Kézműves- és könyvvásár, múzeumok sétánya, tematikus sátrak és számos gyermekfoglalkozás várja a magyarnapozókat a Farkas utcában
Fotó: Pászka Róbert/Kolozsvári Magyar Napok
A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállító kézműves-kistermelőre sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza. Videós összeállításunkban ízelítőt nyújtunk a vásári hangulatból.
2024. augusztus 23., 10:022024. augusztus 23., 10:02
2024. augusztus 24., 14:312024. augusztus 24., 14:31
A Kolozsvári Magyar Napok keretében immár hosszú évek óta megszervezett kézműves és termelői vásár az egyik jellegzetes arca lett a kincses városbeli magyar rendezvénysorozatnak a Farkas utcában. Minden elképzelhető kézműves termék ott sorakozik a frissen felújított történelmi utca teljes hosszában a Belső-Torda (Egyetem) utcától a református templomig.
Felsorolni is nehéz, hányféle kézműves termékkel piacol az idei 108 kiállító, aki május végéig jelezhette részvételi szándékát a kolozsvári eseményre. Délelőtt még visszafogott a forgalom, nyugodtabban lehet bóklászni, nézelődni, de délután négy órától estig folyamatos embertömeg hömpölyög a Farkas utcában, a magyarnapozók koncertek előtt vagy között nem hagyhatják ki a vásáros utca hangulatát sem.
Szénási Szidónia férjével kézműves porcelántermékeket készít szászfenesi műhelyükben, ők a kolozsvári kézműves vásár felelősei. Az Erdélyi Kézműves Céh által szervezett vásárnak már Erdély-szerte hírneve van, így sokan jelentkeznek, a szűrés is alaposabb, mint más vásárok esetében. A szervezők arra törekednek, hogy a kiállítók valóban kézműves termékekkel rukkoljanak elő.
Széki varottasok. Balla Ferenc és Sára kitartanak a mezőségi falu hagyományai mellett
Fotó: Oláh-Badi Levente
Szénási Szidónia a Krónikának elmondta, Kolozsváron a legmagasabbak a bérleti árak, de a magyar napok keretében arra törekedtek, hogy azokat a kézművesek zsebéhez és lehetőségéhez igazítsák. Ugyanakkor sokan a kulturális-közéleti fesztivál egyedi hangulata miatt jönnek a kincses város vásáros utcájába, még akkor is, ha anyagilag annyira nem éri meg a forgalom.
,,A vásárlók között kétféle ember van: aki értékeli a kézművességet, és elfogadja a termék magasabb árát, vagy azt mondja, hogy ezt jóval olcsóbban megveszi a Pepcóból. Mondjuk, ez nem igaz, mert ilyen termékeket ott nem talál” – magyarázza a vásár gondnoka.
Nehéz eldöntenünk, hova térjünk be, kivel álljunk szóba, hiszen a Farkas utcai vásárban a bőség zavarában szenved az ember. Végül egy székelyföldi kosárfonó család sátránál kezdjük az érdeklődést, a Székelykeresztúr melletti Betfalváról érkeztek fonott kosarakkal.
Egyre több olyan hölgyet látok, aki takaros kis kosárral jár piacra, ahogyan eleink tették, így Dodóék áruja is szépen fogy, ezt a gazda is megerősíti. A nemzedékek sora óta apáról fiúra szálló mesterséget ők már nem adják tovább, mert három gyerekük mással foglalkozik, de a Székelyföldön maradt fiuk egyéb foglalatossága mellett még besegít szülei munkájába.
Dodó Sándor betfalvi kosárfonó. Hosszú nemzedékek óta viszi tovább a család az ősi mesterséget
Fotó: Oláh-Badi Levente
Következő megállónk Ferencz Zsolt marosvásárhelyi bőrdíszműves sátra, ahol táskák, bőrszandálok, nadrágszíjak, övek, és sok más apró termék várja a vásárlókat. Az 1980-as években gépészmérnöknek tanult férfi a rendszerváltás után váltott, és azóta folytatja, fejleszti, tökéletesíti autodidakta módon tanult új szakmáját. Újabban egyedi darabokat készít rendelésre – például pénztárcát díszített monogrammal –, számos egyedi minta elkészítését vállalja.
Azt mondja, a bőr nagyon hálás anyag, jó vele dolgozni.
Változó, hogy mikor miből fogy, tavaly például tarsolyokból adott el a legtöbbet.
Király Erzsébetet régi ismerősként köszöntöm, az országszerte divattá vált levendula-termesztés kapcsán korábban már írtam gazdaságáról. Azóta sok víz lefolyt a Szamoson, és mára az ország minden megyéjében rengeteg levendulatermesztő próbálja értékesíteni feldolgozott termékeit. A harasztosi (Kolozs megye) termelő szerint óriási a konkurencia, másrészt visszaesett a kereslet, így a tíz évvel ezelőtt telepített 50 árnyi levendulaültetvénye jövedelemben ma már jóval kevesebbet ér, mint a ,,nagy bumm” előtt.
Ferencz Zsolt bőrdíszműves. Azt vallja, hogy a minőségi és drága áru is gazdára lel
Fotó: Oláh-Badi Levente
Érdeklődés azonban így is van. Sokan viszik az illatos szárított virágcsokrokat, vagy a ruhásszekrénybe moly ellen akasztható kis levendulazsákocskákat. Erzsébet asszony évente 3-4 vásárba viszi el termékeit, amelyek közül kiemelkedik a Farkas utcai sokadalom. Nyilván azért is, mert aranyosszéki termelőként Kolozsváron ismerik a legtöbben, sokan visszatérnek standjához levendulavízért és olajért is, de a gyógyteát is keresik.
A szabónak tanult családfő el is mereng azon, hogy a falubeli férfiak többségétől eltérően – akik építőipari munkásoknak álltak be hosszú évtizedek óta – ő kitartott a vászon, a varrótű, a szabóolló és a cérna mellett.
Király Erzsébet levendulavilága. Az illatfelhő is ide vonza az érdeklődőket
Fotó: Oláh-Badi Levente
Standjuknál ugyan nincs nagy érdeklődés, de azért időnként itt is akad vásárló, aki a régi széki varrottas minták kedvelőiként – pénztárcájától függően – szívesen vásárol, például hagyományos mintázatú asztalterítőt.
Ma egyre több külföldi érdeklődik az erdélyi hagyományos kézművesség iránt, ami biztató jel. Épp ottjártunk előtt vásárolt tőlük egy Németországban élő erdélyi család.
A Farkas utca vásáros hangulata időnként a mindent elöntő hangos zenebonával keveredik, amikor eladó és vásárló alig érti egymás szavát, azonban a kézműves vásár így is az egyik legkedveltebb helye a magyar napokra kilátogató kolozsváriaknak és a kincses városba érkező vendégeknek egyaránt. Ami jó jel a kézműves mesterségek jövőjében bízó emberek számára.
Három kontinens közel 300 táncosa színesítette az augusztus 20-ai nemzeti ünnep kincses városi programjait. A 26. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében elkísértük a Heltai Alapítványtól a Főtérig népviseletben felvonuló csoportokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lépcsőház és a folyosó nem a lakás része, mégis sokan szeretik feldíszíteni, illetve ezt-azt tárolni az ajtajuk előtti térben.
A Szatmár megyei Sződemeter nemzeti liberális (PNL) polgármestere, David Hodorog bejelentette első hivatali évének eredményeit, amelyekhez egy merész döntés is társul: megszüntette az önkormányzat alkalmazottainak összes bónuszát.
A gimnazisták életkori sajátosságaihoz igazodó, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik leginkább rugalmas programjába jelentkezhetnek december 15-ig az érdeklődő diákok. A Középiskolás Programról Talpas Botonddal beszélgettünk.
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere közölte, az elmúlt hétvégén két veszélyes, kangál keverék kutyát fogtak be a város területén.
Az ország nagy részén a legmagasabb nappali hőmérséklet nem haladja meg a 15 Celsius-fokot ezen a héten, csak a Bánságban lesz továbbra is melegebb az ilyenkor megszokottnál.
Újabb alagút végén jelent meg a fény a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán: elérték az 1-es számú föld alatti vájat másik végét az A1-es sztráda Marzsina és Holgya között épülő részén, Lugos–Déva menetirányban.
Egy átfogó razzia keretében közel 500 alkohol- és kábítószer-ellenőrzést végeztek a közlekedési rendőrök szombat éjszaka Kolozs megyében. A rendőrség 11 sofőr vezetői jogosítványát vonta be.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
Felfüggesztette állásából a bíróság azt a lugosi tanítót, aki ellen bűnvádi eljárás indult diákjai bántalmazása miatt. Az incidens nyomán őrizetbe vett pedagógust egyúttal hatósági felügyelet alá vonták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!