Erdélyi sajátosság: sok munkahely és alacsony fizetések

A munkahelyek betöltése világszintű probléma, amit a gazdagabb országokban irányított bevándorlással enyhítenek. A humánerőforrás kutatásával foglalkozó világcég, a Manpower adatai szerint világszerte a betöltetlen állások aránya hat év alatt mintegy 5 százalékponttal csökkent, de a munkaerőgondokkal küszködő cégek száma ilyen körülmények között is elérte tavaly a 35 százalékot. A legnagyobb munkaerőhiánnyal Japán küszködik, ahol a vállalatok 85 százaléka keres folyamatosan szakképzett munkaerőt, de 54 százalékos rátával előkelő helyet foglal el Románia, illetve Bulgária is. Magyarországon a munkaerőt kereső cégek „ranglistája” megegyezik a világszerte jegyzett 35 százalékos átlaggal. A Manpower legfrissebb adatai szerint a munkaerő szempontjából legjobban lefedett országok: Izland, Spanyolország, Hollandia, Dél-Afrika és Csehország.

 Keresett mesterségek

A világviszonylatban legkeresettebb tíz mesterség: szakképzett munkás, mérnök, kereskedelmi dolgozó, technikus, könyvelési és pénzügyi alkalmazott, menedzser, számítástechnikai szakember, gépkocsivezető, titkárnő, adminisztrációs személyzet és szakképzetlen munkás. A lista romániai megfelelője: szakképzett munkás, mérnök, szakképzetlen munkás, menedzser, könyvelési és pénzügyi alkalmazott, eladó, technikus, számítógépes szakember, gépkezelő és szakács.

A munkaerőgondokkal küszködő romániai cégek vezetőinek véleményét összegző Manpower-kutatás szerint a legnagyobb gond az, hogy a meghirdetett műszaki jellegű állásokra nincs elegendő jelentkező. Az álláshirdetésekre jelentkezők jó része nem rendelkezik megfelelő szakmai ismeretekkel és gyakorlattal. A cégvezetők azt is felróják, hogy a munkavállalók bérezési elvárása gyakran nagyobb, mint amit a munkaadó biztosítani tud.

A munkaerő-kereslet és a munkanélküliségi ráta ugyanakkor Erdély különböző régiói között igen eltérő. A legmagasabb munkanélküliséget a közép-erdélyi régió megyéiben jegyzik, elsősorban a két székelyföldi megyében és Fehér megyében. A legtöbb betöltetlen állás, illetve a legkisebb munkanélküliség Erdély észak-nyugati régióját jellemzi, ahol Kolozsvár és környéke a húzóerő.

Nyitott fiatalokat vár a munkaerőpiac

Dr. Kerekes Kinga egyetemi adjunktus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Magyar Intézetének munkatársa (képünkön) szerint a hazai munkaerőgondok nem csak Romániára jellemzőek, hiszen a világszerte jegyzett hiányszakmák tizes listáján nyolc megegyezik a romániai hiányszakmákkal. A megfelelően szakképzett munkások hiánya legtöbb országban gondot jelent, nálunk viszont a szakmunkások nem megfelelő felkészültsége sokkal súlyosabban jelentkezik.

A humánerőforrás kutatásával foglalkozó kolozsvári szakember úgy fogalmaz: nem lehet tökéletes egyensúlyban a munkaerőpiac és a képzés. „A gazdasági életben sokkal gyorsabbak a változások, mint ahogy azt az oktatási rendszer követni tudná. Mire egy hozzánk telepedett nagy cég céljainak megfelelő munkaerőt képeznének a szakiskolák és az egyetemek, a cég akár el is költözhet – lásd a Nokia esetét. A hosszú távra tervező vállalat számára megfelelő megoldás lenne, ha együttműködési szerződést kötne oktatási intézményekkel.” Az oktatási szakember úgy látja, az iskolák, egyetemek feladata elsősorban a logikusan gondolkodó, tanulni képes és hajlandó, érdeklődő, szorgalmas, fegyelmezett, megbízható, felelősségteljes, nyitott fiatalok „kibocsátása”. A kommunikációs készségek, a nyelvismeret és a számítástechnikai ismeretek is fontosak, ezek birtokában a fiatal vagy talál munkahelyet tanult szakmájában, vagy új szakmát tanul.

Szegény régió, alacsony fizetés

Az alacsony hazai bérek nem csak a Nyugat-Európába irányuló munkaerővándorlást segítik elő, Erdélyen belül is jelentős munkaerőmozgásnak lehetünk tanúi. Mivel Székelyföldön, Szilágyságban, Biharban és Szatmárban az országos átlagnál jóval alacsonyabbak a bérek, a pályakezdő, munkakereső fiatalok eleve a gazdagabb régiókat keresik. „A béreket elsősorban a kereslet-kínálat határozza meg: ha könnyű betölteni az üres munkahelyeket, alacsonyabbak a bérek, és fordítva. Az illető területre jellemző megélhetési költségek is fontosak, ezek hosszú távon együtt járnak: ha valahol emelkednek a munkabérek, akkor a költségek – lakbér, ingatlanok és fogyasztási cikkek ára – is nőnek. Befolyásolhatja a trendet az oktatás színvonala, a közlekedési és egyéb infrastruktúra, kultúra, szórakozás, természeti adottságok, egyebek” – fogalmaz Kerekes Kinga. Általánosságban Erdélyben a mezőgazdaságban folyamatosan csökken, a szolgáltatásokban folyamatosan nő és az iparban változó a munkaerő-szükséglet.

Kerekes Kinga szerint a pályakezdő fiatalok számára reális alternatíva lehetne a vállalkozás. „Nemrég egy egyetemi vállalkozói fórumon elhangzott egy hasznos tanács diákok számára: mielőtt vállalkozásba fognak, dolgozzanak alkalmazottként néhány évet, de ne túl sokat, mert akkor túlságosan megszokják az alkalmazotti státust, és nem akarnak vagy tudnak váltani.”