A személygépkocsi-gyártók szerint vége a válságnak: a megújuló piac a Kelet-Európában jóval kedvezőbb áron összeszerelt nyugat-európai márkáknak kedvez. Ebből legtöbbet a magyar és a román gazdaság profitál.
2014. október 03., 21:262014. október 03., 21:26
A 2008-as világgazdasági válság legnagyobb vesztese az ingatlanpiac mellett a személygépkocsik piaca volt. A hitelből vásárlás drasztikus beszűkülésével a lakosság elsősorban a személygépkocsi lecserélését halasztotta el: a kereslet csökkenésével 2009-től több autógyártó konszern élte fel tartalékait, és drasztikus karcsúsításokba kezdett. Úgy tűnik azonban, mindez a múlté. Az olcsóbb, de jól képzett munkaerő révén a nyugat-európai gépkocsigyártó nagycégeket elsősorban a kelet-európai leányvállalataik mentették meg. A magyar, a cseh vagy a román autógyártás olcsóbb termékei jelentősen hozzásegítették a gépkocsigyártó anyacégeket a jövedelmezőség helyreálltásához. Mindeközben a kelet-európai személygépkocsi-ipar egyre jelentősebb részt követel magának az ország bruttó nemzeti össztermékéből. Erre legjobb példa Magyarország, ahol az Audi győri, az Opel szentgotthárdi, a Mercedes-Benz kecskeméti és a szuzuki esztergomi üzemének termelése ma már a magyarországi GDP 10 százalékát adja. Tavaly a magyar járműipar 32 százalékkal bővült, és elérte az évi 18 milliárd eurós termelési értéket, ami a teljes magyar export mintegy 20 százalékát jelenti. A magyar járműipar négy legnagyobb üzemébe beszállítóként mintegy hétszáz cég vállal munkát, ami összesen 120 ezer embernek jelent ma Magyarországon munkakereseti lehetőséget.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy új innovációs központ hét eleji átadása kapcsán úgy fogalmazott: a piaci lehetőségek kedvezőek, mivel világszinten nő a kereslet a gépkocsik iránt, a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 2050-re több mint kétszer annyi új autót fognak eladni, mint napjainkban.
A magyarországi gépkocsigyártás rohamos fejlődésének rendelik alá jövőtől az alapjaiban megújuló magyar szakmunkásképzést is. A miniszter szerint a német mintára történő átállás duális szakmunkásképzést jelent, amivel jobban lehet alkalmazkodni az ipari termelés igényeihez. A szakmunkásképzés gyökeres megújítása mellett a magyar kormány a felsőfokú szakemberképzésre is nagy hangsúlyt fektet. Varga Mihály bejelentette: a Kecskeméti Főiskolán, a járműmérnöki alapszakon közös képzés indult el a Mercedes-Benz-zel és a Knorr-Bremse-vel. Mint fogalmazott, az autógyártás hatalmas változások előtt áll, amihez óriási technológiai innovációra lesz szükség, és ez csak jólképzett szakemberekkel valósítható meg.
A magyarországi autóipar robbanásszerű fejlődéséhez közelít a romániai autógyártás is, ahol az elmúlt három esztendőben a Dacia gyárnak a világpiacon viszonylag olcsónak számító termékei húzták ki a pácból a franciaországi Renault gépkocsigyártó kolosszust. Idén Románia Európa kilencedik legnagyobb autógyártójává vált, miután havi rendszerességgel mintegy 45 ezer autó gurult le a Dacia és a Ford gyár szalagjairól. Előrejelzések szerint idén a mioveni-i Dacia-gyárban több mint 340 ezer, a craiovai Ford üzemben 75 ezer járművet gyártanak 2014 végéig, ami 30 százalékkal haladja meg a tavaly jegyzett adatokat. Ez 6 milliárd euró bruttó bevételt jelent, és igen komoly exportjövedelmet is, hiszen a romániai gépkocsik 90 százalékát külföldön értékesítik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!