Munka után kutatva. A fiatalok számára Németország, Franciaország, Olaszország a legkedveltebb célpont
Fotó: Thomas Câmpean
Eddig ismeretlen méretű munkaerőhiány gyötri az országot. Ennek hátterében több tényező – a gyenge szakoktatás, az alacsony bérezés, valamint a kivándorlás – állhat. Geréb László székelyudvarhelyi közgazdásszal jártuk körül a témát.
2018. május 06., 15:372018. május 06., 15:37
2018. május 06., 19:332018. május 06., 19:33
Már a viszonylag jól fizető vállalatok is nehezen találnak megfelelő munkaerőt. Egyre több a vállalkozó kedvű, jól képzett hazai szakember, aki – a magasabb fizetések, valamint a jobb életszínvonal miatt – a nyugati országokban dolgozik. A romániai cégek a közel- és a távol-keleti munkavállalók számára tudnak vonzóak lenni, onnan csábítanának Romániába munkaerőt, míg a hazaiak Nyugatra vándorolnak a jobb megélhetés reményében.
A fejlettebb régiókban nagyobb a munkaerőhiány, mint a kevésbé fejlettekben. Az országon belüli mobilitás nem minden területen működik. Geréb László elmondása szerint az információs technológiák, tehát az IT ágazat területén tapasztalható a legnagyobb munkaerő mozdíthatóság. Ez abban nyilvánul meg, hogy az egyetemi városokból kialakuló IT központok a számítástechnikában ügyes fiatalokat elcsalogatják. „A székelyföldi informatikusokat elsősorban Kolozsvár, Nagyszeben és Marosvásárhely szívja el” – mondta a székelyudvarhelyi szakember.
A közgazdász szerint ezek a települések nincsenek halálra ítélve, csak profiltisztításra. Ez azt jelenti, hogy feltehetőleg azok a cégek maradnak majd meg, amelyek profi menedzsmenttel rendelkeznek, tevékenységüket nyereségessé tudják tenni, valamint tisztességes fizetést biztosítanak.
A rendszerváltás óta visszatérő probléma a hiányos, illetve gyenge minőségű szakoktatás. Ez a munkaerőpiacra is kivetíti negatív hatását. „Egyre nehezebb szakmunkást találni, főként olyan speciális munkakörökre, amikhez bizonyos szakmai tudás is szükséges” – magyarázza Geréb. A végzettség nélkül is művelhető fizikai megterhelést igénylő állások hamarabb betelnek. A régi szakiskolai oktatást felszámolták, visszaépülése pedig lassú folyamat, emiatt fogy a képesített munkaerő. A közgazdász szerint nem csupán a képzés, hanem az iskolák és a munkaerőpiac közötti kapcsolat is megszakadt. Ezt próbálja újjáépíteni az utóbbi években bevezetett duális képzés, amely azonban csak aprólékosan fejti ki pozitív hatását. A kettős oktatást a bonyolult törvényi előírások hátráltatják.
Geréb László szerint az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt az átlagbér
Fotó: Pál Árpád
A munkaerő-foglalkoztatási hivatalok által szorgalmazott képzések csak részleges megoldást nyújthatnak. Nem reális igényt próbálnak orvosolni, csupán a törvény által előírt kötelezettségeiknek tesznek eleget. A képzés befejeztével a résztvevők egy papírt kapnak, azonban sem a tudás, sem a munkahely nem garantált. „Legtöbb esetben ez csak diplomagyárrá silányuló kezdeményezés marad” – fűzi hozzá a szakember.
A munkaerőhiány szorosan összefügg az alacsony jövedelemmel. A külföldi munkavállalók közül sokan nem tudnak szülőföldjükön, végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni, mások csak szerencsét próbálnak. De a legtöbben –főként a kétkezi munkások –a fizetség miatt keresnek állást a határon túl.
Az utóbbi években a romániai bérek erőteljes növekedésnek indultak, amelyek akár megoldást is jelenthetnének a problémára. „Csak az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt az átlagbér” – mondta a közgazdász. Tehát van bizonyos szintű bérfelzárkózás, amely javarészt a jelentős állami fizetésemelésekkel magyarázható. A gazdaságot nézve tehát egyre drágább a hazai munkaerő.
Ellenben a nyugati országokat is hasonló munkaerőhiány sújtja, és bár nem ilyen mértékben, de ott is növekszik a kereset. „Emiatt a fejlettebb államok elszívó hatása továbbra is jelentős” – tette hozzá Geréb. Fontos megjegyezni, hogy még mindig ötször alacsonyabb Romániában egy alkalmazott óránkénti költsége, mint az Európai Unió fejlettebb államaiban. Továbbá a minimálbér növelése azért képes ilyen jelentős hatást gyakorolni, mivel a munkavállalók magas százaléka a minimális keresettel rendelkezik.
„Az Európai Unió az áru, a tőke és a munkaerő szabad mozgását tette lehetővé, amit eleinte hatalmas szabadságjognak éltünk meg. Ez azonban óriási csapda volt” – mondta Geréb László. A nyugat-európai vállalatok, a romániai termékek rovására foglalták el a hazai piacot. A külföldi tőke bejött és felvásárolta az itteni vállalatokat. A gazdasági versenynek a harmadik szegmense pedig a munkaerő elcsábítása lett.
A munkaerőhiány az egész uniót nyomasztja. Egyes országokat jobban, másokat kevésbé. A nyugat-európai országok rendszerint a kelet-európaiak terhére biztosítják munkaerő-szükségleteiket. „Ez ellen nincs mit tenni, ez a centrum–periféria viszonyrendszer” – magyarázta a szakember. A központ elszív minden pozitívumot, kiaknázza, kihasználja a határterületre szorult országokat. Geréb szerint jelenleg a centrum egyetlen hátránya – ami miatt a periféria még jó tud lenni – a túlzsúfoltság, valamint a magas bűnözési ráta. A határterület ezzel szemben a nyugalom szigete. „Ellenben
– fogalmazott Geréb.
Egyre gyakoribb, hogy az egyetemet végzett, szakmát tanult tehetséges fiatalok a képzés után azonnal külföldön keresnek munkát. A romániaiak számára Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia a legkedveltebb célpont. A határon túli munkások száma a 2007-es uniós csatlakozást követően jelentősen emelkedett. Becslések szerint legalább 3 millió román állampolgár él külföldön hosszabb-rövidebb időtartamig.
A szakember szerint a problémára létezik megoldás: a romániai cégeknek leányvállalatot kell nyitniuk Németországban, Angliában, tehát egy nyugati fejlett államban. Ha az alkalmazottakban a magasabb fizetés iránti igény felmerül, külföldön ugyanannál a vállalatnál helyezkedhetnek el, amelynél korábban dolgoztak. Így a cég nem veszíti el szakképzett munkásait, valamint két lábon áll. Ehhez a vállalatnak csak egy kiváló kapcsolati személyt kell találnia az adott országban, aki beindítja az ottani ügyeket. Közben ez a munkavállalónak is biztonságérzetet nyújt, hiszen hazaköltözés esetén sem marad állás nélkül. A munkások fél évet itthon, fél évet pedig külföldön dolgozhatnak.
A székelyudvarhelyi közgazdász elmondta:
Az üzemek megtartották szakembereiket, miközben jó munkalehetőséget biztosítanak számukra. „Két-három év alatt olyan cégeink lettek, amelyek már több millió eurós projektekkel dolgoznak, miközben néhány éve még azon gondolkoztak, hogy hazai vállalatukat is be kell zárniuk, mivel minden szakemberük elment”–magyarázta Geréb László.
Hevele Lili
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!