Hirdetés

Országhatárokon átívelő álmodozás?

Schengeni feloldásra várva: járhatatlan utak a román-magyar határon •  Fotó: Makkay József

Schengeni feloldásra várva: járhatatlan utak a román-magyar határon

Fotó: Makkay József

Az egységesülési folyamat elindulásával Európában egyértelművé vált, hogy a határvidékek feloldásával ki kell aknázni a potenciális kapcsolatokból származó gazdasági előnyöket, amelyekkel lehetővé válik a korábban összetartozó területek kapcsolatainak újrarendezése. Ezt a témakört jártuk körül dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docenssel.

Sütő Éva

2018. november 15., 12:512018. november 15., 12:51

2018. november 15., 18:412018. november 15., 18:41

Amikor a regionális különbségek vizsgálatával foglalkozunk, elsősorban az állami területekhez igazodó, adminisztratív határokkal körbevett régiók fejlettségbeli különbségeit vesszük számba. A vizsgált földrajzi területeket erősen befolyásolják az államhatárok, hiszen a tervezési és közigazgatási régiók nem terjedhetnek túl azokon. Más lesz a kép azonban, ha a régió funkcionális működésével foglalkozunk. Ekkor olyan térségekkel ismerkedünk meg, amelyeket nem adminisztratív-politikai kötöttségek, hanem egyéb – a történelmi, gazdasági, társadalmi fejlődés, esetleg a földrajzi szükségszerűség – formál egységes területté. A közigazgatási és a funkcionális régió határai nem feltétlenül esnek egybe. Európa történelmi öröksége, hogy a nemzetállami határok megvonása ritkán vette tekintetbe a funkcionális régiók kiterjedését, ezzel súlyos károkat okozva mindenik félnek. Egy meghúzott államhatárhoz hozzáigazítható a közigazgatási régió határa, de a történelmileg és földrajzilag kialakulté nem minden esetben.

Idézet
Az államhatárok elválasztó szerepének leépülése lehetőséget teremt arra, hogy e határ menti térségeknek az élete újra a természetes mederbe terelődjön

– írja a témáról dr. Hardi Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkatársa A régió című munkájában.

Előny vagy hátrány?

Az elmúlt évtizedben sok szó esett a határon átívelő régiós gazdálkodásról. A hétköznapi ember eddig csak elméleti síkon tapasztalta meg ennek hatásait. Dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem Gazdálkodási és Menedzsment Tanszékének regionális, gazdasági, területfejlesztési és turisztikai oktatója úgy értékeli, hogyha a kérdést a gazdasági integrációra vonatkoztatjuk, akkor protokolláris kapcsolatokról, versengő városokról, megyékről és egymás ellenében megfuttatott szolgáltatásokról beszélhetünk. Románia schengeni csatlakozásának elmaradása miatt az elmúlt években törés keletkezett a folyamatban. Amennyiben az M4-es autópálya eléri az államhatárt, Nagyvárad elérhetősége sokat javul, Budapest időben 3 órányi távolságon belül kerülhet.

Hirdetés
Összenő, ami összetartozik. Szilágyi Ferenc térképen mutatja a történelmi régiók körvonalait •  Fotó: Makkay József Galéria

Összenő, ami összetartozik. Szilágyi Ferenc térképen mutatja a történelmi régiók körvonalait

Fotó: Makkay József

„Határon áttelepülő regionális vállalatokat is szép számmal tudunk említeni, bár a Partiumban a magyar tőke nem tartozik a vezető beruházók közé. Románia nyugati peremén a minimálbérhez közeli fizetéseket kínáló vállalkozások telephelyválasztásában kiemelt szempont volt a határ és annak közelsége.

Idézet
Egy romániai beruházáskor a helyi infrastruktúra fejletlensége kiemelt rizikófaktor, amit csökkenthet a határátkelőhelyek közelsége”

– magyarázza Szilágyi.

Köztudott, hogy a magyar határ mentén több régiós, illetve euroregionális kezdeményezés alakult az elmúlt években. Az együttműködések egyik ösztönzője a határ menti térségek fejlesztésére létrehozott programok voltak. 1995-től működött például a Phare CBC program, ami fokozatosan kiterjedt Magyarország valamennyi határára, így a román–magyar részre is. A program keretében kis összegeket lehetett ugyan pályázni, de a forráslehetőség arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy megpróbálkozzanak az együttműködéssel. Az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete szerint több ilyen szervezet is alakult változatos szerepkörrel és területi kiterjedéssel. A témát kutató magyar intézet szakemberei azonban úgy vélik: e szervezetek működése ellentmondásos. Ritkán tapasztalni a megfogalmazott céloknak megfelelő működést, inkább a kezdeti lendület utáni megtorpanás a jellemző. Az első találkozások és a szándéknyilatkozatok aláírása után legtöbb esetben nem történik érdemi változás.

„A földrajzi határok szerepe 1990 óta egyre kevesebbet jelent, de még ma sem lehet elbagatellizálni.

Trianon előtt helyi utakon 80 ponton lehetett átkelni a mai román–magyar határon, napjainkban ez alig több tíznél, és a számuk nagyon lassan növekszik.

Ha kifejezetten az áruszállítást vizsgáljuk, az országhatár még mindig komoly tényező. A helyi kapcsolatok fejlesztéséhez az átkelők jelenlétére lenne szükség, de ez legtöbbször hiányzik. A regionális reptereknél pedig az a gond, hogy a népesség számához viszonyítva túl sok van belőlük, így egymást oltják ki” – magyarázza a visszatartó erők fő okait Szilágyi Ferenc.

Teljes infrastruktúra-megújulás kell

A határtérségben mindkét oldal kívülről várja a megváltást, a beruházásokat, a tőkét gyakran egymással versenyezve. Komoly fejlesztési pénzeket a nagyvárosok és a megyei önkormányzatok tudnak lehívni uniós forrásokból. A jó politikai fekvés természetesen nem árt – például Debrecenben –, ugyanakkor Nagyvárad példája azt igazolja: nem az egyetlen üdvözítő út. A szakember szerint Debrecen erősödő pozíciója nyilvánvaló, de Nagyvárad lehetőségei is kiválóak. A határ két oldalán a kapcsolatok azonban továbbra is formálisak, így nem tudnak komoly előrelépést mutatni még ott sem, ahol a két oldal között amúgy személyes kapcsolat létezik. Néhány biztató jel azért van. Szilágyi példaként a Bakator-programot említi Debrecen és Érmellék viszonyában.

„A vidéknek jelenleg kevés az esélye. Teljes infrastruktúra-megújulásra lenne szükség és itt nemcsak a közlekedésre, de a szállás- és vendéglátóhely-hálózatra is gondolok.

Hosszú évekkel ezelőtt uniós forrásokból megépített út a partiumi Érkenéz és a magyarországi Bagamér között: nem lehet rajta közlekedni •  Fotó: Makkay József Galéria

Hosszú évekkel ezelőtt uniós forrásokból megépített út a partiumi Érkenéz és a magyarországi Bagamér között: nem lehet rajta közlekedni

Fotó: Makkay József

Közös projektek, tematikus utak – Szent László-út, Középkori templomok útja stb. – és számos más terv is készült, de ezeket egyelőre nem lehet üzleti alapon fenntarthatóvá tenni” – fogalmaz a szakember.

Arra a felvetésre, hogy a tömeges elvándorlás körülményei között milyen jövő vár a térségre, az egyetemi oktató úgy véli, tőkeerős környezetben a mezőgazdaság jól gépesíthető. A munkaerőhiány ebben az ágazatban kezelhető legjobban. Kérdés, hogyan változnak a birtokviszonyok. Az EU mezőgazdasági birtokainak egyharmada Romániában található, emiatt hihetetlenül elaprózott a birtokszerkezet. Ebben a formájában a rendszer nem lesz képes megújulni, így nem tud beruházásokat sem vonzani.

Számtalan tényező együttállása szükséges

Jól látható, hogy a határon átnyúló régiók kialakulása számos tényezőtől függ. Sem a határok megnyitása, sem a határon átnyúló intézményrendszer kialakítása önmagában nem elég az egységes gazdasági térség létrejöttéhez. Ahogyan országhatárok nélküli térségekben sem jöhet létre bárhol egy társadalmi-gazdasági régió, úgy ez a határok által felszabott területekre fokozottabban érvényes. Az egyetemi oktató szerint számtalan tényező együttállása kell ahhoz, hogy határon átnyúló valódi tevékenységek alakuljanak ki, legyenek fenntarthatóak.

Sokak véleménye mégis az, hogy a határon átnyúló régiók és együttműködési hálózatok kialakítása a Kárpát-medencében együtt élő országok egyik kitörési pontja lehetne. Ehhez azonban olyan jól átgondolt tervezésére és fejlesztésére van szükség, amelyek nem csak politikai szlogenekben merülnek ki.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés