
Munkában a farm gazdaasszonya, Végső Gyöngyi
Fotó: Sütő Éva
Sokaknak a levenduláról nagyanyáink ruhásszekrénye jut eszébe. Az ötlet, hogy a Végső család ősi portáját levendulatövekkel ültessék be, Végső Csabától származott, aki így mentette meg a nagymama házát és hasznosította a hozzá tartozó 80 ár telket Monospetriben.
2018. szeptember 29., 20:312018. szeptember 29., 20:31
2018. szeptember 29., 20:462018. szeptember 29., 20:46
A monospetri gyógy- és illatszernövény történetét Végső Gyöngyi, az ötletgazda édesanyja meséli el, aki mindjárt a beszélgetésünk elején előrebocsátja: öt esztendővel ezelőtt bizony kétkedve fogadták az ötletet. Ám a Kolozsváron tanuló fiuk erősítette:
Ezt a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) támogatja, sőt sokkal kevesebb vesződség van vele, mint a szokványos mezei vagy kerti növényekkel.
A nagymama házához tartozó terület meg is felelt a farm kialakítására, így 8000 tő levendulát ültettek ki már az első évben. Ennek illatát azóta is élvezi az egész település, sőt virágzásakor már a falu bejáratáig viszi a szél, amely végigkíséri az odalátogatókat a településen. Főleg az első virágzás idején, amely június elejétől mintegy négy-öt héten keresztül tart.
Végső Gyöngyi szerint a termesztők számára az egyik legnehezebb kérdés, hogy mikor kezdjék el a levendulaszüretet. Vannak persze alapvető támpontok, amelyek mentén elindulhatnak a levendulaültetvényesek, de pontos dátum azért nincs, mert ha hűvösebb a tavasz és kevés a napfény, akkor késik a virágzás is. A keskenylevelű levendula esetében (lavandula angustifolia) a virágzás június első hete körül kezdődik, és a hónap végével már lassan-lassan teljesen kinyílik az összes virág, és elindul a száradás, ami több hétig is eltart.
Az aratás időpontja attól függ, hogy milyen célra szeretnénk felhasználni a növényt. Ha csokorban szeretnék szárítani, akkor olyankor kell levágni a virágokat, amikor az első két virág kinyílt, és a többi rügy még zárt, vagy legtöbb a virágok harmada nyílt ki. Ha virágok már kinyíltak, a levendulát a szárítás után ételben, italban vagy illatos tasakban használhatjuk fel. Aki olajat szeretne készíteni, az később kezdi el a betakarítást, a levendula fajtájától függően, általában akkor, amikor a kis virágok kezdenek leszáradni.
Végső András a levendulaültetvényen
Fotó: Sütő Éva
A bizonylatot nem olcsó beszerezni, hiszen talajmintával jár és évente 1200 lejbe kerül, de ezt fedezi az APIA-támogatás” – magyarázza vendéglátóm.
A parcellát a családfő, Végső András ekekapázza, majd kézikapával gyomtalanítják. Nincs vele sok munka, kellemes elfoglaltság. A levendula évelő növény, de a második, szeptemberi virágzása után már nem olyan bő hozamú, mint az első. A levendula szárai az évek során fásulni kezdenek. Ezért érdemes évente visszametszeni a növényt. Tavasztól őszig – fagymentes időben – bármikor szaporítható dugványról – világosít fel Gyöngyi a „kék tenger” szaporításával kapcsolatban.
A növény a napos, meleg helyet szereti. Csoportosan érdemes ültetni, mert szépsége így érvényesül igazán. Az ültetési tőtávolságnak legalább 50 cm-nek kell lennie. A levendulának jó vízáteresztő talajra van szüksége, a pangó vízben gyorsan elrothadhat. Jobban viseli a hosszabb ideig tartó szárazságot, mint a túl sok vizet. A kertben ültetett növényt ezért szinte nem is kell locsolni, elég neki a természetes csapadék. Tartós, száraz időszakokban is csak mértékkel igényli az öntözést. Nincs szüksége tápanyagban gazdag talajra, ezért trágyázni sem kell. Hiszen inkább homokos, kavicsos, sovány talajban érzi jól magát.
A levendula dísz-, fűszer és gyógynövény is egyben. A monospetri termesztők a levendula virágából varrott párnácskákat, tasakokat készítenek, ezeket a vásárlók ruhásszekrényekben illatosítóként és molyirtóként vagy rovarűzőként használják fel. De párnabetétként is kiváló, mert nyugtató hatása van.
A terület évente mintegy 150 kilogrammnyi termést biztosít. Van állandó felvásárló is, aki szüreti időszakban tíz kilogrammonként gyűjti be a szárított, kimorzsolt virágot. A virágüzletek dísznövény gyanánt is felvásárolják. Évente háromszor-négyszer az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett megyei vásárokon is részt vesznek, ahol négy levendula- és körömvirág- termesztő is kínálja portékáit.
Kaláka a Végső portán Monospetriben. A szorgos kezekre télen-nyáron mindig nagy szükség van
Fotó: Sütő Éva
Végső Gyöngyi szerint télen is van munka a vállalkozásban, mert akkor varrják a párnácskákat, tasakokat, szükség van a szorgos kezekre. 27 éves lányuk, Boglárka – aki eddig derekasan kivette részét a családi vállalkozásból – nemrég a franciaországi Provence-ba ment dolgozni, a levendula őshazájába.
Kérdésemre, hogy megtérült-e a befektetés és gazdaságos-e a levendula termesztése, vendéglátóm határozottan állítja: érdemes vele foglalkozni.
– magyarázza. Mindamellett, hogy tavasztól késő őszig csodálatos látvány és részegítő az illat, sok idős néni is társul a nagymama mellé csokrokat kötözgetni (a szárításhoz), morzsolni a már megszáradt virágot. Olyan ez, mint egy igazi kaláka. A hűvösön üldögélve elerednek a régi népdalok, történetek és talán az illat hatására a fiatalkori emlékek is a felszínre buknak az asszonyi szívekből, mert mint mondják, a lélek kortalan…
A levendula története
A levendula használata és ismertsége majdnem egyidős az emberiséggel. Több mint 2500 éve használják gyógynövényként, amit írásos források is rögzítenek. Az ókorban az egyiptomiak, a föníciaiak és Arábia népei mumifikálásra és parfümként is használták. A növény nyugtató, frissítő tulajdonsága, erős illata, rovarűző hatása és a szárított növény dohánykeverékekben történő használata szintén emelte értékét az ókoriak szemében. A római férfiak a közfürdőkben testükre kenték.
A levendulát gyakran említik a Bibliában nárdusolaj néven (görög neve naardus, a szíriai Naarda város után). Lukács evangéliuma így fogalmaz: Mária Magdolna vett egy font valódi nárdusból készült, drága olajat, megkente vele Jézus lábát és megtörölte a hajával.
Egy ókori keresztény hiedelem szerint a növény Ádám és Éva Édenkertjéből származik. Egy másik legenda szerint Szűz Mária egy bokorra helyezte a kis Jézus ruháját száradni, és az adta az illatot a bokornak. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a növényt miért tartják a gonosz elleni szent védőerőnek. Sok keresztény házban levendulakeresztet akasztottak az ajtó fölé a ház védelmére.
A levendula és a szerelem kapcsolata az ókorra nyúlik vissza. A Biblia egyik története arról mesél, hogy Judit az ellenséges parancsnok, Holofernes elcsábítása előtt különböző parfümökkel, köztük levendulával kente be magát. Így tudta meggyilkolni Holofernest, és megvédeni Jeruzsálemet. A csábító illat hatalmas erejét Kleopátra is kihasználta Julius Caesar és Marcus Antonius csábítására.
A lányok párnáiba rakott levendula a szerelem reményét hordozta, a friss házasok ágya alatt pedig szenvedélyt biztosított. A növényt valószínűleg először az arabok honosították meg, azután Görögországból terjedt el Európába.
Egyedülálló illatkombinációja 180 különböző alkotóelemnek köszönhető, ezért széles körben alkalmazzák a parfümiparban és a magas színvonalú kozmetikumok készítéséhez. Nagy területen termesztik Angliában kereskedelmi célokra, és Provence régióban Franciaországban, ami a világ egyik vezető és növekvő levendulatermelő vidéke.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!