
Bányai Levente érsemjéni fóliasátraiban javában tart a tavaszi palántanevelés
Fotó: Makkay József
A mezőgazdaságban az intenzív kertészkedésből lehet egységnyi területről a legtöbb jövedelemre szert tenni. Nagyvárosok környékén erre rég rájöttek a gazdák. A román–magyar határ szomszédságában ugyanakkor az erdélyi termelők számára komoly felvevőpiacnak számítanak a magyarországi konzervgyárak és hűtőházak. Érsemjéni agrárvállalkozónál jártunk.
2021. március 28., 15:472021. március 28., 15:47
2021. március 28., 20:162021. március 28., 20:16
A határ közelsége sok területen jelent plusz lehetőséget a környéken élő vállalkozók és munkavállalók számára. A koronavírus-járvány jelentősen megnehezítette ugyan az országhatár átjárhatóságát, azonban ez átmeneti jelenség. Az Érmellékről például több agrárvállalkozó átjár Magyarországra a különböző fogyóanyagok beszerzése, illetve terményeinek értékesítése végett.
amelyek nagyságrenddel több friss zöldséget és gyümölcsöt tudnának Erdélyből felvásárolni.
Bányai Levente nyolc évvel ezelőtt informatikusi diplomával vágott bele a kertészkedésbe. Igaz, otthon, a szüleinél már korábban megtapasztalta a gazdálkodást, a 2013-ban indított vállalkozása azonban újszerű vetülete az érmelléki zöldségtermesztésnek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gacsály Tóhát szövetkezetének megbízásából mintegy száz érmelléki uborkatermesztő gazda munkáját felügyelte: mezőgazdasági szakemberrel indították el a gazdák aprócska „uborkafarmjait”, felügyelték a szükséges agrotechnika alkalmazását, és az emberektől rendszeresen felvásárolták a magyarországi kivitelre kerülő friss uborkát.
A Bányai család újabb fóliasátrakat állít üzembe
Fotó: Makkay József
„A biztatóan indult vállalkozás 2015-ben megbicsaklott, amikor a magyar piacon visszaesett az uborka felvásárlási ára. Ez átmeneti jelenség volt, de nálunk dominóhatást váltott ki:a termesztők többsége abbahagyta, és a következő évben elölről kellett kezdeni mindent. Mára 35 termelőnk maradt, ők összesen 2 hektárnyi területen termesztenek intenzív körülmények között uborkát. A gazdákat a legkisebb áringadozás is befolyásolja, mert nem hosszú távra terveznek” – magyarázza az érsemjéni gazda, aki héthektáros területen termeszt zöldséget.
Biztosítja a gazdák számára a palántot, a növényvédő szereket, az uborkaindák felfuttatására szolgáló hálót és egyéb fogyóanyagokat. Emellett a felvásárlási ára is kedvező. A szabolcsi szövetkezet az évente leszállított mennyiségnek akár a többszörösét is felvásárolná, azonban nehéz új gazdákat bevonni a rendszerbe. Vendéglátóm tapasztalatai szerint
A gazdálkodásnak a rendszerváltás óta visszaesett az ázsiója Romániában, így bármilyen kedvező felvételekkel is jöjjön egy felvásárló, nehéz megfelelő nyersanyagot termeltetni. Pedig Bányai szerint egységnyi területről intenzív módszerekkel uborkából lehet a legtöbb pénzt szerezni.
Míg Magyarországon egymást érik a zöldségtermelőket kiszolgáló felvásárlók, Erdélyben mindez ritka jelenség. Az elmúlt harminc évben a román állam semmilyen módon nem segített egy hűtőházépítési program elindításában: ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaságnak ez a sok pénzt ígérő, intenzív ágazata kiszolgáltatott helyzetbe került. Az agrárvállalkozó szerint szövetkezeti keretben könnyebb lenne pályázati pénzekből hűtőházat építeni, de a mai mentalitás mellett a Partiumban is nehéz működőképes szövetkezetet létrehozni. Mivel a gazdálkodásnak nincs becsülete, eleve kevés az olyan gazda, aki társulásra kapható. Aki teheti, maga boldogul, kínlódik, de akkor sem vállalja a közös beszerzés és értékesítés előnyeit.
Szövetkezetek hiányában mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Bányaiék ma már nemcsak uborkát termesztenek magyarországi eladásra, hanem különböző paprikafajtákat is. Az ottani konzervipar tisztességesen kifizeti az átvitt szállítmányokat, de nyilván a nagyobb mennyiség jóval nagyobb haszonnal is járna.
„Az erdélyi értékesítés sok szempontból vakvágány. Nagyáruházba nehéz bekerülni, az elvárásaik kiszámíthatatlanok, és nem is érdekeltek, hogy helyi gazdákkal dolgozzanak.
Ebből tanultunk: mindig csak azt termelünk, amire elsősorban Magyarországon van felvásárlópiac” – magyarázza a vállalkozó. Az utóbbi években annyiban változott a helyzet, hogy ráakadtak egy Nagyvárad melletti mirelittermékeket előállító cégre, amelyikkel idénre két hektár karfiol felvásárlására kötöttek szerződést. A többi megtermelt zöldség jórészt a magyarországi szövetkezet hűtőházaiba kerül.
Támrendszer szabadföldi uborkatermesztéshez. A magyarországi konzervgyárak bármilyen mennyiséget felvásárolnak
Fotó: Makkay József
A Bányai család is az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program partiumi kiterjesztésére vár. Ígéretet kaptak arra, hogy közeljövőben náluk is lehet pályázni. A megpályázható 20 ezer eurós támogatásból szeretnék bővíteni a meglévő fóliasátorral ellátott területeiket. Egy ilyen befektetés újabb löketet adna a Magyarországon egyre keresettebb paprikafajták termesztésének, ugyanakkor bővíteni tudnák saját fűszerpaprikatermelésüket is, amit helyileg dolgoznak fel és forgalmaznak. Agrárvállalkozásuk immár több lábon áll. Egyrészt integrálják a mintegy 35 gazda uborkatermesztését, és emellett egyre bővülő kertészeti tevékenységbe fektetnek saját farmjukon.
Bányai Levente a meglévő gondok ellenére is nagy lehetőségeket lát a zöldségtermesztés felfuttatására. A fiatal és kezdő gazdákban bízik, akikben nincs meg az idősebb gazdák pesszimizmusa, hogy mezőgazdasággal nem érdemes foglalkozni.
olyan fiatalokkal, akik értik az idők szavát, tanulni akarnak, és hajlandók életbe ültetni a kertészet területén is megjelenő új, korszerű technológiákat” – fogalmaz az érsemjéni gazda.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!