Hirdetés

Európa-szerte ismert mezőségi sajtok – 26 év alatt önerőből építkezett a mezőpaniti tejfeldolgozó vállalat

Friss Therezia-sajtok a cég raktáraiban •  Fotó: Therezia Prodcom

Friss Therezia-sajtok a cég raktáraiban

Fotó: Therezia Prodcom

Napi hatvanezer liter feldolgozott tejjel a mezőpaniti Therézia tejipari vállalat országos viszonylatban is előkelő helyet vívott ki magának. A kisboltokban, bemutató üzletekben és nagyáruházakban egyaránt megvásárolható sajtjaik helyi tejből készülnek. A vállalkozás ezáltal több száz gazdacsaládnak nyújt megélhetést.

Makkay József

2021. május 03., 11:562021. május 03., 11:56

2021. május 03., 12:402021. május 03., 12:40

Aki az Erdélyben gyártott forrázott és gyúrt technológiával készülő minőségi sajtokat kedveli, az már találkozott a Marosvásárhelytől tíz km-re fekvő, többségében magyar falu, Mezőpanit tejfeldolgozó üzemének termékeivel, a Therezia márkanév alatt forgalmazott tucatnyi sajtféleséggel, vajkrémmel, tömlős (burduf) túróval, vagy a friss termék kategóriájában gyártott ordával, tejföllel, vajjal és telemeaval. Termékeik Maros megyei tejből készülnek, elsősorban erdélyi receptek alapján.

Az 1994-ben alakult cég vállalkozói sikertörténet: a kezdeti pár száz liter feldolgozott tej huszonhat év alatt eljutott a napi hatvanezer literre, és ezzel az ország elismert vállalatává nőtte ki magát.

Hirdetés

Termékei a tíz bemutató üzletük és a számtalan kisbolt mellett országszerte megvásárolhatóak a nagy üzletláncok élelmiszerrészlegein is. De ma már Európa-szerte találkozhat Therézia-termékekkel a vásárló Magyarországtól kezdve Ausztrián, Németországon, Olaszországon, Cipruson és Spanyolországon át Nagy-Britanniáig. Ekkora piacot és választékot csak minőségi tejtermékekkel lehet lefedni. A cég bő két és fél évtizedes működésének ez mindig is a vezérelve volt.

Bartha Márton cégtulajdonos háztáji telfeldolgozóként kezdte •  Fotó: Makkay József Galéria

Bartha Márton cégtulajdonos háztáji telfeldolgozóként kezdte

Fotó: Makkay József

Bartha Márton cégtulajdonossal és Csergő Attilával, a vállalat ügyvezető igazgatójával járjuk körül a tejtermelő gazdák alapanyagára épülő tejfeldolgozás és értékesítés útját.

Önerőből, pályázatok nélkül

„A feleségemmel Marosvásárhelyen dolgoztunk, amikor a rendszerváltás után Mezőpanitban visszakaptuk a szülői örökséget. Elkezdtünk másodállásban tejelő teheneket tartani és földet művelni. A tej értékesítése azonban nem biztatott sok jóval, mert egyetlen állami tejipari vállalat működött, és a leadott tejért 3-4 hónap késéssel fizettek. Erre nem lehetett hosszú távon építeni, ezért eldöntöttünk, hogy a tejet mi dolgozzuk fel” – idézi fel a családi vállalkozás indulásának körülményeit Bartha Márton.

Csergő Attila ügyvezető igazgató büszke a csapatára •  Fotó: Makkay József Galéria

Csergő Attila ügyvezető igazgató büszke a csapatára

Fotó: Makkay József

Szakemberként tudták, hogy a szaktudásnak mekkora szerepe van a sikeres indulásban, ezért

kimentek Ausztriába, hogy elsajátítsák a szakszerű szarvasmarhatartás és a tejfeldolgozás műhelytitkait.

Itthon tovább szakosodtak, így magabiztosabban tudtak belevágni a saját és a szomszédos tehéntartó gazdák tejének feldolgozásába.

A cég folyamatosan fejlődött. Előbb kis tételben dolgozták fel a tejet, később elkészült az első tejcsarnokuk Mezőpanitban, amit az évek során több tucat követett a Maros-Mezőség falvaiban. A fejlesztés önerőből történt: a jövedelmet visszaforgatták beruházásokra, így a gyár folyamatosan növekedett. Csergő Attila szerint azért nem részesítették előnybe az uniós vagy más pályázatokat, mert ez másfajta fejlődést, hirtelen ugrást, nagyobb mérvű beruházásokat, és ezzel együtt nagy összegű önrészt feltételez, ők pedig a lassú, de biztonságosabb építkezés hívei maradtak. Ennek az útnak a helyssége beigazolódott, a pályázatoktól azonban nem zárkóznak el.

Bemutatóüzlet Mezőpanitban. Fontos a személyes kapcsolat a vásárlókkal •  Fotó: Makkay József Galéria

Bemutatóüzlet Mezőpanitban. Fontos a személyes kapcsolat a vásárlókkal

Fotó: Makkay József

Megerősödő kisboltok

A mai világban, amikor a romániai tejipari vállalatok egy része külföldről származó, nagy mennyiségű magyar, lengyel, szlovák vagy más országok tejéből dolgozik,

a Therézia a falusi tejcsarnokos tejfelvásárlást részesíti előnybe az olcsóbb és egyszerűbb trenddel szemben. Ez ugyanakkor az előnyük is.

Termékeiket eleve úgy kínálják, hogy kizárólag erdélyi tejből készülnek, ami pozitívum a vásárlók szemében, hiszen egyre nagyobb az igény a helyi alapanyagokból gyártott élelmiszerekre. A versengés nem könnyű, mert a romániai tejtermék-felhozatal nagyon gazdag: a helyi gyártók rengeteg importtermékkel is meg kell vívják a harcot.

Korábban a kereskedelmi igazgatói szerepkört betöltő Csergő Attila szerint fontos, hogy a vásárló levegye a polcról a terméket, és ha a tetszését elnyerte, és kedveli az ízvilágot, akkor másodszor is vásárolni fogja. Ha nem veszi le a polcról, akkor a termék előbb-utóbb eltűnik a kereskedelemből. A Therézia nem drága tv-és reklámkampányokkal, hanem sajtjainak hosszabb távú bejáratásával építi több mint két évtizede a márkanév alatt forgalmazott termékeinek piacát. A kereskedelmi igazgató szerint ebben fontos láncszemet jelentenek a bemutató üzletek, amelyek révén visszajelzéseket kapnak a vásárlóktól, ezek az információk visszajutnak a cég vezetőségéhez. „Nagyáruházakban ez nem működik, ott minden személytelen” – magyarázza a szakember. Mind fogalmaz, annak ellenére, hogy nekik is meglenne rá az okuk, a nagyáruházakra nem viszolyogva tekintenek, hanem kereskedelmi lehetőségként, amit egy bizonyos termelési szintre eljutott cégnek ki kell használni.

A mezőpaniti tejfeldolgozó gyár telephelye •  Fotó: Makkay József Galéria

A mezőpaniti tejfeldolgozó gyár telephelye

Fotó: Makkay József

A piac közben folyamatosan változik, és új lehetőségeket teremt. A pandémia visszafogta az élelmiszeripar számára fontos felvevőpiacként szolgáló vendéglátó szektort, ezt a fajta kiesést azonban sikerült pótolni a kis üzletek látványos megerősödésével.

A tömbházak alatti apró boltokat a koronavírus-járvány előtt sokan temették, a járvány hatására azonban a vásárlók biztonságosabbnak tartották itt vásárolni, mint nagyáruházban.

Ez a sajtok piacán is átrendeződést hozott, hiszen a szakember szerint normál körülmények között nagyobb üzletekben vásárol az ember sajtot, de ez is változott, így az új igényekre a mezőpaniti Therézia gyártóvállalat is érdemben válaszolt.

Maros-Mezőség mintegy ötven településéről érkezik meg napi rendszerességgel a tej a mezőpaniti gyárba •  Fotó: Therezia Prodcom Galéria

Maros-Mezőség mintegy ötven településéről érkezik meg napi rendszerességgel a tej a mezőpaniti gyárba

Fotó: Therezia Prodcom

Sikeres gazdaintegráció

A romániai gazdák körében sok vita van arról, hogy milyen alacsony a tej felvásárlási ára. Csergő Attila szerint az Európai Unióban mindenhol támogatják a tejtermelő gazdákat, így a felvásárlótól származó tejárhoz hozzá kell adni az uniós dotációként érkező tenyészállat-támogatást, a termőföldért járó területalapú támogatást és a különböző pályázatokból származó bevételeket is. „Ha a gazda tájékozódik, és kihasználja a számára elérhető támogatásokat, akkor megéri tehenet tartani és tejet termelni” – összegzi tapasztalatait Csergő Attila.

Jellemzően sok kisgazdaság növekszik. Az egy-két tehenes gazdák tovább fejlődnek vagy lemorzsolódnak, és megjelennek vagy megerősödnek a több tíz vagy száz tehenet tartó farmok.

A Therézia tejfeldolgozót kiszolgáló beszállítói hálózatban az állatlétszám évek óta állandó, viszont jelentős változások vannak a gazdák létszámában: kevesebb gazda és agrárvállalkozó tulajdonába koncentrálódik nagyobb állatlétszám. De mindez csak olyan vidékeken érvényes, ahol több tejfeldolgozó is működik, így a falusi tejcsarnokok fennmaradásával megmaradtak a kis- és közepes nagyságú állattelepek. Ahol ez a fajta tejfelvásárlási rendszer megszűnt, ott vagy egy nagy méretű szarvasmarhafarm létesült, vagy a tejelő szarvasmarhák teljesen eltűntek a környékről.

Tejföltöltő berendezés. A sajtok mellett ordát, tejfölt, vajat és telemeát is készítenek •  Fotó: Therezia Prodcom Galéria

Tejföltöltő berendezés. A sajtok mellett ordát, tejfölt, vajat és telemeát is készítenek

Fotó: Therezia Prodcom

Hogy Maros-Mezőségen ez az ősi gazdafoglalkozás továbbra is fontos megélhetési forrást jelent sok száz gazdacsalád számára, elsősorban a mezőpaniti Therézia tejüzem érdeme. A tejfeldolgozás és a tejtermelés így vált közös sikertörténetté.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés