
Friss Therezia-sajtok a cég raktáraiban
Fotó: Therezia Prodcom
Napi hatvanezer liter feldolgozott tejjel a mezőpaniti Therézia tejipari vállalat országos viszonylatban is előkelő helyet vívott ki magának. A kisboltokban, bemutató üzletekben és nagyáruházakban egyaránt megvásárolható sajtjaik helyi tejből készülnek. A vállalkozás ezáltal több száz gazdacsaládnak nyújt megélhetést.
2021. május 03., 11:562021. május 03., 11:56
2021. május 03., 12:402021. május 03., 12:40
Aki az Erdélyben gyártott forrázott és gyúrt technológiával készülő minőségi sajtokat kedveli, az már találkozott a Marosvásárhelytől tíz km-re fekvő, többségében magyar falu, Mezőpanit tejfeldolgozó üzemének termékeivel, a Therezia márkanév alatt forgalmazott tucatnyi sajtféleséggel, vajkrémmel, tömlős (burduf) túróval, vagy a friss termék kategóriájában gyártott ordával, tejföllel, vajjal és telemeaval. Termékeik Maros megyei tejből készülnek, elsősorban erdélyi receptek alapján.
Termékei a tíz bemutató üzletük és a számtalan kisbolt mellett országszerte megvásárolhatóak a nagy üzletláncok élelmiszerrészlegein is. De ma már Európa-szerte találkozhat Therézia-termékekkel a vásárló Magyarországtól kezdve Ausztrián, Németországon, Olaszországon, Cipruson és Spanyolországon át Nagy-Britanniáig. Ekkora piacot és választékot csak minőségi tejtermékekkel lehet lefedni. A cég bő két és fél évtizedes működésének ez mindig is a vezérelve volt.
Bartha Márton cégtulajdonos háztáji telfeldolgozóként kezdte
Fotó: Makkay József
Bartha Márton cégtulajdonossal és Csergő Attilával, a vállalat ügyvezető igazgatójával járjuk körül a tejtermelő gazdák alapanyagára épülő tejfeldolgozás és értékesítés útját.
„A feleségemmel Marosvásárhelyen dolgoztunk, amikor a rendszerváltás után Mezőpanitban visszakaptuk a szülői örökséget. Elkezdtünk másodállásban tejelő teheneket tartani és földet művelni. A tej értékesítése azonban nem biztatott sok jóval, mert egyetlen állami tejipari vállalat működött, és a leadott tejért 3-4 hónap késéssel fizettek. Erre nem lehetett hosszú távon építeni, ezért eldöntöttünk, hogy a tejet mi dolgozzuk fel” – idézi fel a családi vállalkozás indulásának körülményeit Bartha Márton.
Csergő Attila ügyvezető igazgató büszke a csapatára
Fotó: Makkay József
Szakemberként tudták, hogy a szaktudásnak mekkora szerepe van a sikeres indulásban, ezért
Itthon tovább szakosodtak, így magabiztosabban tudtak belevágni a saját és a szomszédos tehéntartó gazdák tejének feldolgozásába.
A cég folyamatosan fejlődött. Előbb kis tételben dolgozták fel a tejet, később elkészült az első tejcsarnokuk Mezőpanitban, amit az évek során több tucat követett a Maros-Mezőség falvaiban. A fejlesztés önerőből történt: a jövedelmet visszaforgatták beruházásokra, így a gyár folyamatosan növekedett. Csergő Attila szerint azért nem részesítették előnybe az uniós vagy más pályázatokat, mert ez másfajta fejlődést, hirtelen ugrást, nagyobb mérvű beruházásokat, és ezzel együtt nagy összegű önrészt feltételez, ők pedig a lassú, de biztonságosabb építkezés hívei maradtak. Ennek az útnak a helyssége beigazolódott, a pályázatoktól azonban nem zárkóznak el.
Bemutatóüzlet Mezőpanitban. Fontos a személyes kapcsolat a vásárlókkal
Fotó: Makkay József
A mai világban, amikor a romániai tejipari vállalatok egy része külföldről származó, nagy mennyiségű magyar, lengyel, szlovák vagy más országok tejéből dolgozik,
Termékeiket eleve úgy kínálják, hogy kizárólag erdélyi tejből készülnek, ami pozitívum a vásárlók szemében, hiszen egyre nagyobb az igény a helyi alapanyagokból gyártott élelmiszerekre. A versengés nem könnyű, mert a romániai tejtermék-felhozatal nagyon gazdag: a helyi gyártók rengeteg importtermékkel is meg kell vívják a harcot.
Korábban a kereskedelmi igazgatói szerepkört betöltő Csergő Attila szerint fontos, hogy a vásárló levegye a polcról a terméket, és ha a tetszését elnyerte, és kedveli az ízvilágot, akkor másodszor is vásárolni fogja. Ha nem veszi le a polcról, akkor a termék előbb-utóbb eltűnik a kereskedelemből. A Therézia nem drága tv-és reklámkampányokkal, hanem sajtjainak hosszabb távú bejáratásával építi több mint két évtizede a márkanév alatt forgalmazott termékeinek piacát. A kereskedelmi igazgató szerint ebben fontos láncszemet jelentenek a bemutató üzletek, amelyek révén visszajelzéseket kapnak a vásárlóktól, ezek az információk visszajutnak a cég vezetőségéhez. „Nagyáruházakban ez nem működik, ott minden személytelen” – magyarázza a szakember. Mind fogalmaz, annak ellenére, hogy nekik is meglenne rá az okuk, a nagyáruházakra nem viszolyogva tekintenek, hanem kereskedelmi lehetőségként, amit egy bizonyos termelési szintre eljutott cégnek ki kell használni.
A mezőpaniti tejfeldolgozó gyár telephelye
Fotó: Makkay József
A piac közben folyamatosan változik, és új lehetőségeket teremt. A pandémia visszafogta az élelmiszeripar számára fontos felvevőpiacként szolgáló vendéglátó szektort, ezt a fajta kiesést azonban sikerült pótolni a kis üzletek látványos megerősödésével.
Ez a sajtok piacán is átrendeződést hozott, hiszen a szakember szerint normál körülmények között nagyobb üzletekben vásárol az ember sajtot, de ez is változott, így az új igényekre a mezőpaniti Therézia gyártóvállalat is érdemben válaszolt.
Maros-Mezőség mintegy ötven településéről érkezik meg napi rendszerességgel a tej a mezőpaniti gyárba
Fotó: Therezia Prodcom
A romániai gazdák körében sok vita van arról, hogy milyen alacsony a tej felvásárlási ára. Csergő Attila szerint az Európai Unióban mindenhol támogatják a tejtermelő gazdákat, így a felvásárlótól származó tejárhoz hozzá kell adni az uniós dotációként érkező tenyészállat-támogatást, a termőföldért járó területalapú támogatást és a különböző pályázatokból származó bevételeket is. „Ha a gazda tájékozódik, és kihasználja a számára elérhető támogatásokat, akkor megéri tehenet tartani és tejet termelni” – összegzi tapasztalatait Csergő Attila.
A Therézia tejfeldolgozót kiszolgáló beszállítói hálózatban az állatlétszám évek óta állandó, viszont jelentős változások vannak a gazdák létszámában: kevesebb gazda és agrárvállalkozó tulajdonába koncentrálódik nagyobb állatlétszám. De mindez csak olyan vidékeken érvényes, ahol több tejfeldolgozó is működik, így a falusi tejcsarnokok fennmaradásával megmaradtak a kis- és közepes nagyságú állattelepek. Ahol ez a fajta tejfelvásárlási rendszer megszűnt, ott vagy egy nagy méretű szarvasmarhafarm létesült, vagy a tejelő szarvasmarhák teljesen eltűntek a környékről.
Tejföltöltő berendezés. A sajtok mellett ordát, tejfölt, vajat és telemeát is készítenek
Fotó: Therezia Prodcom
Hogy Maros-Mezőségen ez az ősi gazdafoglalkozás továbbra is fontos megélhetési forrást jelent sok száz gazdacsalád számára, elsősorban a mezőpaniti Therézia tejüzem érdeme. A tejfeldolgozás és a tejtermelés így vált közös sikertörténetté.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!