Az Európai Bizottság nem fogadja el az adótörvénykönyv módosításait, így a Nemzetközi Valutaalap delegációja júliusban nem utazik Bukarestbe. Ha Romániának nincs is azonnali szüksége az IMF pénzére, kérdés, védőháló nélkül milyen mértékben csorbul az országba vetett befektetői bizalom.
2015. július 05., 11:522015. július 05., 11:52
Heves tárgyalások folytak a kormány tervezett gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) képviselőivel, több ponton sikerült egyezségre jutni, ám az adólazításokra nem bólintottak rá a szakértők – jelentette be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Mindez azt követően, hogy a román törvényhozás 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról 19-re csökken az általános forgalmi adót, eltörlik a speciális építmények és közművek terhét, azüzemanyagokra kivetett extra jövedéki adót, és 5 százalékra mérséklődik az osztalékadó is. „Az adólazítások súlyos hiányt generálnak a költségvetésben, a deficitcél nem lesz teljesíthető, ezért Bukarestnek új bevételi forrás után kell néznie” – hangsúlyozta Guillermo Tolosa, az IMF romániai képviselője.
A kormány számításai szerint az intézkedés 12 milliárd lejjel rövidíti meg a büdzsé bevételeit, ami Teodorovici szerint a jövőre tervezett 1,2 százalékos GDP-arányos hiányt 2,7–2,9 százalékra növeli. A tárcavezető bízik abban, hogy 4 százalékos GDP-növekedés mellett felpörög a fogyasztás, a hitelezők ezzel szemben úgy számolnak, hogy a gazdaság mindössze 3 százalékkal bővül, a költségvetési hiány pedig 3,5 százalékra ugrik.
Az IMF az EB összegzésétől tette függővé a július 15-én esedékes felülvizsgálatát, amelynek tétje, hogy lezárják a két évvel ezelőtt kötött 4 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelmegállapodást, és megkezdik a tárgyalásokat az új szerződésről. A Valutaalap két legutóbbi felülvizsgálata kudarccal végződött, miután Bukarest nem volt hajlandó az elvárt mértékben emelni az elektromos áram lakossági árát, sőt, az élelmiszerek áfáját 24 százalékról 9 százalékra csökkentette. Románia ugyan nem szorul az IMF pénzére, a biztonsági hálót azért szeretné fenntartani, hogy ne sérüljön a befektetői bizalom. A költségvetést és az adótörvényeket felügyelő bizottság elnöke, Ionuţ Dumitru élesen kritizálta a bukaresti vezetést a politikai érdekekből fakadó döntéseiért. Január elsejétől az általános áfa kulcsa ugyan 19 százalékos lesz, de figyelembe véve az élelmiszerek esetében kedvezményes kulcsot, a mutató átlaga 15 százalék körül alakul, ami már önmagában 3,1 százalékos hiányt jelenthet a költségvetésben. Ehhez társul, hogy az egyre feszültebb geopolitikai helyzetre hivatkozva a kormány a GDP 2 százalékára növelné a honvédelmi kiadásokat is. A belső fogyasztás emelkedése sem jelent feltétlen többlet-adóbevételt, 2014-ben például 4,2 százalékkal nőtt a fogyasztás, míg az áfabevételek 1,7 százalékkal zsugorodtak.
Ha az ország elveszíti a hitelezői hálót, a piaci források jelentősen drágulnak. Jövőre 51,3 milliárd lejes adósság visszafizetése válik esedékessé 23,6 milliárd lejes költségvetési hiány mellett. A piaci hozamok 1 százalékpontos emelkedése 749 millió lejjel, azaz a GDP 0,1 százalékával növelik meg a kamatkiadásokat. További rossz hír, hogy a lazítást ismét a befektetések terhére vezeti be a kormány. Az Eurostat adatai szerint az állami beruházások 2008-ban a GDP 6,7 százalékára rúgtak, ezt követően azonban látványos visszaesésnek lehetünk tanúi, idén ez az összeg a GDP alig 4,3 százalékát éri el. Egyszóval a politikai elit ismét a gazdaság teljesítményén felül költekezik, azaz hitelből fedezi jóléti intézkedéseit – ahogy tette ezt rendre a választások előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!