
A bedeszkázott szálloda, amelynek „nincs meg a bejárati kulcsa”
Fotó: Sütő Éva
Évek óta foglalkozik a sajtó az ebek harmincadjára juttatott szatmárnémeti Pannónia Szálló (ma Dacia) helyzetével. Szabó István egykori RMDSZ-es megyei tanácselnök, az 1994-ben létrejött Dacia Rt. többségi tulajdonosa, Vasile Ţânţaş avasfelsőfalusi juhásznak játszotta át az 52 százalékos többségi tulajdonrészét, így kis híján ortodox templom épült a szálló helyén.
2018. november 12., 19:502018. november 12., 19:50
2018. november 12., 19:512018. november 12., 19:51
Az avasi üzletembert tíz évig nem érdekelte a szatmárnémeti épület sorsa. Miután a szálló teteje beszakadt, a közvélemény nyomására a megyei kulturális igazgatóságnak lépnie kellett, az ingatlan hajléktalanok tanyájává vált. Az állami hivatal pert indított a tulajdonos ellen műemlékrongálásért és a kár megfizetéséért. Szabó István (1993–2000 között Szatmár megyei tanácselnök-helyettes, 2000–2007 között tanácselnök) gyanús tranzakcióit a korrupcióellenes hatóság (DNA) is vizsgálta, és amikor más ügyletek is terítékre kerültek, egészségügyi problémákra hivatkozva 2007 októberében lemondott. A Dacia Szálló ügyében végül nem emeltek vádat Szabó ellen. A város magyarságának körében azonban nem aratott sikert, hogy az RMDSZ-es elöljáró egy avasi román vállalkozó kezére játszotta Szatmárnémeti legimpozánsabb szecessziós épületét. Azóta az avasi juhász beismerte: ortodox templomot akart építeni a helyére, de elfogyott a pénze, így az elkészített terve dugába dőlt.
A bíróság műemlékrongálásért alapfokon egy év letöltendő börtönbüntetésre, valamint 767 ezer eurós kártérítés kifizetésére ítélte Vasile Ţânţaş üzletembert. A bűnvádi eljárás még 2015-ben, a megyei műemlékvédelmi bizottság által benyújtott kereset nyomán kezdődött el. A bíróság négy tanút hallgatott meg, és két szakértői véleményt fogadott el. A kártérítést annak alapján határozták meg, hogy mennyi pénzre lesz szükség a műemléképület eredeti formájában történő visszaállításához.
Szecessziós oromzat Zsolnay-porcelánbetétekkel, két oldalán a szatmárnémeti címerrel
Fotó: Sütő Éva
Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Vasile Ţânţaş 2008 végén kapott építkezési engedélyt az ingatlan felújítására. A korszerűsítéssel megbízott avasfelsőfalusi alvállalkozás szintén az üzletember tulajdonában állt. Ţânţaş 2009 őszén anyagi gondokra hivatkozva felfüggesztette a munkálatokat, azóta pedig semmilyen beavatkozást nem végeztek az épületen, noha az építkezési engedélyt a városháza 2012-ig meghosszabbította.
Az ítélet ellen az üzletember fellebbezett, az újabb perben a Nagyváradi Táblabíróság hozott döntést. A műemléképület tulajdonosának egy évre börtönbe kellett vonulnia, viszont a kártérítés kifizetését megúszta. A kulturális igazgatóság csak 8 ezer lejes büntetést szabhatott ki az üzletemberre.
2016-os hírek szerint a részvénytársaság a magyar állam tulajdonába került, miután az ingatlant a budapesti székhellyel rendelkező Manevi Zrt. vásárolta meg. A magyar vállalat tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Bár a hír sokakat megnyugtatott, 2018-ig semmi jele nem mutatkozott annak, hogy elkezdődött volna az állagjavítás a partiumi város gyöngyszemén. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere az Erdélyi Naplónak elmondta, a régi tulajdonos 5 millió eurós vételárat kért a várostól az ingatlanért, s ehhez még hozzájött volna a 7-8 millió eurós felújítási költség. A város ekkora beruházást nem tudott önerőből vállalni, és amennyiben önkormányzati tulajdonba kerül az épület, nem tarthatta volna meg eredeti, szállodai rendeltetését.
– mondta el lapunknak a polgármester.
Az új tulajdonos képviselői június elején jártak Szatmárnémetiben, illetve nemrég szakemberek segítségével mérték fel a végrehajtandó munkálatokat. Az idő azonban sürget, hiszen az épület állaga napról napra romlik. Kereskényi elmondta, hogy október közepén írásban szólították fel a Pannónia Szálló új tulajdonosát az állagmegóvó munkálatok sürgős elvégzésére. Amennyiben ezt november közepéig nem kezdik el, az önkormányzat lát hozzá a legsürgetőbb feladatok elvégzéséhez, és ennek árát ráterhelik a tulajdonosra. Kereskényi Gábor mégis abban bízik, hogy a magyar szakemberek mihamarabb leteszik a szükséges dokumentációt a polgármesteri hivatalhoz, hogy elkezdődhessen a teljes felújítás.
Zamfir Danciu, a Szatmár Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság vezetője a napokban viccnek is beillő kijelentést tett, miszerint a munkálatok késlekedésének banális okai vannak: nincs meg az épület főbejáratán lévő lakat kulcsa. Kicsit hihetetlen, de állítólag emiatt késett az ingatlan hivatalos tadásának és átvételének procedúrája. Ezen a formaságon az új tulajdonos nem akart úgy átlépni, hogy levágatják az ajtóról a régi lakatot. Minden esetre, a rejtélyes zár esete több kérdést is felvet: júniusban hogyan juthattak be a tulajdonosok képviselői az épületbe? Az egykori Pannónia Szálló körül tehát továbbra is nagy a homály…
A Pannónia Szálló
A Vígadó és Szálló építésének ötlete 1897-ben vetődött fel, a tervet a város korabeli polgármestere, Hermán Mihály támogatta. A pályázatra 11 pályamű érkezett be. A város legfontosabb feltétele az volt, hogy az épület magyaros jelleget kapjon. 1898 januárjában a városi tanács úgy döntött, elfogadja az építési bizottság javaslatát, és az első díjat a „Szatmár város rajzolt czímere” jeligés pályázatnak ítélte oda. A terveket Bálint Zoltán és Jámbor Lajos készítették. Az építészpáros több magyaros jellegű épületet tervezett, amelyek a Pannóniával rokoníthatók. Az alapok kiásását 1901-ben kezdték meg, és 1901. május 11-én helyezték el az alapkövet. Az épületet Zsolnay-mázas kerámia díszítőelemek uralják, a homlokzatot sűrű indázatok, élénk színes virágok dúsítják. A tető szintén mázas kerámiaburkolatot kapott, világos és sötétkék lapok váltakozása adja az épület jellegzetességét.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!