
Miután már „a tévé is bemondta”, tehát túllépett az érdeklődő széles néptömegek félelemküszöbén, úgy véltük, foglalkoznunk kell a Windows XP számítógépes operációs rendszer támogatása megszüntetésének ügyével. Főleg, miután a híradók szerint az esetleges biztonsági réseken hekkerek hadai törnek majd be gépek százezreire, a vírusok bántatlanul garázdálkodnak.
2014. május 09., 22:352014. május 09., 22:35
A Windows XP-t gyártó Microsoft 2014. április 28-tól megszüntette a rendszer hivatalos támogatását. A cég honlapjáról idézzük: „A Microsoft az elmúlt 12 évben támogatást nyújtott a Windows XP-hez. Azonban elérkezett az idő számunkra, valamint hardver- és szoftverpartnereink számára, hogy erőforrásainkat modernebb technológiák támogatására fordítsuk annak érdekében, hogy a továbbiakban is nagyszerű új megoldásokat nyújtsunk felhasználóinknak. Ennek megfelelően már műszaki segítség sem igényelhető Windows XP-hez, az automatikus frissítéseket is beleértve, amelyek a számítógép védelmét szolgálják. (…) Ha továbbra is a Windows XP-t használja most, hogy a támogatás megszűnt, számítógépe működni fog ugyan, azonban sebezhetőbbé válhat a biztonsági fenyegetésekkel és a vírusokkal szemben. Az Internet Explorer 8 támogatását szintén megszüntettük; tehát, ha Windows XP rendszerű számítógépe csatlakozik az internethez, és Internet Explorer 8-at használ böngészésre a támogatás megszűnése után, azzal nagyobb veszélynek teszi ki számítógépét. Mivel egyre több szoftver- és hardvergyártó fogja a Windows újabb verzióival való együttműködésre optimalizálni eszközeit, várhatóan egyre több olyan alkalmazással és eszközzel fog találkozni, amely nem működik a Windows XP-vel.”
Mi is a nagy eltűnő?
A Windows XP egy személyi számítógépekre kifejlesztett operációs rendszer, amelynek az a feladata, hogy lehetővé tegye a gép hardverén, szakmai argóban a „vason” különböző programok futtatását. Ennyi. Vagyis indítása után betöltődik a memóriába, és biztosítja a kereteket ahhoz, hogy más programok is elindulhassanak ott, például egy szövegszerkesztő (Microsoft Word) vagy táblázatkezelő (Excel). Felmérések szerint világszerte a több százmillió felhasználó személyi számítógépén gyakorlatilag 3-4 programot futtat naponta, nem is ismer más programokat, illetve nem tudja feltelepíteni azokat a gépére. Az operációs rendszernek a gépünkön futó legbiztosabb programcsomagnak kell lennie, hiszen feladataiból ítélve enélkül nem dolgozhatunk biztonságosan.
A felhasználó ezek után joggal teheti fel a kérdést: igen tisztelt Microsoft és igen tisztelt forgalmazó, személyi számítógépemmel együtt a 2001–2014 közötti időszakban valami 150-200 euró közötti áron mit is vásároltam önöktől Windows XP név alatt? Az az XP biztonságos volt, amikor megvásároltam, és most már nem az? Időközben romlott el, vagy a gyártó hibája, hogy most védtelenné vált? Eleve nem volt biztonságos? Mi történik itt?
Csupa jó kérdés, és a legszebbet még nem is írtuk ide: ezt a terméket, mint a valamennyi – Microsoft vagy más gyártó által készített – operációs rendszert egyszer, egyetlen példányban fejlesztik ki, és annak a hű másolatát adják el több százmillió példányban, mint említettük mifelénk néhány száz, de a szerver szoftvereket több ezer euróért is.
Egy ennyire fontos programcsomag esetében – amitől a gépünk és a munkánk biztonsága függ – elvárnánk, hogy tisztességesen megcsinálják, aztán kérjék meg az árát, de legyen működőképes.
És itt jön be a technológiai forradalom átka, a kétévenkénti kicserélődésé, amelynek köszönhetően világszerte mérnökök és marketingesek hadai éjt-nappá téve azon dolgoznak, hogy működő gépeket, szoftvereket, egyebeket állítsanak elő, amelyek mintegy varázsütésre – de legalább két-három év múlva – romoljanak is el, meg nem is, de ki kelljen azokat cserélni. Ez a 21. század legújabb varázslata, hogy az ember a működő gépét, kütyüjét dobja el, és vásároljon helyette alig különböző működő kütyüt, amit három év múlva ismét elhajít.
Szakmai berkekben tudják, hogy a támogatás megszűnésével az XP nem válik romhalmazzá, a hekkerek nem válnak XP-függőkké, a vírusirtógyártás pedig működik, ha van százmilliós igény.
A Windows XP-ket pedig használjuk, ameddig a „vas” megengedi, mert az átlagos felhasználó nem úgy szórja a pénzét, ahogyan azt az óriáscégek marketingesei szeretnék.
Hány gépen fut az XP?
A becslések szerint világszerte még mindig 300 millió gépen fut az XP, a StatCounter adatai alapján a világhálóra kapcsolt számítógépek ötödén, ennek ellenére a redmondi óriás megválik tőle, mert kell a hely a friss operációs rendszereknek. Az XP nagyon jól indított 2001-ben – hosszú idő után ez volt a már használható operációs rendszerük –, ráadásul 2007-ben egy olyan Vistával próbálták helyettesíteni, amely nemcsak az informatikusok szemébe csalt könnyeket: otromba volt és kétbalkezes. Talán ennek a Vista-sokknak is köszönhető, hogy a 2009-ben megjelent Windows 7 csak tavaly ősszel tudta átvenni a piacvezetést, egy friss felmérésük szerint a gépek 49,27 százalékán fut Windows 7-es, 26,19 százalékán XP, 6,36 százalékán Windows 8, 4 a MAC OS verziónak valami 7,6 százalék jut, 1,58 százalék pedig a Linuxnak.
Azok után, hogy az NCR nevű, bankautomatákat gyártó cég közölte, a világszerte működő ATM-ek 95 százalékán Windows XP rendszer fut, a CNB amerikai hírcsatorna és több hírportál bejelentette, hogy azok hekkerek martalékává válnak! A hírhez csak annyit fűznénk hozzá, hogy – bármennyire jó az XP – a klienssel való egyszerű kapcsolatra lehet használni, de bankok és automaták közötti, illetve bankközi kapcsolatra különböző Unix-„aromákat”, illetve VMS-rendszereket illik üzemeltetni, ha az ember jót akar. Más kérdés, hogy alapvető biztonsági okok miatt a hírcsatornák szerkesztőit nem szokták felhívni azzal: „Öcsém, mi itt a bankban IBM AIX operációs rendszert futtatunk, kürtöljed, ahogy a csövön kifér!”
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!