A személygépkocsi-gyártók szerint vége a válságnak: a megújuló piac a Kelet-Európában jóval kedvezőbb áron összeszerelt nyugat-európai márkáknak kedvez. Ebből legtöbbet a magyar és a román gazdaság profitál.
2014. október 03., 21:262014. október 03., 21:26
A 2008-as világgazdasági válság legnagyobb vesztese az ingatlanpiac mellett a személygépkocsik piaca volt. A hitelből vásárlás drasztikus beszűkülésével a lakosság elsősorban a személygépkocsi lecserélését halasztotta el: a kereslet csökkenésével 2009-től több autógyártó konszern élte fel tartalékait, és drasztikus karcsúsításokba kezdett. Úgy tűnik azonban, mindez a múlté. Az olcsóbb, de jól képzett munkaerő révén a nyugat-európai gépkocsigyártó nagycégeket elsősorban a kelet-európai leányvállalataik mentették meg. A magyar, a cseh vagy a román autógyártás olcsóbb termékei jelentősen hozzásegítették a gépkocsigyártó anyacégeket a jövedelmezőség helyreálltásához. Mindeközben a kelet-európai személygépkocsi-ipar egyre jelentősebb részt követel magának az ország bruttó nemzeti össztermékéből. Erre legjobb példa Magyarország, ahol az Audi győri, az Opel szentgotthárdi, a Mercedes-Benz kecskeméti és a szuzuki esztergomi üzemének termelése ma már a magyarországi GDP 10 százalékát adja. Tavaly a magyar járműipar 32 százalékkal bővült, és elérte az évi 18 milliárd eurós termelési értéket, ami a teljes magyar export mintegy 20 százalékát jelenti. A magyar járműipar négy legnagyobb üzemébe beszállítóként mintegy hétszáz cég vállal munkát, ami összesen 120 ezer embernek jelent ma Magyarországon munkakereseti lehetőséget.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy új innovációs központ hét eleji átadása kapcsán úgy fogalmazott: a piaci lehetőségek kedvezőek, mivel világszinten nő a kereslet a gépkocsik iránt, a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 2050-re több mint kétszer annyi új autót fognak eladni, mint napjainkban.
A magyarországi gépkocsigyártás rohamos fejlődésének rendelik alá jövőtől az alapjaiban megújuló magyar szakmunkásképzést is. A miniszter szerint a német mintára történő átállás duális szakmunkásképzést jelent, amivel jobban lehet alkalmazkodni az ipari termelés igényeihez. A szakmunkásképzés gyökeres megújítása mellett a magyar kormány a felsőfokú szakemberképzésre is nagy hangsúlyt fektet. Varga Mihály bejelentette: a Kecskeméti Főiskolán, a járműmérnöki alapszakon közös képzés indult el a Mercedes-Benz-zel és a Knorr-Bremse-vel. Mint fogalmazott, az autógyártás hatalmas változások előtt áll, amihez óriási technológiai innovációra lesz szükség, és ez csak jólképzett szakemberekkel valósítható meg.
A magyarországi autóipar robbanásszerű fejlődéséhez közelít a romániai autógyártás is, ahol az elmúlt három esztendőben a Dacia gyárnak a világpiacon viszonylag olcsónak számító termékei húzták ki a pácból a franciaországi Renault gépkocsigyártó kolosszust. Idén Románia Európa kilencedik legnagyobb autógyártójává vált, miután havi rendszerességgel mintegy 45 ezer autó gurult le a Dacia és a Ford gyár szalagjairól. Előrejelzések szerint idén a mioveni-i Dacia-gyárban több mint 340 ezer, a craiovai Ford üzemben 75 ezer járművet gyártanak 2014 végéig, ami 30 százalékkal haladja meg a tavaly jegyzett adatokat. Ez 6 milliárd euró bruttó bevételt jelent, és igen komoly exportjövedelmet is, hiszen a romániai gépkocsik 90 százalékát külföldön értékesítik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!