
Bányai Levente érsemjéni fóliasátraiban javában tart a tavaszi palántanevelés
Fotó: Makkay József
A mezőgazdaságban az intenzív kertészkedésből lehet egységnyi területről a legtöbb jövedelemre szert tenni. Nagyvárosok környékén erre rég rájöttek a gazdák. A román–magyar határ szomszédságában ugyanakkor az erdélyi termelők számára komoly felvevőpiacnak számítanak a magyarországi konzervgyárak és hűtőházak. Érsemjéni agrárvállalkozónál jártunk.
2021. március 28., 15:472021. március 28., 15:47
2021. március 28., 20:162021. március 28., 20:16
A határ közelsége sok területen jelent plusz lehetőséget a környéken élő vállalkozók és munkavállalók számára. A koronavírus-járvány jelentősen megnehezítette ugyan az országhatár átjárhatóságát, azonban ez átmeneti jelenség. Az Érmellékről például több agrárvállalkozó átjár Magyarországra a különböző fogyóanyagok beszerzése, illetve terményeinek értékesítése végett.
amelyek nagyságrenddel több friss zöldséget és gyümölcsöt tudnának Erdélyből felvásárolni.
Bányai Levente nyolc évvel ezelőtt informatikusi diplomával vágott bele a kertészkedésbe. Igaz, otthon, a szüleinél már korábban megtapasztalta a gazdálkodást, a 2013-ban indított vállalkozása azonban újszerű vetülete az érmelléki zöldségtermesztésnek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gacsály Tóhát szövetkezetének megbízásából mintegy száz érmelléki uborkatermesztő gazda munkáját felügyelte: mezőgazdasági szakemberrel indították el a gazdák aprócska „uborkafarmjait”, felügyelték a szükséges agrotechnika alkalmazását, és az emberektől rendszeresen felvásárolták a magyarországi kivitelre kerülő friss uborkát.
A Bányai család újabb fóliasátrakat állít üzembe
Fotó: Makkay József
„A biztatóan indult vállalkozás 2015-ben megbicsaklott, amikor a magyar piacon visszaesett az uborka felvásárlási ára. Ez átmeneti jelenség volt, de nálunk dominóhatást váltott ki:a termesztők többsége abbahagyta, és a következő évben elölről kellett kezdeni mindent. Mára 35 termelőnk maradt, ők összesen 2 hektárnyi területen termesztenek intenzív körülmények között uborkát. A gazdákat a legkisebb áringadozás is befolyásolja, mert nem hosszú távra terveznek” – magyarázza az érsemjéni gazda, aki héthektáros területen termeszt zöldséget.
Biztosítja a gazdák számára a palántot, a növényvédő szereket, az uborkaindák felfuttatására szolgáló hálót és egyéb fogyóanyagokat. Emellett a felvásárlási ára is kedvező. A szabolcsi szövetkezet az évente leszállított mennyiségnek akár a többszörösét is felvásárolná, azonban nehéz új gazdákat bevonni a rendszerbe. Vendéglátóm tapasztalatai szerint
A gazdálkodásnak a rendszerváltás óta visszaesett az ázsiója Romániában, így bármilyen kedvező felvételekkel is jöjjön egy felvásárló, nehéz megfelelő nyersanyagot termeltetni. Pedig Bányai szerint egységnyi területről intenzív módszerekkel uborkából lehet a legtöbb pénzt szerezni.
Míg Magyarországon egymást érik a zöldségtermelőket kiszolgáló felvásárlók, Erdélyben mindez ritka jelenség. Az elmúlt harminc évben a román állam semmilyen módon nem segített egy hűtőházépítési program elindításában: ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaságnak ez a sok pénzt ígérő, intenzív ágazata kiszolgáltatott helyzetbe került. Az agrárvállalkozó szerint szövetkezeti keretben könnyebb lenne pályázati pénzekből hűtőházat építeni, de a mai mentalitás mellett a Partiumban is nehéz működőképes szövetkezetet létrehozni. Mivel a gazdálkodásnak nincs becsülete, eleve kevés az olyan gazda, aki társulásra kapható. Aki teheti, maga boldogul, kínlódik, de akkor sem vállalja a közös beszerzés és értékesítés előnyeit.
Szövetkezetek hiányában mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Bányaiék ma már nemcsak uborkát termesztenek magyarországi eladásra, hanem különböző paprikafajtákat is. Az ottani konzervipar tisztességesen kifizeti az átvitt szállítmányokat, de nyilván a nagyobb mennyiség jóval nagyobb haszonnal is járna.
„Az erdélyi értékesítés sok szempontból vakvágány. Nagyáruházba nehéz bekerülni, az elvárásaik kiszámíthatatlanok, és nem is érdekeltek, hogy helyi gazdákkal dolgozzanak.
Ebből tanultunk: mindig csak azt termelünk, amire elsősorban Magyarországon van felvásárlópiac” – magyarázza a vállalkozó. Az utóbbi években annyiban változott a helyzet, hogy ráakadtak egy Nagyvárad melletti mirelittermékeket előállító cégre, amelyikkel idénre két hektár karfiol felvásárlására kötöttek szerződést. A többi megtermelt zöldség jórészt a magyarországi szövetkezet hűtőházaiba kerül.
Támrendszer szabadföldi uborkatermesztéshez. A magyarországi konzervgyárak bármilyen mennyiséget felvásárolnak
Fotó: Makkay József
A Bányai család is az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program partiumi kiterjesztésére vár. Ígéretet kaptak arra, hogy közeljövőben náluk is lehet pályázni. A megpályázható 20 ezer eurós támogatásból szeretnék bővíteni a meglévő fóliasátorral ellátott területeiket. Egy ilyen befektetés újabb löketet adna a Magyarországon egyre keresettebb paprikafajták termesztésének, ugyanakkor bővíteni tudnák saját fűszerpaprikatermelésüket is, amit helyileg dolgoznak fel és forgalmaznak. Agrárvállalkozásuk immár több lábon áll. Egyrészt integrálják a mintegy 35 gazda uborkatermesztését, és emellett egyre bővülő kertészeti tevékenységbe fektetnek saját farmjukon.
Bányai Levente a meglévő gondok ellenére is nagy lehetőségeket lát a zöldségtermesztés felfuttatására. A fiatal és kezdő gazdákban bízik, akikben nincs meg az idősebb gazdák pesszimizmusa, hogy mezőgazdasággal nem érdemes foglalkozni.
olyan fiatalokkal, akik értik az idők szavát, tanulni akarnak, és hajlandók életbe ültetni a kertészet területén is megjelenő új, korszerű technológiákat” – fogalmaz az érsemjéni gazda.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!