Egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy az Európai Unió 28 tagállama számára mi a követendő recept a válságból való kigyógyulásra. Új beruházások és gazdasági növekedés nélkül csak túlélésről beszélhetünk – hangzott el egy, az unió jövőjéről szóló budapesti sajtóbeszélgetésen.
2013. július 05., 11:212013. július 05., 11:21
Európa a második világháború után békés úton, lépésről lépésre gazdagodott, amelyből az alsó középrétegek is profitálni tudtak. Ez a folyamat most megállt, sőt, visszafejlődik, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Kérdés, hogy ez meddig tart, és mikor indul el a fenntarthatóság reményét magában hordozó növekedés – fogalmazott Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója. A budapesti sajtóbeszélgetésen az Európai Unió kiújuló gazdasági válságáról esett szó, amely kisebb-nagyobb mértékben érinti a 28 tagállamot.
A szakemberek szerint az eurózóna válsága újabb szakaszba jutott: a krízis még nem oldódott meg, de kezd másról szólni, mint eddig. A 2008-ban kezdődött válság új problémákat termel ki, az államadósságok kérdésére továbbra sincs megnyugtató válasz. Igaz ugyan, hogy az ideiglenes euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében rendelkezésre álló 1000 milliárd euró átmenetileg megnyugtatta a piacokat, de ez az állapot hosszú távon nem tartható fenn. Rácz Margit szerint az uniós államadósságok finanszírozásának egynegyedét eddig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásaiból fedezték, de kérdéses, hogy az IMF képes-e arra, hogy beszálljon az uniós tagállamok további finanszírozásába. A reálgazdaság legnagyobb problémája, hogy egyre magasabb a munkanélküliség, nincsenek nagy beruházások, és nincs gazdasági növekedés sem.
A magyar szakemberek szerint Brüsszelnek mindezekkel szembe kell néznie, amikor a fenntarthatóságot kéri számon a tagállamokon. A mélyülő uniós gazdasági válság viszont arra is rámutat, hogy rövidtávon csak a tagállamok kormányai tudnak saját eszközeikkel segíteni magukon: az eltelt öt esztendő tapasztalata azt mutatja, hogy egységes uniós recept nem létezik. Arra már Brüsszel is rájött, hogy a bankok esetében a „szennyező fizet” elvet kell érvényesíteni, vagyis ne az adófizetők pénzéből mentsék meg a bankokat. Ennek nyilván az is az oka, hogy 2013-ban már jóval kevesebb a pénz, mint 2-3 évvel ezelőtt. A Világgazdasági Intézet igazgatója arra figyelmeztet: ha a gazdasági válságot csökkentő vagy megállító folyamatokat nem lehet újragondolni, sok minden megkérdőjeleződik az Európai Unió integrációjában.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!