Fejlesztésre „ítélt” marosvásárhelyi reptér

Azt is megtudhatta a nagyközönség, hogy a pálya állapota nem egyik napról a másikra romlott le. A reptér korábbi vezetői tudták, de eltitkolták. Napokon belül az is kiderült, hogy nemcsak pár napra, hanem hosszabb időre menetrendszerinti repülőgépjáratok nélkül marad Marosvásárhely. Egy évre az elköltözést követően a WizzAir azt is bejelentette, hogy a korábban Marosvásárhelyről működtetett frankfurti, madridi, párizsi és római járatait ezután is Kolozsvárról indítja. Sőt a korábban Marosvásárhelyen állomásoztatott repülőgépét Nagyszebenbe költözteti, ahonnan öt új célállomás irányába heti 21 járatot indít.

Tervek és munkálatok

A reptér tulajdonosa, a Maros Megyei Tanács közben alapos kivizsgálást kezdeményezett, s elindította az eljárást a kifutópálya felmérésére és a szükséges munkálatok elkezdésére. Egy ideig kérdéses volt, honnan tudják előteremteni a kifutópálya megerősítéséhez és a hozzá tartozó munkálatok elvégzéséhez szükséges, kezdetben 77 millió lejre becsült összeget. Mivel első lépésben úgy tűnt, hogy a kormány nem fog pénzt adni, bankkölcsönből akarták megoldani a kivitelezést.

A versenytárgyalás eredményét senki nem óvta meg, így tavaly szeptemberben megkötötték a kivitelezővel a szerződést. Ennek értelmében 109 nap alatt kellett volna elvégezni a munkálatokat, január 21-ig.

Ez a három és fél hónapos időszak azonban túl kevésnek bizonyult. Ugyanis előre nem látott nehézségek adódtak a kivitelezés során: a tervben nem szereplő vezetékeket kellett elköltöztetni, és a magas talajvíz is több esetben hátráltatta a kivitelezőt. Télen hosszabb időre szüneteltették a munkálatokat, végül idén tavasszal fogtak neki újra. A felújítási munkálatok menetéről többször sajtótájékoztatót tartottak, helyszíni terepszemlén lehetett látni, hogy valóban több tíz munkagép és ember igyekszik befejezni a pályaépítést. Biztos átadási időpontról azonban senki nem beszélt.

Nem túlzás, ha azt mondjuk, a kifutópálya felújítási munkálatait nemcsak a Maros megyeiek, hanem egész Székelyföld figyelemmel kísérte és sokan drukkoltak, hogy mielőbb újra működjön a székelyföldi légikikötő.

Visszacsalogatnák a légitársaságokat

Június 25-én a Törökországból érkező charterjárat már a levegőben volt, amikor a reggeli órákban, a marosvásárhelyi reptér megkapta a légügyi hatóságtól a működési engedélyt és fogadhatta a turistákat szállító járatot. Akkor Péter Ferenc tanácselnök elmondta, sikerült a tervben szerepeltnél szilárdabb kifutópályát építeni, amelynek munkálatai 56,7 millió lejbe kerültek. Peti András, a repülőtér igazgatója arról beszélt, hogy a törökországi charterjáratok mellett elsőként a Wizz Air heti két dortmundi és memmingeni járata indul útnak, és szeptembertől a londoni és budapesti járat is. Az igazgató hozzátette:

Kifejtette, szeretnék, hogy legyen légi összeköttetés Marosvásárhely és Bukarest között, hiszen gépkocsival nagyon hosszú és körülményes a román fővárosba eljutni. De más útvonalak bevezetéséről is egyeztetnek. Konkrét úti célokat nem nevezett meg, de többször hangsúlyozta: a marosvásárhelyi reptér nyitott az érdeklődő légitársaságok felé, és tárt karokkal fogadja az újabb jelentkezőket.

Több vetélytárs szorításában

Bár hivatalos adatok nincsenek arról, hogy a Transilvania reptérre honnan érkeznek utasok, a repülőtér elsődlegesen kiszolgált földrajzi övezete 100 km-es körzet vagy autóval 2 óra utazási időintervallum. Ez azt jelenti, hogy a Transilvania reptérnek a legerősebb vetélytársa a kolozsvári légikikötő, de konkurense a nagyszebeni és – ha a székelyföldi utasokat vesszük figyelembe – az épülő brassói reptér is. A marosvásárhelyi reptér előnyére válhat a lassan, de épülő erdélyi autópálya is, illetve azon adottsága, hogy létezik bővítésére alkalmas terület. Többször elhangzott, hogy a hosszú távú tervek között szerepel az áruforgalmi, vagyis cargoszolgáltatás létrehozása. A nyáron Marosvásárhelyre látogató Nicolae Burnete kutatási miniszter kiemelte, a kormány számára fontos a Marosvásárhelyi Transilvania repülőtér és a szállítási infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó beruházások. „Ez a repülőtér szükséges Marosvásárhelynek, Erdélynek és Romániának. Azt kívánom, hogy a marosvásárhelyi repülőtér kerüljön az ország legjobbjainak sorába” – fogalmazott a miniszter.

Négy bővítési terv

A légikikötőhöz kapcsolódó tervekről annyit tudni, hogy a Maros Megyei Tanács augusztusi ülésén elfogadta a marosvásárhelyi repülőtér hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Péter Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke szerint a fejlesztési stratégia alapján a marosvásárhelyi repülőtér négy megvalósíthatósági tanulmányt rendelt meg: az egyik a kifutópálya 2000 méterről 2500 méterre való meghosszabbítására vonatkozik Kerelőszentpál irányába, a második tanulmány a repülőgépek parkolóhelyének növelését célozná a két létező parkoló összekötésével vagy egy új parkoló kialakításával. A harmadik tanulmány az utasterminál fejlesztésére vonatkozik vagy  a jelenlegi terminál bővítésével vagy egy új terminál építésével. A negyedik tanulmány a magánrepülők, üzleti repülők és sürgősségi orvosi repülőjáratok kiszolgálását célozza meg egy új hangár, új repülőparkoló és új gördülőpályák építésével.

A többi fejlesztésre egyelőre nincsenek lehívható uniós források. A már felsorolt fejlesztések mellett a repülőtér hosszú távú stratégiájában szerepel többek között az elektromos üzem bővítése, egy garázs építése a tűzoltóautók számára, a cargoszolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra kialakítása,  tárolóhely kialakítása üzemanyag és kenőanyagok számára.

A merész tervek nyomán bővülő reptér jelentős impulzust adhat a környék gazdasági fejlődésének is.