Hirdetés

Európa-szerte ismert mezőségi sajtok – 26 év alatt önerőből építkezett a mezőpaniti tejfeldolgozó vállalat

Friss Therezia-sajtok a cég raktáraiban •  Fotó: Therezia Prodcom

Friss Therezia-sajtok a cég raktáraiban

Fotó: Therezia Prodcom

Napi hatvanezer liter feldolgozott tejjel a mezőpaniti Therézia tejipari vállalat országos viszonylatban is előkelő helyet vívott ki magának. A kisboltokban, bemutató üzletekben és nagyáruházakban egyaránt megvásárolható sajtjaik helyi tejből készülnek. A vállalkozás ezáltal több száz gazdacsaládnak nyújt megélhetést.

Makkay József

2021. május 03., 11:562021. május 03., 11:56

2021. május 03., 12:402021. május 03., 12:40

Aki az Erdélyben gyártott forrázott és gyúrt technológiával készülő minőségi sajtokat kedveli, az már találkozott a Marosvásárhelytől tíz km-re fekvő, többségében magyar falu, Mezőpanit tejfeldolgozó üzemének termékeivel, a Therezia márkanév alatt forgalmazott tucatnyi sajtféleséggel, vajkrémmel, tömlős (burduf) túróval, vagy a friss termék kategóriájában gyártott ordával, tejföllel, vajjal és telemeaval. Termékeik Maros megyei tejből készülnek, elsősorban erdélyi receptek alapján.

Az 1994-ben alakult cég vállalkozói sikertörténet: a kezdeti pár száz liter feldolgozott tej huszonhat év alatt eljutott a napi hatvanezer literre, és ezzel az ország elismert vállalatává nőtte ki magát.

Hirdetés

Termékei a tíz bemutató üzletük és a számtalan kisbolt mellett országszerte megvásárolhatóak a nagy üzletláncok élelmiszerrészlegein is. De ma már Európa-szerte találkozhat Therézia-termékekkel a vásárló Magyarországtól kezdve Ausztrián, Németországon, Olaszországon, Cipruson és Spanyolországon át Nagy-Britanniáig. Ekkora piacot és választékot csak minőségi tejtermékekkel lehet lefedni. A cég bő két és fél évtizedes működésének ez mindig is a vezérelve volt.

Bartha Márton cégtulajdonos háztáji telfeldolgozóként kezdte •  Fotó: Makkay József Galéria

Bartha Márton cégtulajdonos háztáji telfeldolgozóként kezdte

Fotó: Makkay József

Bartha Márton cégtulajdonossal és Csergő Attilával, a vállalat ügyvezető igazgatójával járjuk körül a tejtermelő gazdák alapanyagára épülő tejfeldolgozás és értékesítés útját.

Önerőből, pályázatok nélkül

„A feleségemmel Marosvásárhelyen dolgoztunk, amikor a rendszerváltás után Mezőpanitban visszakaptuk a szülői örökséget. Elkezdtünk másodállásban tejelő teheneket tartani és földet művelni. A tej értékesítése azonban nem biztatott sok jóval, mert egyetlen állami tejipari vállalat működött, és a leadott tejért 3-4 hónap késéssel fizettek. Erre nem lehetett hosszú távon építeni, ezért eldöntöttünk, hogy a tejet mi dolgozzuk fel” – idézi fel a családi vállalkozás indulásának körülményeit Bartha Márton.

Csergő Attila ügyvezető igazgató büszke a csapatára •  Fotó: Makkay József Galéria

Csergő Attila ügyvezető igazgató büszke a csapatára

Fotó: Makkay József

Szakemberként tudták, hogy a szaktudásnak mekkora szerepe van a sikeres indulásban, ezért

kimentek Ausztriába, hogy elsajátítsák a szakszerű szarvasmarhatartás és a tejfeldolgozás műhelytitkait.

Itthon tovább szakosodtak, így magabiztosabban tudtak belevágni a saját és a szomszédos tehéntartó gazdák tejének feldolgozásába.

A cég folyamatosan fejlődött. Előbb kis tételben dolgozták fel a tejet, később elkészült az első tejcsarnokuk Mezőpanitban, amit az évek során több tucat követett a Maros-Mezőség falvaiban. A fejlesztés önerőből történt: a jövedelmet visszaforgatták beruházásokra, így a gyár folyamatosan növekedett. Csergő Attila szerint azért nem részesítették előnybe az uniós vagy más pályázatokat, mert ez másfajta fejlődést, hirtelen ugrást, nagyobb mérvű beruházásokat, és ezzel együtt nagy összegű önrészt feltételez, ők pedig a lassú, de biztonságosabb építkezés hívei maradtak. Ennek az útnak a helyssége beigazolódott, a pályázatoktól azonban nem zárkóznak el.

Bemutatóüzlet Mezőpanitban. Fontos a személyes kapcsolat a vásárlókkal •  Fotó: Makkay József Galéria

Bemutatóüzlet Mezőpanitban. Fontos a személyes kapcsolat a vásárlókkal

Fotó: Makkay József

Megerősödő kisboltok

A mai világban, amikor a romániai tejipari vállalatok egy része külföldről származó, nagy mennyiségű magyar, lengyel, szlovák vagy más országok tejéből dolgozik,

a Therézia a falusi tejcsarnokos tejfelvásárlást részesíti előnybe az olcsóbb és egyszerűbb trenddel szemben. Ez ugyanakkor az előnyük is.

Termékeiket eleve úgy kínálják, hogy kizárólag erdélyi tejből készülnek, ami pozitívum a vásárlók szemében, hiszen egyre nagyobb az igény a helyi alapanyagokból gyártott élelmiszerekre. A versengés nem könnyű, mert a romániai tejtermék-felhozatal nagyon gazdag: a helyi gyártók rengeteg importtermékkel is meg kell vívják a harcot.

Korábban a kereskedelmi igazgatói szerepkört betöltő Csergő Attila szerint fontos, hogy a vásárló levegye a polcról a terméket, és ha a tetszését elnyerte, és kedveli az ízvilágot, akkor másodszor is vásárolni fogja. Ha nem veszi le a polcról, akkor a termék előbb-utóbb eltűnik a kereskedelemből. A Therézia nem drága tv-és reklámkampányokkal, hanem sajtjainak hosszabb távú bejáratásával építi több mint két évtizede a márkanév alatt forgalmazott termékeinek piacát. A kereskedelmi igazgató szerint ebben fontos láncszemet jelentenek a bemutató üzletek, amelyek révén visszajelzéseket kapnak a vásárlóktól, ezek az információk visszajutnak a cég vezetőségéhez. „Nagyáruházakban ez nem működik, ott minden személytelen” – magyarázza a szakember. Mind fogalmaz, annak ellenére, hogy nekik is meglenne rá az okuk, a nagyáruházakra nem viszolyogva tekintenek, hanem kereskedelmi lehetőségként, amit egy bizonyos termelési szintre eljutott cégnek ki kell használni.

A mezőpaniti tejfeldolgozó gyár telephelye •  Fotó: Makkay József Galéria

A mezőpaniti tejfeldolgozó gyár telephelye

Fotó: Makkay József

A piac közben folyamatosan változik, és új lehetőségeket teremt. A pandémia visszafogta az élelmiszeripar számára fontos felvevőpiacként szolgáló vendéglátó szektort, ezt a fajta kiesést azonban sikerült pótolni a kis üzletek látványos megerősödésével.

A tömbházak alatti apró boltokat a koronavírus-járvány előtt sokan temették, a járvány hatására azonban a vásárlók biztonságosabbnak tartották itt vásárolni, mint nagyáruházban.

Ez a sajtok piacán is átrendeződést hozott, hiszen a szakember szerint normál körülmények között nagyobb üzletekben vásárol az ember sajtot, de ez is változott, így az új igényekre a mezőpaniti Therézia gyártóvállalat is érdemben válaszolt.

Maros-Mezőség mintegy ötven településéről érkezik meg napi rendszerességgel a tej a mezőpaniti gyárba •  Fotó: Therezia Prodcom Galéria

Maros-Mezőség mintegy ötven településéről érkezik meg napi rendszerességgel a tej a mezőpaniti gyárba

Fotó: Therezia Prodcom

Sikeres gazdaintegráció

A romániai gazdák körében sok vita van arról, hogy milyen alacsony a tej felvásárlási ára. Csergő Attila szerint az Európai Unióban mindenhol támogatják a tejtermelő gazdákat, így a felvásárlótól származó tejárhoz hozzá kell adni az uniós dotációként érkező tenyészállat-támogatást, a termőföldért járó területalapú támogatást és a különböző pályázatokból származó bevételeket is. „Ha a gazda tájékozódik, és kihasználja a számára elérhető támogatásokat, akkor megéri tehenet tartani és tejet termelni” – összegzi tapasztalatait Csergő Attila.

Jellemzően sok kisgazdaság növekszik. Az egy-két tehenes gazdák tovább fejlődnek vagy lemorzsolódnak, és megjelennek vagy megerősödnek a több tíz vagy száz tehenet tartó farmok.

A Therézia tejfeldolgozót kiszolgáló beszállítói hálózatban az állatlétszám évek óta állandó, viszont jelentős változások vannak a gazdák létszámában: kevesebb gazda és agrárvállalkozó tulajdonába koncentrálódik nagyobb állatlétszám. De mindez csak olyan vidékeken érvényes, ahol több tejfeldolgozó is működik, így a falusi tejcsarnokok fennmaradásával megmaradtak a kis- és közepes nagyságú állattelepek. Ahol ez a fajta tejfelvásárlási rendszer megszűnt, ott vagy egy nagy méretű szarvasmarhafarm létesült, vagy a tejelő szarvasmarhák teljesen eltűntek a környékről.

Tejföltöltő berendezés. A sajtok mellett ordát, tejfölt, vajat és telemeát is készítenek •  Fotó: Therezia Prodcom Galéria

Tejföltöltő berendezés. A sajtok mellett ordát, tejfölt, vajat és telemeát is készítenek

Fotó: Therezia Prodcom

Hogy Maros-Mezőségen ez az ősi gazdafoglalkozás továbbra is fontos megélhetési forrást jelent sok száz gazdacsalád számára, elsősorban a mezőpaniti Therézia tejüzem érdeme. A tejfeldolgozás és a tejtermelés így vált közös sikertörténetté.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 29., kedd

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben

Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben
Hirdetés
2026. szeptember 28., hétfő

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása

Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása
2026. szeptember 27., vasárnap

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége

Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége
2026. szeptember 26., szombat

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése

Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése
Hirdetés
2026. szeptember 24., csütörtök

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg

Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg
2026. szeptember 23., szerda

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát

Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát
2026. szeptember 22., kedd

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában

Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában
2026. szeptember 15., kedd

Erdélyi időjárás: záporokkal, zivatarokkal és lehűléssel érkezik az ősz

A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.

Erdélyi időjárás: záporokkal, zivatarokkal és lehűléssel érkezik az ősz
2026. szeptember 14., hétfő

Kajántó: nemcsak adomány, hanem imádság által is épült az új gyülekezeti ház

Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.

Kajántó: nemcsak adomány, hanem imádság által is épült az új gyülekezeti ház
Hirdetés
Hirdetés