
Képes Csaba tordai méhész szerint a hazai termelőknek egyre nehezeb talpon maradni
Fotó: Oláh-Badi Levente
Rájár a rúd a méhészekre, egyre nehezebb a minőségi méz és más méhészeti termékek értékesítése. A nagy tételekben importból származó olcsó ,,édes áru” sok méhészt késztet arra, hogy feladja foglalkozását. A kitartóak még reménykednek, ahogyan a tordai Képes Csaba is, akivel a Kolozsvári Magyar Napok Farkas utcai kézműves vásárában beszélgettünk.
2024. augusztus 24., 10:212024. augusztus 24., 10:21
2024. augusztus 24., 18:362024. augusztus 24., 18:36
Lesújtó képet lát az ember az erdélyi méhészet jövőjéről, ha méhészekkel beszélget, akik növekvő raktárkészletüket immár évek óta nem tudják értékesíteni. A nagybani felvásárlási árak idén már a méztermelés önköltségét sem fedezik, a nagyobb méhészetek számára pedig a kis kiszerelésben eladható méz csepp a tengerben, ezért egyre több termelő kényszerül arra, hogy más foglalkozás után nézzen.
Az országszerte megtartott mezőgazdasági és kézműves vásárok méhészeti felhozatalán is látszik, sokan ezt a lehetőséget is igyekeznek kihasználni, hogy legalább mézkészletük kis részét tudják elfogadható áron értékesíteni.
Eladhatatlan raktárkészlet. Az erdélyi méhészetekben sok száz tonna méz vár vevőre
Fotó: Makkay József
A Kolozsvári Magyar Napok Farkas utcai kézműves vásárán a fesztiválozók folyamatos áradatában az évek óta visszatérő árusoknak van ,,versenyelőnye”, akik kialakították vásárlói körüket, így megjelenésük egyféle igazodási pont a termék iránt érdeklődő vevők számára. Képes Csaba tordai méhész ebbe a körbe tartozik, hiszen 8-9 éve rendszeresen eljár a Farkas utcai sokadalomba, a kincses városban már sokan ismerik. Standján kilencféle mézet kínál, amiből három a legkeresettebb: a mézfogyasztók többsége az akác- és vegyes-mézet vásárolja, az ínyencségre vadászó turistáknak viszont a fenyőméz a kedvencük.
Lehet válogatni havasi vegyes, málna-, cseresznye-, repce- és más mézkülönlegesség között is. A vásári méhészsátorban virágport, propoliszt, lépes mézet, és különböző szárított gyümölcsöket tartalmazó mézes keverékeket is kínál. Minden olyan termék szerepel a felhozatalban, amit a vásárló megkívánhat.
A nagyapja által megalapozott családi méhészet – amelyet szüleivel közösen visz tovább –, fordulóponthoz ért, miután harminc tonna eladhatatlan mézkészlet gyűlt fel tordai raktárukban. Aminek értékesítésén az sem segít, hogy a Kolozs megyei városban méhészeti termékeket forgalmazó saját boltot tartanak fenn, és rendszeresen eljárnak vásárokba is.
Több aranyosszéki faluban – Bágyonban, Kercsedben és Harasztoson – is működő, ötszáz családos méhészetük termelésének kis részét tudják csak kiskereskedelmi csatornákon értékesíteni, korábban a nagybani felvásárlók jelentették a biztos piacot. Az utóbbi években azonban annyira visszaesett a mézkereskedők által kínált ár, hogy a méhészek számára nem éri meg önköltségi ár körül, vagy az alatt eladni termékeiket, inkább kivárnak.
Mézesbolt. A minőségi mézet egy szűk vásárlói kör keresi
Fotó: Makkay József
Képes Csaba szerint a romániai méhészek közül senki nem tudja, milyen sors vár az ágazatra. Az állami támogatásként érkező pénz túl kevés ahhoz, hogy fedezni tudja a méhész veszteségét, ráfizetésből pedig senki nem tud megélni.
ezek alacsony árával a minőséget termelő hazai méhészek nem tudnak versenyezni. Olcsó keverékmézekkel vannak tele a nagyáruházak polcai, ahova az ötszáz méhcsaláddal termelő méhészetnek nincs esélye bekerülni.
A romániai vásárlói szokások átalakulása miatt az emberek többsége nagyáruházakból vásárol mindenféle élelmiszert – mézet is –, a fennmaradó szűk réteg pedig túl sovány ahhoz, hogy a minőségi termékeket kínáló hazai méhészeket eltartsa.
Vannak, akik ezeket a mézárakat is sokallják, mert magasabbak, mint az áruháziak” – magyarázza a tordai méhész, aki már azon gondolkodik, hogyha nem lesz pozitív változás, előbb-utóbb ők is feladják. Egyelőre azonban sok száz méhésztársához hasonlóan ő is reménykedik, hiszen számára a méhészkedés nem csak napi munka, hanem szenvedély is.

A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállítóra sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!