Egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy az Európai Unió 28 tagállama számára mi a követendő recept a válságból való kigyógyulásra. Új beruházások és gazdasági növekedés nélkül csak túlélésről beszélhetünk – hangzott el egy, az unió jövőjéről szóló budapesti sajtóbeszélgetésen.
2013. július 05., 11:212013. július 05., 11:21
Európa a második világháború után békés úton, lépésről lépésre gazdagodott, amelyből az alsó középrétegek is profitálni tudtak. Ez a folyamat most megállt, sőt, visszafejlődik, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Kérdés, hogy ez meddig tart, és mikor indul el a fenntarthatóság reményét magában hordozó növekedés – fogalmazott Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója. A budapesti sajtóbeszélgetésen az Európai Unió kiújuló gazdasági válságáról esett szó, amely kisebb-nagyobb mértékben érinti a 28 tagállamot.
A szakemberek szerint az eurózóna válsága újabb szakaszba jutott: a krízis még nem oldódott meg, de kezd másról szólni, mint eddig. A 2008-ban kezdődött válság új problémákat termel ki, az államadósságok kérdésére továbbra sincs megnyugtató válasz. Igaz ugyan, hogy az ideiglenes euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében rendelkezésre álló 1000 milliárd euró átmenetileg megnyugtatta a piacokat, de ez az állapot hosszú távon nem tartható fenn. Rácz Margit szerint az uniós államadósságok finanszírozásának egynegyedét eddig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásaiból fedezték, de kérdéses, hogy az IMF képes-e arra, hogy beszálljon az uniós tagállamok további finanszírozásába. A reálgazdaság legnagyobb problémája, hogy egyre magasabb a munkanélküliség, nincsenek nagy beruházások, és nincs gazdasági növekedés sem.
A magyar szakemberek szerint Brüsszelnek mindezekkel szembe kell néznie, amikor a fenntarthatóságot kéri számon a tagállamokon. A mélyülő uniós gazdasági válság viszont arra is rámutat, hogy rövidtávon csak a tagállamok kormányai tudnak saját eszközeikkel segíteni magukon: az eltelt öt esztendő tapasztalata azt mutatja, hogy egységes uniós recept nem létezik. Arra már Brüsszel is rájött, hogy a bankok esetében a „szennyező fizet” elvet kell érvényesíteni, vagyis ne az adófizetők pénzéből mentsék meg a bankokat. Ennek nyilván az is az oka, hogy 2013-ban már jóval kevesebb a pénz, mint 2-3 évvel ezelőtt. A Világgazdasági Intézet igazgatója arra figyelmeztet: ha a gazdasági válságot csökkentő vagy megállító folyamatokat nem lehet újragondolni, sok minden megkérdőjeleződik az Európai Unió integrációjában.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!