Minden bizonnyal sokaknak nem fog tetszeni, ha megvalósul az országos adóhatóság (ANAF) elképzelése, miszerint 2017. január elsejétől kizárólag online lehet majd benyújtani az adóbevallások többségét. Minderről Dragoş Doroş, az ANAF elnöke számolt be.
2016. szeptember 03., 17:572016. szeptember 03., 17:57
Minden bizonnyal sokaknak nem fog tetszeni, ha megvalósul az országos adóhatóság (ANAF) elképzelése, miszerint 2017. január elsejétől kizárólag online lehet majd benyújtani az adóbevallások többségét. Minderről Dragoş Doroş, az ANAF elnöke számolt be a Profit.ro hírportálnak, amelynek elmondta: néhány hónapon belül, jövő év elejétől lemondanak a papíralapú nyilatkozatokról. Annak érdekében, hogy az átállás minél zökkenőmentesebb legyen, az adóhatóság a tervek szerint már idén ősztől kampányt indít, amelynek keretében részletesen tájékoztatják az adófizetőket az elektronikus tennivalókról. Doroş rámutatott: többek között arra készülnek, hogy a hivatalban, illetve a pénztárablakoknál szórólapokat helyeznek ki az érintettek számára.
Nyolc éve lehet online benyújtani az adóbevallást
Az elektronikus adóbevallásra már évek óta adott a lehetőség: az online eljárást még 2008 áprilisától terjesztették ki az ország egész területére. A módszert ugyan egy évvel korábban, 2007 áprilisában bevezették Bukarestben, illetve Ilfov megyében, nyolc éve viszont már minden régióban be lehet nyújtani a nyilatkozatot interneten. Dragoş Doroş most arról is beszámolt, hogy jelenleg országos szinten az adófizetőknek körülbelül 85 százaléka nyújtja be online az adóbevallását. Az ANAF elnöke szerint ez az ideálisnál kisebb arány, úgy fogalmazott: a fővárosban is élnek olyanok, akik még mindig szívesebben állnak sorban a pénztárnál, minthogy az egyszerűbb, elektronikus eljárást válasszák. Azt is elmondta: olyan megyék is vannak, ahol az adófizetők 40 százaléka a papíralapú adóbevallást választja. Doroş kifejtette: tisztában vannak azzal, hogy „bizonyos kategóriába tartozó adófizetők” fenntartásokkal kezelik az elektronikus ügyintézést, nehézségükre esik az interneten elvégezni a tennivalókat, noha erre már régóta lehetősége van minden jogi és magánszemélynek. Emiatt számítanak arra, hogy egyeseknek kellemetlenséget fog okozni az átállás, elmondása szerint azonban az ANAF-ot mindez nem tántorítja el az elképzelés megvalósításáról. „Szükség van erre a reformra, amely végső soron mindenki számára előnyös” – vélekedett az országos adóhatóság elnöke. Mint kifejtette: az intézkedés elsődleges haszna az, hogy megszűnnek a hivatalokban a hosszú sorok, ugyanakkor a közalkalmazottak is kevésbé lesznek leterheltek, hiszen a papíralapú nyilatkozatokon szereplő adatokat nekik kell elektronikus formában rögzíteniük, ez komoly pluszmunkát jelent.
Digitális bizonylatot kell igényelni
Doroş azt is elmondta: az online adóbevalláshoz az adófizetőknek első körben egy digitális bizonylatot kell szerezniük egy engedélyezett szolgáltatótól. Az ANAF tájékoztatása szerint a dokumentum 10–20 euróba kerül, egy bizonylatot pedig többen is használhatnak – jogi és magánszemélyek egyaránt. Az adóhatóság azt is közölte: január elsejétől többek között az állami költségvetésbe befizetendő illeték, a jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulás bevallását kell majd online benyújtani.
Mintegy 250 településen létezik online adófizetés
Egyébként évek óta lehetőségük van a magánszemélyeknek a helyi adók és illetékek online kifizetésére is: öt éve, 2011-ben indult el a Ghişeul.ro honlap, amelyen keresztül immár közel 250 polgármesteri hivatal teszi lehetővé a közterhek elektronikus lerovását. A weboldal ötéves „születésnapját” idén májusban ünnepelték az illetékesek, akik az évforduló alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondták: 2011 óta 248 önkormányzat csatlakozott az elektronikus rendszerhez, az öt év alatt pedig mintegy 250 ezer tranzakciót hajtottak végre az adófizetők, akik több mint 70 millió lej közterhet fizettek ki online. A tavalyi év végéhez képest idén már 30 százalékkal több polgármesteri hivatal része a rendszernek, a városi környezetben élő, bankkártyával rendelkező adófizetőknek pedig körülbelül 80 százaléka használja már a hálózatot. A hivatalos adatok szerint egyre több állampolgár fizeti online a helyi adókat és illetékeket, a Ghişeul.ro-n elvégzett tranzakciók közel egyharmadát ugyanis az idei év első négy hónapjában jegyezték: összesen 76 ezer kártyás fizetést regisztráltak 21 millió lej értékben.
A sajtótájékoztatón arra is kitértek, hogy márciusban a szolgáltatás egyéni felhasználóinak száma elérte a 117 ezret, ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy idéntől már nem kell személyesen jelentkezni a polgármesteri hivatalban az online adófizetéshez szükséges felhasználónévért és jelszóért, ezt immár az interneten keresztül is igényelni lehet. Kiterjesztették a szolgáltatások körét is, így már a közlekedési bírságokat is ki lehet fizetni, és ugyan egyelőre csak kísérleti jelleggel, és mindössze Bukarest 3. kerületében, de jogi személyeknek is megnyitották a platformot. Az ötéves mérlegből azt is megtudhatjuk, hogy 2011 és 2016 között 115 ezer magánszemély regisztrált a honlapon. Az online adófizetés legfontosabb előnye, hogy a közterheteket egyszerűen, illetve bárhonnan le lehet róni – pluszköltségek felszámolása nélkül. Az adófizetők ráadásul az ország más térségében lévő tulajdonaik után is fizethetnek, az egyetlen feltétel, hogy az adott térségben is működjön a Ghişeul.ro.
Az adóhatóság is csatlakozna a Ghişeul.ro rendszeréhez
Az elektronikus rendszerhez hamarosan az országos adóhatóság is csatlakozhat, így a helyi adók és illetékek mellett az állami költségvetésbe folyó közterheket is be lehetne fizetni bankkártyával a Ghişeul.ro weboldalon. A Hotnews.ro hírportál nemrég számolt be arról, hogy az ANAF már meg is hirdette a versenytárgyalást, amelynek során kiválasztják azt a céget, amely lehetővé teszi a szolgáltatást – a projekt becslések szerint 1,55 és 1,87 millió lej közötti összegbe fog kerülni. A közbeszerzéseket lebonyolító elektronikus rendszerben (SEAP) feltüntetett információk szerint az online fizetés ez esetben nem lenne ingyenes, a tranzakció értékének ugyanis 2 százalékát számolnák fel kezelési költségként, amelynek maximális értéke viszont 30 lej lesz. A projekt keretében létrehoznak az adóhatóság számára egy bankszámlát, az interneten befizetett közterhek pedig automatikusan ide kerülnek, majd az állami kincstárba továbbítják a pénzt. A licitre beérkezett ajánlatokat szeptember 19-én értékelik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!