
Munka után kutatva. A fiatalok számára Németország, Franciaország, Olaszország a legkedveltebb célpont
Fotó: Thomas Câmpean
Eddig ismeretlen méretű munkaerőhiány gyötri az országot. Ennek hátterében több tényező – a gyenge szakoktatás, az alacsony bérezés, valamint a kivándorlás – állhat. Geréb László székelyudvarhelyi közgazdásszal jártuk körül a témát.
2018. május 06., 15:372018. május 06., 15:37
2018. május 06., 19:332018. május 06., 19:33
Már a viszonylag jól fizető vállalatok is nehezen találnak megfelelő munkaerőt. Egyre több a vállalkozó kedvű, jól képzett hazai szakember, aki – a magasabb fizetések, valamint a jobb életszínvonal miatt – a nyugati országokban dolgozik. A romániai cégek a közel- és a távol-keleti munkavállalók számára tudnak vonzóak lenni, onnan csábítanának Romániába munkaerőt, míg a hazaiak Nyugatra vándorolnak a jobb megélhetés reményében.
A fejlettebb régiókban nagyobb a munkaerőhiány, mint a kevésbé fejlettekben. Az országon belüli mobilitás nem minden területen működik. Geréb László elmondása szerint az információs technológiák, tehát az IT ágazat területén tapasztalható a legnagyobb munkaerő mozdíthatóság. Ez abban nyilvánul meg, hogy az egyetemi városokból kialakuló IT központok a számítástechnikában ügyes fiatalokat elcsalogatják. „A székelyföldi informatikusokat elsősorban Kolozsvár, Nagyszeben és Marosvásárhely szívja el” – mondta a székelyudvarhelyi szakember.
A közgazdász szerint ezek a települések nincsenek halálra ítélve, csak profiltisztításra. Ez azt jelenti, hogy feltehetőleg azok a cégek maradnak majd meg, amelyek profi menedzsmenttel rendelkeznek, tevékenységüket nyereségessé tudják tenni, valamint tisztességes fizetést biztosítanak.
A rendszerváltás óta visszatérő probléma a hiányos, illetve gyenge minőségű szakoktatás. Ez a munkaerőpiacra is kivetíti negatív hatását. „Egyre nehezebb szakmunkást találni, főként olyan speciális munkakörökre, amikhez bizonyos szakmai tudás is szükséges” – magyarázza Geréb. A végzettség nélkül is művelhető fizikai megterhelést igénylő állások hamarabb betelnek. A régi szakiskolai oktatást felszámolták, visszaépülése pedig lassú folyamat, emiatt fogy a képesített munkaerő. A közgazdász szerint nem csupán a képzés, hanem az iskolák és a munkaerőpiac közötti kapcsolat is megszakadt. Ezt próbálja újjáépíteni az utóbbi években bevezetett duális képzés, amely azonban csak aprólékosan fejti ki pozitív hatását. A kettős oktatást a bonyolult törvényi előírások hátráltatják.
Geréb László szerint az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt az átlagbér
Fotó: Pál Árpád
A munkaerő-foglalkoztatási hivatalok által szorgalmazott képzések csak részleges megoldást nyújthatnak. Nem reális igényt próbálnak orvosolni, csupán a törvény által előírt kötelezettségeiknek tesznek eleget. A képzés befejeztével a résztvevők egy papírt kapnak, azonban sem a tudás, sem a munkahely nem garantált. „Legtöbb esetben ez csak diplomagyárrá silányuló kezdeményezés marad” – fűzi hozzá a szakember.
A munkaerőhiány szorosan összefügg az alacsony jövedelemmel. A külföldi munkavállalók közül sokan nem tudnak szülőföldjükön, végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni, mások csak szerencsét próbálnak. De a legtöbben –főként a kétkezi munkások –a fizetség miatt keresnek állást a határon túl.
Az utóbbi években a romániai bérek erőteljes növekedésnek indultak, amelyek akár megoldást is jelenthetnének a problémára. „Csak az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt az átlagbér” – mondta a közgazdász. Tehát van bizonyos szintű bérfelzárkózás, amely javarészt a jelentős állami fizetésemelésekkel magyarázható. A gazdaságot nézve tehát egyre drágább a hazai munkaerő.
Ellenben a nyugati országokat is hasonló munkaerőhiány sújtja, és bár nem ilyen mértékben, de ott is növekszik a kereset. „Emiatt a fejlettebb államok elszívó hatása továbbra is jelentős” – tette hozzá Geréb. Fontos megjegyezni, hogy még mindig ötször alacsonyabb Romániában egy alkalmazott óránkénti költsége, mint az Európai Unió fejlettebb államaiban. Továbbá a minimálbér növelése azért képes ilyen jelentős hatást gyakorolni, mivel a munkavállalók magas százaléka a minimális keresettel rendelkezik.
„Az Európai Unió az áru, a tőke és a munkaerő szabad mozgását tette lehetővé, amit eleinte hatalmas szabadságjognak éltünk meg. Ez azonban óriási csapda volt” – mondta Geréb László. A nyugat-európai vállalatok, a romániai termékek rovására foglalták el a hazai piacot. A külföldi tőke bejött és felvásárolta az itteni vállalatokat. A gazdasági versenynek a harmadik szegmense pedig a munkaerő elcsábítása lett.
A munkaerőhiány az egész uniót nyomasztja. Egyes országokat jobban, másokat kevésbé. A nyugat-európai országok rendszerint a kelet-európaiak terhére biztosítják munkaerő-szükségleteiket. „Ez ellen nincs mit tenni, ez a centrum–periféria viszonyrendszer” – magyarázta a szakember. A központ elszív minden pozitívumot, kiaknázza, kihasználja a határterületre szorult országokat. Geréb szerint jelenleg a centrum egyetlen hátránya – ami miatt a periféria még jó tud lenni – a túlzsúfoltság, valamint a magas bűnözési ráta. A határterület ezzel szemben a nyugalom szigete. „Ellenben
– fogalmazott Geréb.
Egyre gyakoribb, hogy az egyetemet végzett, szakmát tanult tehetséges fiatalok a képzés után azonnal külföldön keresnek munkát. A romániaiak számára Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia a legkedveltebb célpont. A határon túli munkások száma a 2007-es uniós csatlakozást követően jelentősen emelkedett. Becslések szerint legalább 3 millió román állampolgár él külföldön hosszabb-rövidebb időtartamig.
A szakember szerint a problémára létezik megoldás: a romániai cégeknek leányvállalatot kell nyitniuk Németországban, Angliában, tehát egy nyugati fejlett államban. Ha az alkalmazottakban a magasabb fizetés iránti igény felmerül, külföldön ugyanannál a vállalatnál helyezkedhetnek el, amelynél korábban dolgoztak. Így a cég nem veszíti el szakképzett munkásait, valamint két lábon áll. Ehhez a vállalatnak csak egy kiváló kapcsolati személyt kell találnia az adott országban, aki beindítja az ottani ügyeket. Közben ez a munkavállalónak is biztonságérzetet nyújt, hiszen hazaköltözés esetén sem marad állás nélkül. A munkások fél évet itthon, fél évet pedig külföldön dolgozhatnak.
A székelyudvarhelyi közgazdász elmondta:
Az üzemek megtartották szakembereiket, miközben jó munkalehetőséget biztosítanak számukra. „Két-három év alatt olyan cégeink lettek, amelyek már több millió eurós projektekkel dolgoznak, miközben néhány éve még azon gondolkoztak, hogy hazai vállalatukat is be kell zárniuk, mivel minden szakemberük elment”–magyarázta Geréb László.
Hevele Lili
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!