Magyarországra termelő partiumi gazdák – az erdélyi szövetkezetek hiányát a határ túloldalán működő integrátorok pótolják

amelyek nagyságrenddel több friss zöldséget és gyümölcsöt tudnának Erdélyből felvásárolni.

Megéri az uborkatermesztés

Bányai Levente nyolc évvel ezelőtt informatikusi diplomával vágott bele a kertészkedésbe. Igaz, otthon, a szüleinél már korábban megtapasztalta a gazdálkodást, a 2013-ban indított vállalkozása azonban újszerű vetülete az érmelléki zöldségtermesztésnek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gacsály Tóhát szövetkezetének megbízásából mintegy száz érmelléki uborkatermesztő gazda munkáját felügyelte: mezőgazdasági szakemberrel indították el a gazdák aprócska „uborkafarmjait”, felügyelték a szükséges agrotechnika alkalmazását, és az emberektől rendszeresen felvásárolták a magyarországi kivitelre kerülő friss uborkát.

Biztosítja a gazdák számára a palántot, a növényvédő szereket, az uborkaindák felfuttatására szolgáló hálót és egyéb fogyóanyagokat. Emellett a felvásárlási ára is kedvező. A szabolcsi szövetkezet az évente leszállított mennyiségnek akár a többszörösét is felvásárolná, azonban nehéz új gazdákat bevonni a rendszerbe. Vendéglátóm tapasztalatai szerint

A gazdálkodásnak a rendszerváltás óta visszaesett az ázsiója Romániában, így bármilyen kedvező felvételekkel is jöjjön egy felvásárló, nehéz megfelelő nyersanyagot termeltetni. Pedig Bányai szerint egységnyi területről intenzív módszerekkel uborkából lehet a legtöbb pénzt szerezni.

Hiányzik a hazai felvásárlópiac

Míg Magyarországon egymást érik a zöldségtermelőket kiszolgáló felvásárlók, Erdélyben mindez ritka jelenség. Az elmúlt harminc évben a román állam semmilyen módon nem segített egy hűtőházépítési program elindításában: ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaságnak ez a sok pénzt ígérő, intenzív ágazata kiszolgáltatott helyzetbe került. Az agrárvállalkozó szerint szövetkezeti keretben könnyebb lenne pályázati pénzekből hűtőházat építeni, de a mai mentalitás mellett a Partiumban is nehéz működőképes szövetkezetet létrehozni. Mivel a gazdálkodásnak nincs becsülete, eleve kevés az olyan gazda, aki társulásra kapható. Aki teheti, maga boldogul, kínlódik, de akkor sem vállalja a közös beszerzés és értékesítés előnyeit.

Szövetkezetek hiányában mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Bányaiék ma már nemcsak uborkát termesztenek magyarországi eladásra, hanem különböző paprikafajtákat is. Az ottani konzervipar tisztességesen kifizeti az átvitt szállítmányokat, de nyilván a nagyobb mennyiség jóval nagyobb haszonnal is járna.
„Az erdélyi értékesítés sok szempontból vakvágány. Nagyáruházba nehéz bekerülni, az elvárásaik kiszámíthatatlanok, és nem is érdekeltek, hogy helyi gazdákkal dolgozzanak.

Ebből tanultunk: mindig csak azt termelünk, amire elsősorban Magyarországon van felvásárlópiac” – magyarázza a vállalkozó. Az utóbbi években annyiban változott a helyzet, hogy ráakadtak egy Nagyvárad melletti mirelittermékeket előállító cégre, amelyikkel idénre két hektár karfiol felvásárlására kötöttek szerződést. A többi megtermelt zöldség jórészt a magyarországi szövetkezet hűtőházaiba kerül.

Fejleszteni akarnak

A Bányai család is az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program partiumi kiterjesztésére vár. Ígéretet kaptak arra, hogy közeljövőben náluk is lehet pályázni. A megpályázható 20 ezer eurós támogatásból szeretnék bővíteni a meglévő fóliasátorral ellátott területeiket. Egy ilyen befektetés újabb löketet adna a Magyarországon egyre keresettebb paprikafajták termesztésének, ugyanakkor bővíteni tudnák saját fűszerpaprikatermelésüket is, amit helyileg dolgoznak fel és forgalmaznak. Agrárvállalkozásuk immár több lábon áll. Egyrészt integrálják a mintegy 35 gazda uborkatermesztését, és emellett egyre bővülő kertészeti tevékenységbe fektetnek saját farmjukon.
Bányai Levente a meglévő gondok ellenére is nagy lehetőségeket lát a zöldségtermesztés felfuttatására. A fiatal és kezdő gazdákban bízik, akikben nincs meg az idősebb gazdák pesszimizmusa, hogy mezőgazdasággal nem érdemes foglalkozni.

olyan fiatalokkal, akik értik az idők szavát, tanulni akarnak, és hajlandók életbe ültetni a kertészet területén is megjelenő új, korszerű technológiákat” – fogalmaz az érsemjéni gazda.