Munka után kutatva. A fiatalok számára Németország, Franciaország, Olaszország a legkedveltebb célpont
Fotó: Thomas Câmpean
Eddig ismeretlen méretű munkaerőhiány gyötri az országot. Ennek hátterében több tényező – a gyenge szakoktatás, az alacsony bérezés, valamint a kivándorlás – állhat. Geréb László székelyudvarhelyi közgazdásszal jártuk körül a témát.
2018. május 06., 15:372018. május 06., 15:37
2018. május 06., 19:332018. május 06., 19:33
Már a viszonylag jól fizető vállalatok is nehezen találnak megfelelő munkaerőt. Egyre több a vállalkozó kedvű, jól képzett hazai szakember, aki – a magasabb fizetések, valamint a jobb életszínvonal miatt – a nyugati országokban dolgozik. A romániai cégek a közel- és a távol-keleti munkavállalók számára tudnak vonzóak lenni, onnan csábítanának Romániába munkaerőt, míg a hazaiak Nyugatra vándorolnak a jobb megélhetés reményében.
A fejlettebb régiókban nagyobb a munkaerőhiány, mint a kevésbé fejlettekben. Az országon belüli mobilitás nem minden területen működik. Geréb László elmondása szerint az információs technológiák, tehát az IT ágazat területén tapasztalható a legnagyobb munkaerő mozdíthatóság. Ez abban nyilvánul meg, hogy az egyetemi városokból kialakuló IT központok a számítástechnikában ügyes fiatalokat elcsalogatják. „A székelyföldi informatikusokat elsősorban Kolozsvár, Nagyszeben és Marosvásárhely szívja el” – mondta a székelyudvarhelyi szakember.
A közgazdász szerint ezek a települések nincsenek halálra ítélve, csak profiltisztításra. Ez azt jelenti, hogy feltehetőleg azok a cégek maradnak majd meg, amelyek profi menedzsmenttel rendelkeznek, tevékenységüket nyereségessé tudják tenni, valamint tisztességes fizetést biztosítanak.
A rendszerváltás óta visszatérő probléma a hiányos, illetve gyenge minőségű szakoktatás. Ez a munkaerőpiacra is kivetíti negatív hatását. „Egyre nehezebb szakmunkást találni, főként olyan speciális munkakörökre, amikhez bizonyos szakmai tudás is szükséges” – magyarázza Geréb. A végzettség nélkül is művelhető fizikai megterhelést igénylő állások hamarabb betelnek. A régi szakiskolai oktatást felszámolták, visszaépülése pedig lassú folyamat, emiatt fogy a képesített munkaerő. A közgazdász szerint nem csupán a képzés, hanem az iskolák és a munkaerőpiac közötti kapcsolat is megszakadt. Ezt próbálja újjáépíteni az utóbbi években bevezetett duális képzés, amely azonban csak aprólékosan fejti ki pozitív hatását. A kettős oktatást a bonyolult törvényi előírások hátráltatják.
Geréb László szerint az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt az átlagbér
Fotó: Pál Árpád
A munkaerő-foglalkoztatási hivatalok által szorgalmazott képzések csak részleges megoldást nyújthatnak. Nem reális igényt próbálnak orvosolni, csupán a törvény által előírt kötelezettségeiknek tesznek eleget. A képzés befejeztével a résztvevők egy papírt kapnak, azonban sem a tudás, sem a munkahely nem garantált. „Legtöbb esetben ez csak diplomagyárrá silányuló kezdeményezés marad” – fűzi hozzá a szakember.
A munkaerőhiány szorosan összefügg az alacsony jövedelemmel. A külföldi munkavállalók közül sokan nem tudnak szülőföldjükön, végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni, mások csak szerencsét próbálnak. De a legtöbben –főként a kétkezi munkások –a fizetség miatt keresnek állást a határon túl.
Az utóbbi években a romániai bérek erőteljes növekedésnek indultak, amelyek akár megoldást is jelenthetnének a problémára. „Csak az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt az átlagbér” – mondta a közgazdász. Tehát van bizonyos szintű bérfelzárkózás, amely javarészt a jelentős állami fizetésemelésekkel magyarázható. A gazdaságot nézve tehát egyre drágább a hazai munkaerő.
Ellenben a nyugati országokat is hasonló munkaerőhiány sújtja, és bár nem ilyen mértékben, de ott is növekszik a kereset. „Emiatt a fejlettebb államok elszívó hatása továbbra is jelentős” – tette hozzá Geréb. Fontos megjegyezni, hogy még mindig ötször alacsonyabb Romániában egy alkalmazott óránkénti költsége, mint az Európai Unió fejlettebb államaiban. Továbbá a minimálbér növelése azért képes ilyen jelentős hatást gyakorolni, mivel a munkavállalók magas százaléka a minimális keresettel rendelkezik.
„Az Európai Unió az áru, a tőke és a munkaerő szabad mozgását tette lehetővé, amit eleinte hatalmas szabadságjognak éltünk meg. Ez azonban óriási csapda volt” – mondta Geréb László. A nyugat-európai vállalatok, a romániai termékek rovására foglalták el a hazai piacot. A külföldi tőke bejött és felvásárolta az itteni vállalatokat. A gazdasági versenynek a harmadik szegmense pedig a munkaerő elcsábítása lett.
A munkaerőhiány az egész uniót nyomasztja. Egyes országokat jobban, másokat kevésbé. A nyugat-európai országok rendszerint a kelet-európaiak terhére biztosítják munkaerő-szükségleteiket. „Ez ellen nincs mit tenni, ez a centrum–periféria viszonyrendszer” – magyarázta a szakember. A központ elszív minden pozitívumot, kiaknázza, kihasználja a határterületre szorult országokat. Geréb szerint jelenleg a centrum egyetlen hátránya – ami miatt a periféria még jó tud lenni – a túlzsúfoltság, valamint a magas bűnözési ráta. A határterület ezzel szemben a nyugalom szigete. „Ellenben
– fogalmazott Geréb.
Egyre gyakoribb, hogy az egyetemet végzett, szakmát tanult tehetséges fiatalok a képzés után azonnal külföldön keresnek munkát. A romániaiak számára Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia a legkedveltebb célpont. A határon túli munkások száma a 2007-es uniós csatlakozást követően jelentősen emelkedett. Becslések szerint legalább 3 millió román állampolgár él külföldön hosszabb-rövidebb időtartamig.
A szakember szerint a problémára létezik megoldás: a romániai cégeknek leányvállalatot kell nyitniuk Németországban, Angliában, tehát egy nyugati fejlett államban. Ha az alkalmazottakban a magasabb fizetés iránti igény felmerül, külföldön ugyanannál a vállalatnál helyezkedhetnek el, amelynél korábban dolgoztak. Így a cég nem veszíti el szakképzett munkásait, valamint két lábon áll. Ehhez a vállalatnak csak egy kiváló kapcsolati személyt kell találnia az adott országban, aki beindítja az ottani ügyeket. Közben ez a munkavállalónak is biztonságérzetet nyújt, hiszen hazaköltözés esetén sem marad állás nélkül. A munkások fél évet itthon, fél évet pedig külföldön dolgozhatnak.
A székelyudvarhelyi közgazdász elmondta:
Az üzemek megtartották szakembereiket, miközben jó munkalehetőséget biztosítanak számukra. „Két-három év alatt olyan cégeink lettek, amelyek már több millió eurós projektekkel dolgoznak, miközben néhány éve még azon gondolkoztak, hogy hazai vállalatukat is be kell zárniuk, mivel minden szakemberük elment”–magyarázta Geréb László.
Hevele Lili
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!