
Az eurózóna pénzügyminisztereinek lapzártánk után kell előkészíteniük a görög mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet és a cserébe Athén által végrehajtandó intézkedéscsomagról szóló egyezséget, amelyről a hét folyamán tárgyalnak majd a tagállamok vezetői.
2015. június 26., 22:002015. június 26., 22:00
Ciprasz miniszterelnök arról biztosított, hogy Görögország kész a konstruktív munkára – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek június 22-i rendkívüli csúcstalálkozója után. Tusk szerint az ott előterjesztett javaslat hosszú hetek óta az első valódi ajánlat Athén részéről a patthelyzet feloldására.
Athén 2012-ben a második mentőcsomag keretében 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, ha cserébe megfelelő reformintézkedéseket hajt végre. Ennek utolsó, 7,2 milliárdos részlete vár még lehívásra, de ezt a hitelezők csak akkor engedélyezik, ha Athén is meghozza a tőle várt intézkedéseket. Ezekről azonban nem sikerül hónapok óta megállapodni. Az olcsó hitelből és a cserébe várt intézkedésekből álló görög program február végén lejárt volna, de az Eurócsoport akkor abban állapodott meg, hogy négy hónappal, június végéig meghosszabbítják. A program így épp akkor jár le, amikor Athénnak több mint 1,5 milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mára viszont világossá vált, hogy erre Görögországnak nincs pénze.
A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank, amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással (ELA) tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni. A görög bankokból ugyanis naponta szivárognak el az eurómilliárdok, egyre többen veszik ki ott tartott pénzüket, de egyelőre nincs roham, és az EKB segítségével a pénzintézetek még fizetőképesek. Az EKB viszont csak fizetőképes félnek nyújthat ilyen segítséget, államcsőd esetén nem tudná tovább biztosítani a bankrendszer likviditását. Akkor pedig ezt a görög jegybanknak kell megtennie, amely csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.
A Görögországot fenyegető fizetésképtelenség miatt összehívott rendkívüli csúcs után Tusk tudatta, hogy az Athén által benyújtott legújabb javaslat a hitelfolyósítást és a reformprogramot ellenőrző, illetve koordináló, korábban csak trojkának nevezett intézmények előzetes elemzése szerint pozitív lépésnek tekinthető. A munkának azonban folytatódnia kell a pénzügyminiszterek szintjén.
Tusk elmondta: a cél a legrosszabb forgatókönyv, az ellenőrizhetetlen és kaotikus „Graccident”, Görögország mindenki legjobb szándéka ellenére való kisodródásának elkerülése volt, aminek érdekében két dolgot szeretett volna elérni. Egyrészt, hogy a megakadt egyeztetések új lendületet kapjanak, ami az új javaslatokkal szerinte teljesült; másrészt, hogy az összes állam- és kormányfő tisztába kerüljön a lehetőségekkel és azok korlátaival.
Egyes elemzők szerint azonban a görög dráma újabb sikertelen felvonásának lehettünk tanúi: a felek álláspontja ugyan némileg közeledett, ám áttörés ezúttal sem történt. Másnap reggel hurráoptimizmus lett úrrá a piacokon, miután a hét végén a görögök egy újabb javaslatcsomaggal álltak elő, amit a hírek szerint kedvező fogadtatásban részesítettek a hitelezők. Ráadásul reggel újabb javaslatcsomag érkezett, de annak részletei sem ismertek. A görög ajánlat jó alap a tárgyalások folytatásához, jelentette ki Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke, és már ekkor sejteni lehetett, hogy az alkudozások akár több napig is eltarthatnak. A javaslatcsomagról először a hitelező intézményeknek – az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) – kell véleményt mondaniuk, hogy a hét hátralévő részében meg lehessen állapodni. Dijsselbloem hangsúlyozta, hogy a hét második felében egy újabb rendkívüli tanácskozást tart az eurócsoport, addig is keményen dolgoznak a görög kormánnyal a reformprogram magvalósíthatóságának részletein.
Szárnyaltak a piacok
Látványos felbolydulást okozott a világ pénz- és tőkepiacain, hogy a befektetők elkezdtek bízni Görögország „feltámadásában.” A legnagyobb áremelkedést az athéni tőzsdén mérték, a vezető index 9 százalékos pluszban zárt, miután a befektetők kapkodták a görög bankpapírokat (a bankszektort követő részvényindex 21 százalékot emelkedett, amire 2013 májusa óta nem volt példa). A forint piacán is kézzelfogható volt a bizakodás, az euróval szembeni jegyzés napközben 310,5 közelében járt, ami 0,8 százalékos napon belüli felértékelődést jelent.
Az euróövezeti vezetők legutóbbi tanácskozásán a labda a három hitelező térfelére került, és bár a piacokon már a „gólmámor” lett úrrá, félő, hogy a labda a játékidő végét jelző sípszó után gurult a hálóba. A javaslatcsomag tüzetes átvizsgálására ugyanis nem volt elegendő idő, de bonyodalmakat okozott az is, hogy adott pillanatban az sem volt egyértelmű, a két ajánlat közül melyik a valódi, idézi a Bloomberg hírügynökség Alexander Stubb finn pénzügyminisztert. A görögök számára június végén lejár a végső határidő, pénz azonban nincs a görög államkasszában, a hitelcsomag következő részletét nem hajlandó utalni a hitelező trojka, amíg Athén alá nem veti magát a kívánt reformintézkedéseknek. Áttöréssel csak abban az esetben érdemes számolni, ha a legutóbbi csomag drasztikus megszorító intézkedéseket tartalmazna, köztük adóemelést, illetve a nyugdíjkiadások csökkentését. Ez utóbbi azért fontos a hitelezőknek, mivel a görög költségvetési kiadásoknak több mint 70 százaléka bérekre és nyugdíjakra megy el. A Reuters hírügynökség információi szerint Athén azt vállalta, hogy a jelenlegi 63 évről fokozatosan 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, az általános áfakulcs 23 százalékra nő, miközben az élelmiszereket és az energiát 13, a gyógyszereket pedig hatszázalékos adó sújtja. Állítólag a kormány abba is belemenne, hogy emeljék a magas keresetűek jövedelemadóját, és új adót is bevezetnének az 500 ezer eurónál nagyobb bevételű vállalatokra.
Az elemzők többsége ugyanakkor továbbra is szkeptikus a görög adósságválság rendezése kapcsán. Úgy tartják, csupán reformintézkedések, megtakarítások révén képtelenség megmenteni az összeomló gazdaságot.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!