Csigalassúsággal épül az Aranyosgyéres–Marosvásárhely közötti autópályaszakasz is
Fotó: Boda L. Gergely
A hangzatos ígéretek ellenére a kormány, illetve az illetékes intézmények mintha szándékosan késleltetnék az infrastrukturális beruházásokat. Az utóbbi két év különösen rossz volt az autópálya-építés tekintetében, és nem sok esély van arra, hogy idén jelentősen változzon.
2018. március 15., 20:212018. március 15., 20:21
2018. március 15., 20:222018. március 15., 20:22
Infrastrukturális beruházások szempontjából Románia nem szenved hiányt ígéretekből, a gyakorlatban azonban mintha évről évre rosszabbul állnánk. Megszokottá vált, hogy az év bizonyos szakaszaiban, illetve kormányváltáskor a döntéshozók egymást túllicitálva ígérnek újabb sztrádaszakaszokat, a konkrét munkálatokat viszont különböző problémák késleltetik. Az illetékesek hol a bonyolult adminisztratív procedúrákat és a bürokráciát teszik felelőssé, hol a kivitelezéssel megbízott cégeknek róják fel a nem megfelelő munkát. Számos megépített szakasz azért használhatatlan, mert szó szerint a mezőben ér véget: átfogó stratégia hiányában egy-egy rész úgy készül el, hogy a nyomvonalon a következő szakaszra még meg sem hirdették a versenytárgyalást.
Egy televíziós interjúban Viorica Dăncilă miniszterelnök nemrég arról beszélt arról, hogy idén 60 kilométer autópályát fognak megnyitni a forgalom előtt, 2020-ig pedig további 290 kilométert adnak át. A kormányfő ráadásul azt is leszögezte: amennyiben ez a 60 kilométer autópálya nem készül el év végéig, Lucian Şova közlekedésügyi miniszter állásával fog a mulasztásért felelni. „Többször is egyeztettem a közlekedésügyi miniszterrel, és közöltem, március közepéig pontos tervet akarok látni a beruházásról”–nyilatkozta Dăncilă.
A kormányprogramban ehhez képest nem sok konkrétum szerepel. A dokumentumban ugyan megfogalmazták, hogy a kabinet „támogatja a közúti infrastruktúra fejlesztését és egy hatékony autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat, valamint olyan utak kiépítését, amelyek összekapcsolják Románia egyes régióit, illetve Romániát más államokkal”, a kormányprogram azonban nem tartalmaz kivitelezési határidőket. A beruházások egy részénél pedig a költségek sincsenek meghatározva. Annyi derül ki, hogy támogatják a Lugos–Déva- és a Nagyszeben–Piteşti-autópálya befejezését, valamint a 4-es számú páneurópai folyosó részét képező, Nagylaktól Konstancáig tartó sztráda kivitelezését.
A miniszterelnök meglehetősen óvatosnak mutatkozott az előző közlekedésügyi miniszter, Felix Stroe becsléseihez képest, aki tavaly decemberben azt ígérte: 2018-ban „legalább”160 kilométer autópályát fognak átadni, azaz a kivitelezés alatt álló 186 kilométernek mintegy 80 százalékát. Stroe elődje, a közlekedésügyi tárcát 2017. június végétől októberig vezető Răzvan Cuc sem ódzkodott az ígéretektől: mandátuma elején úgy fogalmazott, 2017 végéig a Lugos–Déva és a Szászsebes–Torda nyomvonalon 90 kilométer autópályát adnak át akkor is, ha ehhez a miniszternek az építőtelepre kell költöznie. Természetesen az ígéretekből nem lett semmi. Felix Stroe korabeli tervének megvalósulása azért is nehezen hihető, mert 2012, illetve 2013 volt az utolsó év, amikor az átadott kilométerek hossza meghaladta a 100-at. Tavaly egy aprócska, alig 15 kilométeres szakaszt tudtak megnyitni Lugos és Déva között, a 2016-os év pedig még ennél is rosszabb volt, hiszen egyetlen kilométert sem sikerült elkészíteni. Nemrég az economica.net portál összesítette a rendelkezésre álló adatokat, amelyek alapján
Idén a Szászsebes és Torda közötti sztráda bizonyos részei nyílhatnak meg leghamarabb, de ezek átadása is már hónapok óta húzódik. A Szászsebes–Torda közti autópálya 3-as (12,45 kilométeres, az olasz Tierra Scavi által épített) és a 4-es (16,3 kilométeres, az osztrák Porr által kivitelezett) jelzésű részeinek átadására már számtalan határidőt kijelöltek. A közúti infrastruktúrát felügyelő országos társaság (CNAIR) azonban rendre elhalasztotta az átvételt, mivel szakértői azt állítják: a helyszíni szemlék alapján a kivitelezőknek elsősorban a közlekedés biztonságát fokozó munkálatokat kell még elvégezniük. A nagyberuházások alakulását figyelemmel kísérő Infrastruktúráért Egyesület nevű szervezet azonban közölte: maguk is megtekintették a sztrádát, amely szerintük minden kétséget kizáróan elkészült, sőt nemrég autóval végig is hajtottak a Torda és Nagyenyed közötti részen. És a szélvédőhöz szerelt kamera által rögzített videófelvétellel bizonyították: a szakasz a maximálisan megengedett sebességgel is biztonságosan használható.
Az egyesület korábban légi felvételeket is készített a nyomvonalon, amelyek alapján ugyanezt a következtetést vonták le. A civilszervezet szerint az állami társaság szándékosan késlelteti a beruházás átvételét, és mondvacsinált kifogásokat keres, miközben megpróbálja megfélemlíteni a kivitelezőket. A CNAIR ezzel szemben azt állítja, további munkálatokra van szükség. Alin Şerbănescu szóvivő legutóbb február közepén beszélt arról, hogy a sztrádáról hiányoznak bizonyos műszaki berendezések, és az állami társaság által megbízott tanácsadó javaslatára csak akkor hajlandóak átvenni a beruházást, ha a kivitelező minden hiányosságot pótol.
amely nélkül a 4-es jelzésű részt sem lehet átadni a forgalomnak. A CNAIR olyan körülmények között talált kifogásokat a sztrádán, hogy az elvégzett munkálatokat korábban a közutakért és hidakért felelős Kolozs megyei igazgatóság engedélyezte, amely az országos hivatal hatáskörébe tartozik.
Az Európai Bizottság különben nemrég jelentette be: az EU 272 millió eurót fordít a Szászsebes és Torda közötti, összesen 85 kilométeres autópálya kivitelezésére. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a projektre az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF) különítenek el pénzt. „A térség lakói biztonságosabban és kényelmesebben utazhatnak. Az autópálya a régió gazdaságának fejlesztéséhez is hozzájárul, pozitív hatása lesz a kereskedelemre, a turizmusra is”–hangsúlyozta Corina Creţu regionális politikáért felelős uniós biztos.
Sokak szerint az infrastruktúráért felelős társaság a Nagyszeben–Szászváros autópályán a 2014-ben elkövetett „bakiból”okulva nem hajlandó átvenni olyan szakaszokat, amelyeken a legkisebb hibát is találnak a szakértők.
Az economica.net számításai szerint esély mutatkozik arra, hogy idén befejezik a gyalui hidat, és ezzel végre használhatóvá válna az észak-erdélyi (A3-as) autópálya Gyalu és Magyarnádas közötti, 8,7 kilométeres szakasza, amely már tavaly elkészült, de gyakorlatilag a semmiben ér véget. A közúti infrastruktúrát felügyelő társaság korábban azt közölte, a híd idén augusztusig elkészül. A Szamoson átvezető híd kivitelezése azóta bizonytalan, amióta a kormány szerződést bontott az amerikai Bechtel vállalattal, amelyre 2004-ben rábízták a teljes észak-erdélyi autópálya megépítését. Az Infrastruktúráért Egyesület nemrég ezen az építőtelepen is légi felvételeket készített, a szervezet pedig optimistának mutatkozott a 766 méter hosszú híd idén szeptemberig történő átadásával kapcsolatban.
Az immár 14 éve tervezett észak-erdélyi sztrádának további két szakaszát is átadhatják idén: elvileg hamarosan autópályán lehet közlekedni Nyárádtő és Marosugra (10,1 kilométer), valamint Marosugra és Radnót (3,6 kilométer) között. Megnyithatják továbbá az észak-erdélyi sztráda dél-romániai folytatásaként tervezett útszakasz Bukaresttől Ploieşti-ig tartó 6,5 kilométeres részét is. Az Economica.net arról is értesült, hogy idén átadhatják a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Lugos–Déva szakaszának 2-es (4,03 kilométer) és 4-es (22 kilométer) jelzésű részét is. A portál által említett források ezzel szemben nem túl bizakodóak a Lugos és Déva közötti sztráda 3-as jelzésű, 21 kilométeres szakaszát illetően: ezt ugyan 80 százalékban megépítettek már, de a kivitelezővel, a spanyol Comsa vállalattal problémák adódtak, ami akár szerződésbontással is járhat.
Szakemberek szerint a nagyszabású infrastrukturális beruházások terén az is sok gondot okoz, hogy az autópályák szakaszait külön-külön építtetik meg, ezért ha el is készül határidőre egy-egy szakasz, azt sok esetben nem lehet összekapcsolni a többi résszel. Az illetékesek közben más jellegű hibákat is elkövetnek. Nemrég Lucian Şova közlekedési miniszter azt a Narcis Neagát nevezte ki a CNAIR vezetőtanácsi tagjának, aki az Infrastruktúráért Egyesület szerint a társaság korábbi vezetőjeként a legtöbbet ártott a közúti fejlesztések szempontjából. Neaga 2012 és 2015 között vezette a CNAIR-t, és az ő mandátuma alatt nyitották meg a Nagyszeben–Szászváros sztrádának azt a részét, amit később újra kellett építeni. Ő volt tisztségben, amikor Románia szerződést bontott a Bechtellel, az említett időszakban ugyanakkor több versenytárgyalást is meghirdettek olyan szakaszokra, amelyek nem rendelkeztek környezetvédelmi engedéllyel. Neaga ellen ráadásul az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódott a Nagyszeben–Szászváros autópálya szerződésének ügyében hivatali visszaélés gyanújával. Az eljárást azonban idén februárban vádemelés nélkül lezárták.
a határrendészet a napokban közölte, hogy a határon átvezető infrastruktúrát mintegy két évtizede nem fejlesztették, holott a forgalom ebben az időszakban 300 százalékkal nőtt. A hatóság annak kapcsán hívta fel erre a figyelmet, hogy alig négy nap alatt mintegy 26 ezer teherautó lépte át Románia határát a két nagylaki, a borsi és a varsándi átkelőnél, a hiányos feltételek miatt pedig hosszú sorok alakultak ki, a járművek órákig várakoztak.
Kőrössy Andrea
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!