Hirdetés

Helyi valuta európai pénz helyett

A globális gazdasági válság, az euró „örökkévalóságának” megkérdőjelezhetősége újra előtérbe hozta a helyi fizetőeszközök létét és jövőjét. A helyi pénznem amúgy már tekintélyes európai hagyományokkal rendelkezik, az első és leghíresebb svájci wir és nyugat-európai társai mellett Sopronban három éve bocsátották ki a kékfrankot.

Csinta Samu

2014. január 10., 12:402014. január 10., 12:40

 

A svájci wir helyi számlapénzrendszer az egyik legrégebbi, 1934 óta szerepel a formális bankrendszerrel való elszámolásban, de attól független saját valutakóddal (CHW). Az ugyancsak 1934 óta működő WIR Bank és a hozzá kapcsolódó pénzhelyettesítő helyi kiegészítő fizetőeszköz, a wir, eredetileg 16 taggal indult az 1929-es világválság után. A rendszer a vásárlóerő megteremtését teszi lehetővé saját kibocsátású pénzhelyettesítővel, amit egy 60 ezer résztvevőből álló nemzeti üzleti kör biztosít. A wir körforgása a wir beruházási hitel folyósításával indul – amely svájci frank hitelből és wir hitelből álló kombinált konstrukció is lehet – építési, felújítási projektekre, ingatlanvásárlási, illetve bármilyen egyéb szolgáltatás céljaira használhatók fel. A cégek eladásaik, készpénzáramlásuk és profitjuknövelése érdekében használják. A 10 százalékos pluszforgalom eladásaiból a haszon 70 százaléka készpénzben, 30 százaléka wirben képződik.

Büntetőbélyeg nélkül
A bajor Chiemsee tóvidékről elnevezett chiemgauer akkor vált valódi és elfogadott regionális pénzeszközzé, amikor a globális gazdaság diadalmaskodott. „Esélytelenek vagyunk az óriásvállalatokkal szemben, egyre több kisebb vállalkozás lehetetlenül el, és emiatt nemcsak a munkahelyek, hanem a közösségi szellem is eltűnik.” Az ismerős kijelentés a Prien am Chiemsee nevű, tízezer lakosú németországi város honlapján (www.prien.de) szerepel. Egy helyi tanár, Christian Gelleri és barátai első régiómegváltó kísérletei ugyan zátonyra futottak, második nekifutásra papírpénzt bocsátottak ki saját munkahelyükön, meggyőzték kollégáikat és a helyi cégeket a papír értékállóságáról, és az évek során egyre többen beszállnak a játékba.
Miért menjek vásárolni a regionális valutával, ha ezt euróval vagy más módon is megtehetem? – merülhet fel joggal a kérdés. Gelleri és barátai egyre több embert tudtak meggyőzni arról, hogy a helyi pénzzel a helyi vállalkozókat segítik, vagyis az alpesi régióban élő embereket és a munkahelyek megtartását. A chiemgauernek nevezett utalvány – amellyel éppúgy lehet vásárolni, mint az euróval – egyfajta másként gondolkodást eredményezett. Például: akinek a kezébe adom, arra gondol, hogy ezt a pénzt nekem itt, a régióban kell elköltenem, a játékszabályokhoz kell tartanom magam. Amikor ő is vásárol valamit, a pénz új gazdája ugyanígy gondolkodik, és ez az egész rendszerre kihat. Kialakult a háló, amely együttműködésre ösztökéli az embereket, hogy megváltoztassák a világot a saját elgondolásuk szerint. Így vált a chiemgauer valóságos közösségépítő-teremtő eszközzé.
Egy pénzkibocsátó közhasznú társaságnál egy euróért egy chiemgauert lehet venni – létezik 1, 2, 5, 10, 20 és 50 egységnyi bankó –, a befizetett pénz pedig fedezetként a helyi bankban kamatozik. Induláskor csak 20 merész vállalkozó akadt, és az éves forgalom 70 000 chiemgauer volt. Ez mostanra 600 vállalkozóval 3 millió chiemgauernyi forgalommá (3,5 millió euró) nőtte ki magát. A pénzt továbbadhatják, vagy euróra visszacserélhetik az egyesületnél. Mivel a pénz csak akkor töltheti be gazdaságélénkítő szerepét, ha minél gyorsabban forog, azt találták ki, hogy negyedévente az értékpapír két százalékot veszít az értékéből. A bankó élettartamát bélyeggel lehet meghosszabbítani, ami egy évben nyolc százalékot jelent. A „büntetőbélyeg” – amelynek bevételeiből „önkéntes adóként” szintén részben helyi egyesületeket támogatnak – arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy a chiemgauert a régió határain belül vásárlásra, ne pedig spekulációra használják fel. A rendszer elfogadottságát számok bizonyítják: az első évben a chiemgauer 90 százalékát váltották vissza euróra, a másodikban 60, a harmadikban 50 százalékát – de a negyedik esztendőben már csak 35 százalékát.

Regionális valutavirágzás
Minőségi előrelépést jelentett 2007-ben az elektronikus elszámolás bevezetése regiocard néven. Kiderült, hogy ily módon azokat a nagyobb cégeket is be lehet vonni, amelyek soha nem fizetnek egymásnak készpénzzel. Az iskolai próbálkozás pedig annyira megnyerte a helyi hatóságok tetszését, hogy takarékszövetkezetek is beszálltak. A német Bundesbank őrei is szemügyre vették a fura bajorok kísérletét, és arra jutottak, hogy a chiemgauer nem veszélyezteti az európai pénz egyeduralmát. Még akkor sem, ha ezerszer ennyi helyi pénzt adnának ki.
A szakértők szerint a jövőben több regionális valutát fognak létrehozni Európában, és ezek tömege is nő. A chiemgauer hatására a szomszédos régiók is hasonló kezdeményezéssel próbálkoznak: megjelent az edertaler, a sterntaler és a donautaler. Berlin egyik kerülete is bízik a régiós pénzek jövőjében, és hamarosan prenzlauert dob piacra. Alsó-Ausztriában a gazdasági minisztérium segítségével a waldviertler nevű helyi pénzzel próbálkoznak.

Kékfrank és korona
2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak útjára a Sopron környéki cégek. A gazdaságélénkítési célt szolgáló elképzelés szerint a kékfrankot kibocsátó szövetkezet tagjai kékfrankkal fizetnek egymás között, így a pénzük a bankban kamatozhat, s mivel elsősorban a régióban népszerű az utalvány, így annak használata a helyi gazdaságot erősíti. A kékfrank kibocsátója, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet, 2010. május 7-én történt meg az első hivatalos átváltás, és azóta folyamatosan nő a forgalomban lévő kékfrank-utalványok száma. Míg a 2009-es induláskor 381 elfogadóhelyen lehetett használni, addig ma már 800 cégpartnere van a kezdeményezésnek. A hagyományos pénz és a helyi pénz, a soproni kékfrank esetében az átváltási arányt 1:1-ben határozták meg.
Balatoni korona néven helyi pénzt vezettek be 2012 márciusában Veszprémben és térségében is. Az első helyi fizetőeszköz, amelyet hét önkormányzat alapított a Veszprém megyei iparkamarával és a Kinizsi Bankkal közösen. A kibocsátó Balatoni Koron Zrt.-nek jelenleg 200 szerződött partnere van, ami önmagában is milliós nagyságrendet jelent. Legutóbb két önkormányzat tízmillió forint értékben adott alkalmazottainak koronát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
2026. augusztus 12., szerda

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet

Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet
2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással

A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással
2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Hirdetés
Hirdetés