótörvényeket felügyelő bizottság elnöke, Ionuţ Dumitru élesen kritizálta a bukaresti vezetést a politikai érdekekből fakadó döntéseiért. Január elsejétől az általános áfa kulcsa ugyan 19 százalékos lesz, de figyelembe véve az élelmiszerek esetében kedvezményes kulcsot, a mutató átlaga 15 százalék körül alakul, ami már önmagában 3,1 százalékos hiányt jelenthet a költségvetésben. Ehhez társul, hogy az egyre feszültebb geopolitikai helyzetre hivatkozva a kormány a GDP 2 százalékára növelné a honvédelmi kiadásokat is. A belső fogyasztás emelkedése sem jelent feltétlen többlet-adóbevételt, 2014-ben például 4,2 százalékkal nőtt a fogyasztás, míg az áfabevételek 1,7 százalékkal zsugorodtak.
Ha az ország elveszíti a hitelezői hálót, a piaci források jelentősen drágulnak. Jövőre 51,3 milliárd lejes adósság visszafizetése válik esedékessé 23,6 milliárd lejes költségvetési hiány mellett. A piaci hozamok 1 százalékpontos emelkedése 749 millió lejjel, azaz a GDP 0,1 százalékával növelik meg a kamatkiadásokat. További rossz hír, hogy a lazítást ismét a befektetések terhére vezeti be a kormány. Az Eurostat adatai szerint az állami beruházások 2008-ban a GDP 6,7 százalékára rúgtak, ezt követően azonban látványos visszaesésnek lehetünk tanúi, idén ez az összeg a GDP alig 4,3 százalékát éri el. Egyszóval a politikai elit ismét a gazdaság teljesítményén felül költekezik, azaz hitelből fedezi jóléti intézkedéseit – ahogy tette ezt rendre a választások előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!