
Fotó: Thomas Campean
Bár az élelmiszeripari vállalkozók túl szigorúnak tartják a hatósági előírásokat, úgy tűnik, az országban nem gyakoriak a súlyos kihágások. A székelyföldi kereskedőket törvénytisztelőként jellemzik ezen a téren.
2016. augusztus 17., 16:302016. augusztus 17., 16:30
2016. augusztus 17., 16:322016. augusztus 17., 16:32
Nyári kánikulában bizonyos élelmiszerek sokkal hamarabb megromlanak, mint a hűvösebb időszakokban, így nem véletlen, hogy az élelmiszer-biztonsági előírásokat fokozottabban ellenőrzik. Háromszéki tapasztalataink szerint azonban mégsem a kihágások a jellemzőek. Székelyföldön a helyi viszonyokra szabják az élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseket. „Bár Romániában az előírások azonosak az Európai Unió bármely más országában alkalmazott szabályokkal, Székelyföldön a helyi adottságok és jellegzetességek függvényében alkalmazzák a törvényeket” – fogalmazott lapunknak dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal igazgató-főállatorvosa (portrénkon).
„Miközben az eljárásokat a hivatalos hatósági előírásoknak megfelelően, igényesen folytatjuk le, tekintetbe vesszük a térség sajátos gazdasági viszonyait is” – magyarázza a szakember. Az élelmiszer-biztonsági törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, legyen szó kürtőskalácsot sütő kisvállalkozásról vagy húsfeldolgozó üzemről. A kis- és nagyvállalkozások közötti különbség a belső biztonsági rendszer (HACCP) működésében és a pénzbírságok nagyságában érhető tetten.
Betartják az előírásokat
„Elmondható, hogy az itteni termelők és élelmiszer-feldolgozók nagyon igényesek, hiszen tudják, hogy termékeik minősége a legjobb reklám. A legtöbb székelyföldi vállalkozó az élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelően működteti üzletét” – fogalmazott az egyetemi adjunktusként is dolgozó székelyföldi szakember, aki szerint az élelmiszert előállítók a hazai és a külföldi turistáknak egyaránt büszkén kínálhatják a hagyományos ízeket, a helyi készítményeiket. Ez a fajta biztonság a jobb félni, mint megijedni közmondás betartásán alapul, hiszen az ellenőrök a megelőzést tartják a legjobb módszernek arra, hogy emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer kerüljön ki a kis- és nagyüzemekből. „Teljességgel persze nem tudjuk kizárni a kihágásokat, hiszen mindig fennáll az emberi figyelmetlenség, a kapzsiság, a felelőtlenség veszélye. A bírságolás méretét tekintve azonban nem éri meg kockázatot vállalni, hiszen a szabályt be nem tartók rendszerint súlyosan ráfizetnek” – magyarázza a főállatorvos.
Több ezer lejes büntetések
A kihágás súlyosságától függően a pénzbírságok 600 és 7000 lej között váltakoznak. A törvénysértés mértékének megítélésekor figyelembe veszik, hogy a kihágás mekkora veszélyt jelent a fogyasztók egészségére, milyen mennyiségben tárolták, árusították a megbízhatatlan minőségű terméket, hány fogyasztó betegedett meg az élelmiszertől, illetve milyen nagyságú a nem megfelelő élelmiszertermék szórása regionális, országos vagy uniós szinten. Egy büntetés kiszabása attól is függ, hogy korábban hagytak-e határidőt a cégnek a probléma kiküszöbölésére? Az ellenőrök azt is megvizsgálják, hogy ismétlődő esetről van-e szó, esetleg más, az ügyben érintett vállalkozásoknak van-e, volt-e tudomása a kihágásról az együttműködés során? A büntetés tárgyát képező termékek elkobzásával és megsemmisítésével járó költségeket szintén az érintett vállalkozásnak kell kifizetnie. A helyzet súlyosságától függően meghatározott időre vagy akár véglegesen is bevonhatják a vállalkozás működési engedélyét.
„Egy üzlettulajdonos számára talán a legsúlyosabb büntetés az ügy nyilvánosságra hozatala: nincs annál rosszabb reklám, mint amikor a fogyasztók ország-világ előtt szembesülnek azzal, hogy hol nem érdemes vásárolni” – magyarázza a szakember.
Megbízható élelmiszer-felhozatal
Romániában annak ellenére sem rossz az élelmiszer-biztonság helyzete, hogy időnként lebuknak felelőtlen és hanyag vállalkozók. Sikó-Barabási Sándor szerint az országban nagyon kevés olyan élelmiszer-forgalmazó működhet, amelynek sikerül átcsúsznia a hatósági jóváhagyások és ellenőrzések szűrőjén. „Az élelmiszer-biztonsági hivatalok számára az a fontos, hogy a kevés szabálysértés ellenére folyamatosak legyenek az ellenőrzések, és a hatósági eljárás során felmerülő problémák mindenikét megoldják.” A szakember azt is elmondja, hogy a sürgős és váratlanul jött esetekre az Európai Unió tagállamaiban – így Romániában is – gyorsriasztási rendszer működik. A szokványos, rutinszerű ellenőrzések mellett fokozott figyelemmel kísérik a gyermek- és ifjúsági táborokat, a karácsonyi és újévi vendéglátással foglalkozók munkáját vagy a húsvéti élelmiszereket kínálók tevékenységét. Az ellenőrök legnagyobb problémáját nem a lejárt szavatosságú áruk jelentik, hanem a nem megfelelő tárolás, a termékek származásának, nyomon követhetőségének hiánya, illetve a tisztasági előírások be nem tartása.
„Az élelmiszerek szavatossági idejét az előállító szabja meg és vállalja, de csakis az általa megjelölt hőmérsékleten és feltételek között lehet szállítani és tárolni. Ha egy termék szavatossági ideje még nem járt le, de az mégis megromlott, azért legtöbbször nem a gyártó, hanem a szállító vagy a forgalmazó a hibás. A fegyelmezett élelmiszer-előállítók és -forgalmazók esetében a romlandó termékek miatt nem jelenthet gondot a nyári időszak. Ilyenkor ellenőreink különösen odafigyelnek a tojás- és tejtermékekre, a hentesárura, a legelőkről származó, piacokon vagy kisboltokban értékesített termékekre” – magyarázza a főállatorvos.
Fontos a csomagolás megőrzése
Az úgynevezett autokontroll forgatókönyve alapján a cégeknek is ellenőrizniük kell a kiárusított termékeket. Az élelmiszer-biztonsági igazgató elmondta: a megyei Állategészségügyi- és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság illetékes szakosztálya minden bejegyzett vagy engedélyezett élelmiszer-előállító esetében elvégez egy kockázatelemzést. Ennek alapján állapítják meg, hogy milyen termékekből és milyen gyakorisággal kell laboratóriumban ellenőrizni a felhozatalt, ami természetesen önköltséges.
„A vásárlónak a szavatossági időre, a tárolási feltételekre, illetve a termék színében, szagában történő elváltozásokra kell odafigyelnie. Ha bármilyen gyanú felmerül, riadóztassák a megyei állategészségügyet” – tanácsolja a szakember. A szükséges kivizsgáláshoz fontos megőrizni a kasszanyugtát, a termék eredeti csomagolását és címkéjét, a terméket pedig megfelelő hőmérsékleten kell tartani a szükséges vizsgálatok elvégzéséig.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!