
Közel 1,4 millió hazai munkavállalónak emelkedik a fizetése július elsejétől, miután a kormány 975 lejről 1050 lejre emelte a garantált bruttó minimálbért. 2012 áprilisában Románia volt az egyetlen európai ország, ahol az alkalmazottak mintegy harmada volt minimálbéren. Összeállításunkban európai összehasonlításban vizsgáljuk a román béremelési törekvéseket.
2015. július 31., 20:152015. július 31., 20:15
Mintegy 1,4 millió hazai munkavállalónak emelkedik a fizetése július elsejétől, miután a kormány 975 lejről 1050 lejre emelte a garantált bruttó minimálbért. A béremelésben a munkavállalók jelentős része érintett, hiszen országszerte több mint egymillió, minimálbéren alkalmazott munkavállalót tartottak nyilván 2015 januárjában, tizenkétszer többet, mint három évvel korábban. A minimálbér emelése várhatóan mindenkinek fizetésemelést hoz, mert a cégvezetők kénytelenek lesznek alávetni magukat a jogszabálynak. Az intézkedés azonban jelentős feszültségek kockázatát hordozhatja, ha egy cégben minimálbéren foglalkoztatott személy fizetése eléri egy magasabb pozícióban lévő alkalmazott bérét. A béremelkedés – ami nettó 777 lejt jelent zsebbe – másik „árnyoldala” az a pluszköltség, amit az alkalmazóknak kell letenniük az állam „asztalára”: a jelenlegi 75 lejes béremeléssel és a társadalombiztosítási hozzájárulással együtt havi 93 lejjel kell többet kifizetniük valamennyi alkalmazottjuk után.
Emelés ide vagy oda, a hazai minimálbér még így is jelentős lemaradásban van a 2415 lejes bruttó átlagbértől. A helyzet korrigálására ugyan létezik egy szociáldemokrata ígéret, Rovana Plumb, munkaügyi miniszter egyik nyilatkozata szerint 2016 januárjától 1200 lejre nő a minimálbér, ahhoz azonban januárban még mindig a PSD-nek kellene kormányon lennie.
Európában a helyzet
Az Eurostat adatai szerint 2015 januárjában az uniós tagállamok által alkalmazott havi minimálbérek összege 184 eurótól 1923 euróig terjedt. 2015. januárban a 28 uniós tagállamból 22-ben alkalmazták a nemzeti minimálbért – kivétel Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország. A 2015. január elsejei állapot szerint a havi minimálbérek igen széles skálán mozogtak a bulgáriai 184 eurótól a luxemburgi 1923 euróig. Több uniós tagjelölt ország – Albánia, Montenegró, Macedónia, Szerbia és Törökország – szintén alkalmazott minimálbért.
A minimálbérek szintje alapján az országok három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok az országok tartoznak, amelyekben a havi minimálbér szintje nem éri el az 500 eurót. Az öt tagjelölt országon túl ebbe a kategóriába esik 10 uniós tagállam: Bulgária, Románia, Litvánia, Csehország, Magyarország, Lettország, Szlovákia, Észtország, Horvátország és Lengyelország. A második csoportba öt uniós tagállam – Portugália, Görögország, Málta, Spanyolország és Szlovénia – tartozik: ezekben az országokban a havi minimálbér közepes szinten, 500 euró és 1000 euró között alakul. Az utolsó csoport hét olyan uniós tagállamból (Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Németország, Hollandia, Belgium és Luxemburg) áll, ahol a havi minimálbér összege – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – meghaladja az 1000 eurót.
Megjegyzendő, hogy az euróövezeten kívüli, minimálbért alkalmazó tagállamok (Bulgária, a Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és az Egyesült Királyság), valamint Albánia, Macedónia, Szerbia és Törökország esetében a minimálbérek euróban kifejezett értékét és besorolását a devizaárfolyamok is befolyásolják.”
Az adótörvénykönyv beleszól?
Kilecvenháromezer mérnök, informatikus és kommunikációs szakember tavalyPFA-val 40 milliárd lejjel járult hozzá a román GDP növekedéséhez, fejenként 36-szor többet termelve, mint a román mezőgazdaságban dolgozó 2,6 millió földművelő. Piaci források szerint ezt a közel 100 ezres szakembergárdát nem fogják alkalmazni, mert egy 10, közepesen fizetett programozót foglalkoztató cégnek ez 80 ezer eurós fizetésialap-növekedést is jelenthet. Más kérdés, hogy a létszám fele legalább elmehet a legközelebbi busszal vagy vonattal normálisabb helyekre dolgozni, vagy otthonról távmunkában keres pénzt – más országból.
A fizetéseknél maradva: a napokban a 2008-as régi szép idők juthattak eszünkbe, amikor a földgolyó gazdasága összedőlni készült, de a román parlament éppen bulizott: a 2008/15-ös kormányrendelet eredetileg csak a tanárok 9 százalékos fizetésemeléséről szólt volna, de a választásokra készülő PSD 50 százalékra módosította, és a javaslat át is ment.
Az idei forróságban ismét hihetetlen fizetésemelésekről zeng a sajtó, amit újra a PSD tervez. Rovana Plumb munkaügyi miniszter mesés béremelést ígért július 20. táján a közszféra dolgozói számára. Nem tudni milyen sugallatra úgy nyilatkozott, hogy mintegy 900 ezer közalkalmazott fizetése átlagban mintegy 70 százalékkal emelkedhet! Eszerint egy főorvos havi fizetése 7000, a rezidens orvosé 4000, egy pályakezdő tanáré 1900 lejre emelkedne. Ezt persze a tévében mondta, és vakáció közben elrágódhat az a 900 ezer, de el az a több mint 2 millió nyugdíjas is, aki kénytelen beérni havi 800 lejnél kevesebbel.
Miről beszélünk?
A minimálbér az órabér, napibér vagy havibér legalacsonyabb értéke, amit az illető ország törvénykezése előír egy alkalmazott számára. A 19. század végén Ausztrália és Új-Zéland szabályozta elsőként törvényben a minimálbért, manapság a világ országainak 90 százalékában történik ez így. Romániában 1989-ben 2000 lej volt az adómentes minimálbér az 1988-ban a Nagy Nemzetgyűlés által kiadott 4-es törvény értelmében, ami az akkori árfolyam szerint 134 amerikai dollárnak felelt meg. Az inflációs korrigálások nyomán a ’89-es minimálbér a mai 244 dollár vagy 188 euró megfelelője.
• 2012 áprilisában Románia volt az egyetlen európai ország, ahol az alkalmazottak közel egyharmada volt minimálbéren.
• 2013 februárjában 750 lejre (171 euróra), júliusban 800 lejre (179 euróra) emelték az összeget.
• 2014-ben két emelés is volt: januárban 850 lejre (189 euróra), júliusban 900 lejre (205 euróra).
• 2015. január 1-jétől a kormány 975 lejre (216 euró) emelte a 2014/1091-es határozattal, július elsejétől 1050 lej, azaz 236 euró lett a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy a minimálbéresek a „kézbe” kapott 777 lejjel minden ledolgozott óráért 4,6 lejt kapnak, valamivel többet egy eurónál. 2001 óta közel hatszorosára nőtt a bruttó minimálbér, ám az euróban kifejezett növekedés csupán 3,15 az egyhez. Ráadásul még a jövő évben sem éri utol a minimálbér az átlagnyugdíjat (890 lej), ma még több mint három minimálbéres kell egy nyugdíjas eltartásához.
• 2016 januárjától – egyelőre javaslat formájában – 1200 lej lenne a minimálbér, mai árfolyamon 267 euró.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!