A személygépkocsi-gyártók szerint vége a válságnak: a megújuló piac a Kelet-Európában jóval kedvezőbb áron összeszerelt nyugat-európai márkáknak kedvez. Ebből legtöbbet a magyar és a román gazdaság profitál.
2014. október 03., 21:262014. október 03., 21:26
A 2008-as világgazdasági válság legnagyobb vesztese az ingatlanpiac mellett a személygépkocsik piaca volt. A hitelből vásárlás drasztikus beszűkülésével a lakosság elsősorban a személygépkocsi lecserélését halasztotta el: a kereslet csökkenésével 2009-től több autógyártó konszern élte fel tartalékait, és drasztikus karcsúsításokba kezdett. Úgy tűnik azonban, mindez a múlté. Az olcsóbb, de jól képzett munkaerő révén a nyugat-európai gépkocsigyártó nagycégeket elsősorban a kelet-európai leányvállalataik mentették meg. A magyar, a cseh vagy a román autógyártás olcsóbb termékei jelentősen hozzásegítették a gépkocsigyártó anyacégeket a jövedelmezőség helyreálltásához. Mindeközben a kelet-európai személygépkocsi-ipar egyre jelentősebb részt követel magának az ország bruttó nemzeti össztermékéből. Erre legjobb példa Magyarország, ahol az Audi győri, az Opel szentgotthárdi, a Mercedes-Benz kecskeméti és a szuzuki esztergomi üzemének termelése ma már a magyarországi GDP 10 százalékát adja. Tavaly a magyar járműipar 32 százalékkal bővült, és elérte az évi 18 milliárd eurós termelési értéket, ami a teljes magyar export mintegy 20 százalékát jelenti. A magyar járműipar négy legnagyobb üzemébe beszállítóként mintegy hétszáz cég vállal munkát, ami összesen 120 ezer embernek jelent ma Magyarországon munkakereseti lehetőséget.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy új innovációs központ hét eleji átadása kapcsán úgy fogalmazott: a piaci lehetőségek kedvezőek, mivel világszinten nő a kereslet a gépkocsik iránt, a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 2050-re több mint kétszer annyi új autót fognak eladni, mint napjainkban.
A magyarországi gépkocsigyártás rohamos fejlődésének rendelik alá jövőtől az alapjaiban megújuló magyar szakmunkásképzést is. A miniszter szerint a német mintára történő átállás duális szakmunkásképzést jelent, amivel jobban lehet alkalmazkodni az ipari termelés igényeihez. A szakmunkásképzés gyökeres megújítása mellett a magyar kormány a felsőfokú szakemberképzésre is nagy hangsúlyt fektet. Varga Mihály bejelentette: a Kecskeméti Főiskolán, a járműmérnöki alapszakon közös képzés indult el a Mercedes-Benz-zel és a Knorr-Bremse-vel. Mint fogalmazott, az autógyártás hatalmas változások előtt áll, amihez óriási technológiai innovációra lesz szükség, és ez csak jólképzett szakemberekkel valósítható meg.
A magyarországi autóipar robbanásszerű fejlődéséhez közelít a romániai autógyártás is, ahol az elmúlt három esztendőben a Dacia gyárnak a világpiacon viszonylag olcsónak számító termékei húzták ki a pácból a franciaországi Renault gépkocsigyártó kolosszust. Idén Románia Európa kilencedik legnagyobb autógyártójává vált, miután havi rendszerességgel mintegy 45 ezer autó gurult le a Dacia és a Ford gyár szalagjairól. Előrejelzések szerint idén a mioveni-i Dacia-gyárban több mint 340 ezer, a craiovai Ford üzemben 75 ezer járművet gyártanak 2014 végéig, ami 30 százalékkal haladja meg a tavaly jegyzett adatokat. Ez 6 milliárd euró bruttó bevételt jelent, és igen komoly exportjövedelmet is, hiszen a romániai gépkocsik 90 százalékát külföldön értékesítik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!