2015. szeptember 05., 15:002015. szeptember 05., 15:00
Védekezőállásba sáncolta be magát a Google, és onnan várja az Európai Bizottság (EB) további vizsgálatait. Az amerikai cég ugyanis bejelentette: határozottan elutasítja az ellene felhozott versenyjogi vádakat, és nem hajlandó változtatni korábbi üzletpolitikáján. Az EB még áprilisban indított hivatalosan is vizsgálatot azzal a váddal, miszerint a Google szándékosan torzítja az internetkereső piacot a Google Shopping árösszehasonlító szolgáltatásával oly módon, hogy a tematikus keresőkből közvetlenül beemelte az adatokat találati listájába, így a felhasználónak nem kellett átkattintania a versenytársak oldalaira, kárt okozva ezzel a konkurenciának és a fogyasztóknak is.
Az elmúlt évtizedek gazdasági adatai, a számos dokumentum, illetve a vádaskodó versenytársak nyilatkozatai is azt bizonyítják, hogy a keresőszolgáltatási piacon igen éles a küzdelem, az EB pedig nem vette figyelembe, hogy az árösszehasonlító piacon olyan nagyvállalatok is aktívak, mint az eBay vagy az Amazon. Az internetforgalom 227 százalékkal nőtt az elmúlt 10 év során az érintett országokban, amit szintén figyelmet kívül hagytak a vádlók, így az a kijelentés, miszerint a Google versenyellenes magatartást tanúsított, nem állja meg a helyét – írta blogbejegyzésében Kent Walker, a cég jogi ügyekért felelős alelnöke. A Google mindezt az EB-nek küldött 150 oldalas beadványában bizonyítja, és egyben visszautasítja a szóbeli meghallgatás lehetőségét.
Az EB tüzetesen áttanulmányozza a Google válaszát, és ezután határoz majd a további lépésekről – idézi a Reuters hírügynökség Ricardo Cardosót, a bizottság szóvivőjét. A Google igen sokat kockáztat azzal, hogy nem hajlandó „szóba állni” az EB-vel, hiszen ha vétkesnek találják a vállalatot, a bizottság jogosult a cég teljes globális forgalma 10 százalékának megfelelő büntetést is kiszabni. Az elmúlt időszakban több nagybank is sikeresen érvelt a zárt ajtók mögötti meghallgatásokon a hitelbiztosítási csereügyletek kapcsán, de az is igaz, hogy a Microsoft is próbálkozott ezzel a menekülőúttal, ám a 497 millió eurós büntetést mindenképpen ki kellett fizetnie.
Úgy tűnik viszont, hogy továbbra sem akad kihívója a legnagyobb közösségi oldalnak, a Facebooknak. A világszerte népszerű közösségi háló néhány napja elérte története legnagyobb látogatottságát: egyetlen nap alatt egymilliárd felhasználó jelentkezett be Facebook-profiljába. Valóban úttörő léptékű eredményről beszélhetünk, hiszen az egymilliárd ember a teljes internetpopuláció harmadát jelenti. „Ha pénzügyekről van szó, könnyen dobálózunk számokkal, de most más a helyzet. Mérföldkőhöz érkeztünk, és ez csak a kezdete az egész világ összekapcsolásának” – írta Mark Zuckerberg, a részvénytársaság alapítója egyik múlt heti posztjában.
Mint ismeretes, Zuckerberg a Harvard Egyetem hallgatójaként még 2003-ban dolgozta ki a Facemash nevű alkalmazást, mely annyira sikeres lett, hogy egy éven belül a Facebook megalapításához vezetett. Ahhoz képest, hogy az oldal kezdetben csak a Harvard hallgatói számára volt elérhető, mára 207 országban, 37 különböző nyelven jelentkezhetünk be Facebook-profilunkba. Az augusztus 24-i rekord arról tanúskodik, hogy az oldal népszerűsége töretlen, annak ellenére, hogy korábban sokat cikkeztek a közösségi háló hanyatlásáról. 2015 júniusában a Social Media Today felmérése alapján a Twitter mikroblog népszerűbbnek bizonyult a Facebooknál, illetve hasonlóan nagy látogatottságot ért el a LinkedIn üzleti közösségi oldal is.
A rekord fényében a legfontosabb kérdés: meddig nőhet amár 1,23 milliárd embert
összekötő közösségi oldal. Bár Zuckerberg a teljes világ összekapcsolásáról beszél, maradtak még fehér foltok, ahol a Facebook nem elérhető. Így a közeljövőben az ázsiai, afrikai és dél-amerikai kontinensen terjesztenék ki a szociális hálót. Zuckerberggel szemben azonban nem mindenki ennyire optimista, a kritikusok szerint a fejlődő világ államaiban még az internetelérés biztosítása is jelentős kihívást jelent.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!