Hirdetés

Fóliázott eperálmok

Csúcstermés esetén is a következő év kérdései foglalkoztatják az epertermesztőket. Tényleges előrelépést a nagyáruházak polcaira való bekerülés jelentené, ám a hathónapos áruházi jelenlét biztosítása jelentős beruházásokat feltételezne – ami viszont közösségi összefogást igényel.

Zahoránszki Brigitta

2014. július 04., 16:102014. július 04., 16:10

Míg az előző években legfeljebb három hétig tartott az eperszezon, idén másfél hónapon át szedték az epret a Szatmár megyei Halmiban és környékén. Akadt olyan gazda is, aki 15 tonnás hektáronkénti termést takarított be, míg a korábbi évek hozama alig érte el a 10 tonnát hektáronként. Szatmár megyében ugyanakkor egyre nagyobb teret hódít a fóliás epertermesztés, ami legalább két héttel előbbre hozza az érést és szüretet, a gazdák így a csúcsszezon megkezdése előtt magasabb áron értékesíthetik a gyümölcsöt.

A piacokra kerülő romániai eper több mint 80 százaléka Halmiból és környékéről származik, ahol 600 hektáron piroslik. Az utóbbi években más régiókban is elkezdtek epertermesztéssel foglalkozni, ám a gazdák meggyőződése, hogy csak a szatmári klíma és a föld minősége képes biztosítani az egyedülállóan édes ízvilágot.

Korszerűsödő termesztés

Románia piacain már április végén, május elején megjelent az első eper – 15 lejes kezdőáron. „Ez elég jó, ám amikor megindul nagyban az eper, rohamosan zuhan az ára, és ez a gond. Mert rengeteg a munka vele: permetezni, locsolni, öntözni, kitakarni, betakarni. Fátyolfóliát húzunk ugyanis rá, hogy ilyen korán eper legyen” – ecseteli az egyik túrterebesi gazda. Régebben szalmát helyeztek a palánták alá, hogy az eper ne legyen sáros. Ezt a hagyományos megoldást ma is sokan használják, de egyre több helyen látni fekete fóliás ágyásokat. A fóliával letakart ágyásba ültetik a palántákat, majd áttetsző fátyolfóliával borítják le őket. Ezt a korszerű megoldást Németországból lesték el, ott az uborkát termesztik így. A nap ily módon hamarabb érleli a zöldséget és gyümölcsöket. A fóliázás ugyanakkor nagyobb befektetést igényel, hektáronként mintegy 10 ezer eurót, hiszen csepegtetőrendszert is kiépítenek. A fóliákat és a palántákat minden harmadik évben cserélni kell.

A szatmári termelők a fajták terén is korszerűsödtek. Egyre kevesebben foglalkoznak a Premial őshonos fajtával, holott például lekvárnak ez a legkiválóbb választás. Ízében, zamatában és illatában utolérhetetlen, szállításra viszont már kevésbé alkalmas. Egy nap után máris csöpögni kezd, és eladhatatlanná válik. Ezért kezdenek átállni a gazdák a külföldi, szívósabb fajtákra. Clery, Asia, Darselect – csak néhány azon spanyol és olasz fajták közül, amelyek egyre elterjedtebbekké váltak a szatmári településeken, és a hozamuk is bőségesebb az őshonos fajtáénál. Méretükben és formájukban is különlegesek, egyesek barack nagyságúak, mások szív alakúakra nőnek.

Kiszolgáltatott gazdák

A szatmári eper zöme viszonteladók révén kerül az ország piacaira, a helyi gazdák e tekintetben kiszolgáltatottak. Csúcsszezonban kétnaponta érkeznek a felvásárlók, egyesek a földeken várják, hogy a gazdák és napszámosok leszedjék az epret, mások a központban álldogálnak a kisbuszok körül, amelyekbe akár 3,5 tonna epret is beraknak. A legtöbb viszonteladó a moldvai megyékből érkezik, nekik az akár 1300 kilométeres út megtétele is megéri. Idén átlagban három lejt fizettek a gazdáknak egy kiló eperért. Több kisebb termelő a Nagybányát Szatmárnémetivel összekötő forgalmas országút mentén értékesíti az epret, mivel nekik már nem érdemes a szatmári piacra bevinni a gyümölcsöt. „Sajnos a viszonteladó kötelező rossz, nélküle nem tudnák eladni a gazdák az epret. A 600 hektárról legalább 6000 tonna termés származik, ekkora mennyiséget képtelen egy-két megye elfogyasztani” – fogalmaz Halmi polgármestere, Incze Lajos.

Pedig próbálkozások már voltak. A községben már évekkel ezelőtt bejegyezték a helyi epertermesztők egyesületét, hogy a viszonteladókat megkerülve a gazdák közvetlenül adhassák el portékájukat a nagy üzletláncoknak. A rengeteg papírmunka és a túlzott adóterhek miatt azonban a termesztők nem szívesen éltek ezzel a lehetőséggel, így az egyesületet időközben már fel is számolták. Fazekas József alelnök (portrénkon) szerint a halmi gazdáknak nagy előrelépést jelentene, ha az áru bekerülhetne a romániai szupermarketekbe, ahol még mindig csak az ízben messze alulmaradó import epret lehet vásárolni.

Bizonytalan piac

A halmi epernek azonban egyelőre azért is kevés a bekerülési esélye, mivel a nagyáruházaknak féléven át kellene epret szállítani, Halmiban viszont a legbőségesebb termés esetén sem ilyen hosszú a szezon. A gazda szerint a romániai fogyasztási szokások is különböznek, ugyanis itt ősszel senki nem vásárol szívesen epret, mint ahogy a szőlőt sem viszik nagy tételben tavasszal. „Hogy huzamosabb időn át teremjen az eper, fóliaházra lenne szükség, amelyben akár hat hónapon át termő speciális fajtákat ültetnének. Egy ilyen fóliaház azonban rendkívül drága, csak a felépítése mintegy 5 euróba kerül négyzetméterenként. Erre jönne még a palánták beszerzése. A legnagyobb gond azonban az, hogy nincs biztos piac, ilyen körülmények között pedig senki nem kockáztat meg egy ekkora befektetést. Nyáron, palántáláskor a gazdák még nem tudhatják, milyen lesz a termés, és, főleg, milyen ára lesz a következő évben az epernek” – ecseteli a helyzetet Fazekas József, aki a háromhektáros eperföldjével az egyik legnagyobb gazdának számít Halmiban. Szerinte fóliaház építésére csak pályázati úton lenne lehetőség, amihez viszont a gazdák összefogására lenne szükség.

Az eper maga az élet

Két éve felvásárló-központok is voltak a megyében, amelyek feldolgozás céljából alacsonyabb áron átvették a gyenge minőségű és apróbb szemű gyümölcsöt is. Igaz, ebből profit egyáltalán nem származott, de legalább nem maradt az eper a földeken – mondják a gazdák. Ezzel együtt a mezőgazdaságban jelenleg az eper termesztését tartják a legkifizetődőbbnek, miközben ma is az öregek által hajdanán megfogalmazott számítás vezérli: amíg egy kiló eperből lehet venni egy kiló kenyeret, addig érdemes vele foglalkozni.

Az eper időközben Halmi ismertetőjegyévé vált, minden évben fesztivált és versenyt is szervez az önkormányzat, amelyen a helyi termelők bemutathatják a legfrissebb és legzamatosabb eperfajtákat. A fesztivál hamar nemzetközivé nőtte ki magát, a szomszédos magyarországi településekről is átjönnek, és innen viszik a lekvárnak valót. Idén rekordszámban neveztek be a gazdák, 36-an állítottak ki. Számukra az eper azonban korántsem fesztivált jelent. Számukra az eper maga az élet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés