Hirdetés

Fóliázott eperálmok

Csúcstermés esetén is a következő év kérdései foglalkoztatják az epertermesztőket. Tényleges előrelépést a nagyáruházak polcaira való bekerülés jelentené, ám a hathónapos áruházi jelenlét biztosítása jelentős beruházásokat feltételezne – ami viszont közösségi összefogást igényel.

Zahoránszki Brigitta

2014. július 04., 16:102014. július 04., 16:10

Míg az előző években legfeljebb három hétig tartott az eperszezon, idén másfél hónapon át szedték az epret a Szatmár megyei Halmiban és környékén. Akadt olyan gazda is, aki 15 tonnás hektáronkénti termést takarított be, míg a korábbi évek hozama alig érte el a 10 tonnát hektáronként. Szatmár megyében ugyanakkor egyre nagyobb teret hódít a fóliás epertermesztés, ami legalább két héttel előbbre hozza az érést és szüretet, a gazdák így a csúcsszezon megkezdése előtt magasabb áron értékesíthetik a gyümölcsöt.

A piacokra kerülő romániai eper több mint 80 százaléka Halmiból és környékéről származik, ahol 600 hektáron piroslik. Az utóbbi években más régiókban is elkezdtek epertermesztéssel foglalkozni, ám a gazdák meggyőződése, hogy csak a szatmári klíma és a föld minősége képes biztosítani az egyedülállóan édes ízvilágot.

Korszerűsödő termesztés

Románia piacain már április végén, május elején megjelent az első eper – 15 lejes kezdőáron. „Ez elég jó, ám amikor megindul nagyban az eper, rohamosan zuhan az ára, és ez a gond. Mert rengeteg a munka vele: permetezni, locsolni, öntözni, kitakarni, betakarni. Fátyolfóliát húzunk ugyanis rá, hogy ilyen korán eper legyen” – ecseteli az egyik túrterebesi gazda. Régebben szalmát helyeztek a palánták alá, hogy az eper ne legyen sáros. Ezt a hagyományos megoldást ma is sokan használják, de egyre több helyen látni fekete fóliás ágyásokat. A fóliával letakart ágyásba ültetik a palántákat, majd áttetsző fátyolfóliával borítják le őket. Ezt a korszerű megoldást Németországból lesték el, ott az uborkát termesztik így. A nap ily módon hamarabb érleli a zöldséget és gyümölcsöket. A fóliázás ugyanakkor nagyobb befektetést igényel, hektáronként mintegy 10 ezer eurót, hiszen csepegtetőrendszert is kiépítenek. A fóliákat és a palántákat minden harmadik évben cserélni kell.

A szatmári termelők a fajták terén is korszerűsödtek. Egyre kevesebben foglalkoznak a Premial őshonos fajtával, holott például lekvárnak ez a legkiválóbb választás. Ízében, zamatában és illatában utolérhetetlen, szállításra viszont már kevésbé alkalmas. Egy nap után máris csöpögni kezd, és eladhatatlanná válik. Ezért kezdenek átállni a gazdák a külföldi, szívósabb fajtákra. Clery, Asia, Darselect – csak néhány azon spanyol és olasz fajták közül, amelyek egyre elterjedtebbekké váltak a szatmári településeken, és a hozamuk is bőségesebb az őshonos fajtáénál. Méretükben és formájukban is különlegesek, egyesek barack nagyságúak, mások szív alakúakra nőnek.

Kiszolgáltatott gazdák

A szatmári eper zöme viszonteladók révén kerül az ország piacaira, a helyi gazdák e tekintetben kiszolgáltatottak. Csúcsszezonban kétnaponta érkeznek a felvásárlók, egyesek a földeken várják, hogy a gazdák és napszámosok leszedjék az epret, mások a központban álldogálnak a kisbuszok körül, amelyekbe akár 3,5 tonna epret is beraknak. A legtöbb viszonteladó a moldvai megyékből érkezik, nekik az akár 1300 kilométeres út megtétele is megéri. Idén átlagban három lejt fizettek a gazdáknak egy kiló eperért. Több kisebb termelő a Nagybányát Szatmárnémetivel összekötő forgalmas országút mentén értékesíti az epret, mivel nekik már nem érdemes a szatmári piacra bevinni a gyümölcsöt. „Sajnos a viszonteladó kötelező rossz, nélküle nem tudnák eladni a gazdák az epret. A 600 hektárról legalább 6000 tonna termés származik, ekkora mennyiséget képtelen egy-két megye elfogyasztani” – fogalmaz Halmi polgármestere, Incze Lajos.

Pedig próbálkozások már voltak. A községben már évekkel ezelőtt bejegyezték a helyi epertermesztők egyesületét, hogy a viszonteladókat megkerülve a gazdák közvetlenül adhassák el portékájukat a nagy üzletláncoknak. A rengeteg papírmunka és a túlzott adóterhek miatt azonban a termesztők nem szívesen éltek ezzel a lehetőséggel, így az egyesületet időközben már fel is számolták. Fazekas József alelnök (portrénkon) szerint a halmi gazdáknak nagy előrelépést jelentene, ha az áru bekerülhetne a romániai szupermarketekbe, ahol még mindig csak az ízben messze alulmaradó import epret lehet vásárolni.

Bizonytalan piac

A halmi epernek azonban egyelőre azért is kevés a bekerülési esélye, mivel a nagyáruházaknak féléven át kellene epret szállítani, Halmiban viszont a legbőségesebb termés esetén sem ilyen hosszú a szezon. A gazda szerint a romániai fogyasztási szokások is különböznek, ugyanis itt ősszel senki nem vásárol szívesen epret, mint ahogy a szőlőt sem viszik nagy tételben tavasszal. „Hogy huzamosabb időn át teremjen az eper, fóliaházra lenne szükség, amelyben akár hat hónapon át termő speciális fajtákat ültetnének. Egy ilyen fóliaház azonban rendkívül drága, csak a felépítése mintegy 5 euróba kerül négyzetméterenként. Erre jönne még a palánták beszerzése. A legnagyobb gond azonban az, hogy nincs biztos piac, ilyen körülmények között pedig senki nem kockáztat meg egy ekkora befektetést. Nyáron, palántáláskor a gazdák még nem tudhatják, milyen lesz a termés, és, főleg, milyen ára lesz a következő évben az epernek” – ecseteli a helyzetet Fazekas József, aki a háromhektáros eperföldjével az egyik legnagyobb gazdának számít Halmiban. Szerinte fóliaház építésére csak pályázati úton lenne lehetőség, amihez viszont a gazdák összefogására lenne szükség.

Az eper maga az élet

Két éve felvásárló-központok is voltak a megyében, amelyek feldolgozás céljából alacsonyabb áron átvették a gyenge minőségű és apróbb szemű gyümölcsöt is. Igaz, ebből profit egyáltalán nem származott, de legalább nem maradt az eper a földeken – mondják a gazdák. Ezzel együtt a mezőgazdaságban jelenleg az eper termesztését tartják a legkifizetődőbbnek, miközben ma is az öregek által hajdanán megfogalmazott számítás vezérli: amíg egy kiló eperből lehet venni egy kiló kenyeret, addig érdemes vele foglalkozni.

Az eper időközben Halmi ismertetőjegyévé vált, minden évben fesztivált és versenyt is szervez az önkormányzat, amelyen a helyi termelők bemutathatják a legfrissebb és legzamatosabb eperfajtákat. A fesztivál hamar nemzetközivé nőtte ki magát, a szomszédos magyarországi településekről is átjönnek, és innen viszik a lekvárnak valót. Idén rekordszámban neveztek be a gazdák, 36-an állítottak ki. Számukra az eper azonban korántsem fesztivált jelent. Számukra az eper maga az élet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés