Egy nyárádkarácsoni gazda története: mitől ízletes a paradicsom?

A telepet megmutató Fazakas szerint a fő gond a krónikus munkaerőhiány. Igazából csak a család tagjaira lehet számítani, mert állandó alkalmazotti gárdát egyre nehezebb megtartani. Egy 17 éves fiú és egy ötven év körüli, lelkileg sérült nő dolgozik állandó jelleggel a farmon, illetve alkalomszerűen hetven-nyolcvan év közötti idős asszonyok, akik nyugdíj-kiegészítésként vállalnak napszámos munkát. És ezzel a kör be is zárul, mert sem a Marosvásárhely közeli, Alsó-Nyárád menti faluból, sem környékéről nem lehet embereket toborozni helyi mezőgazdasági munkára. Vendéglátóm szerint Székelyföldön azért számolják fel egyre többen agrárvállalkozásukat, mert a cég tulajdonosa rájön, hogy szinte egyedül maradt. Annyit nem tud fizetni, hogy a Nyugat-Európában alkalmi munkákat vállaló napszámosok itthon maradjanak, másrészt a Nyugatra távozók nem számolnak azzal, hogy ha mindenféle járulékos kinntartózkodási költséget leszámítanak, egy hollandiai munkavállalásból sem tudnak többet megtakarítani, mint ha itthon dolgoznának egy helyi farmon.

– magyarázza az agrárvállalkozó, aki fontosnak tartja, hogy az új technológiák hazai adaptációját lehetőleg úgy vezesse be, hogy abba se a család, se a vállalkozás ne roppanjon bele. Azaz a beruházás gazdaságos és költséghatékony legyen, ami Fazakaséknak tökéletesen sikerült.

A fóliaházakban kókuszrostból álló táptalajon paradicsomot és paprikát termesztenek. A kókuszpálma őrleményéből származó mesterséges talaj a tőzeghez hasonlít: a beleültetett palánta vezetékes hálózaton keresztül jut hozzá folyamatosan a műtrágyákból és mikroelemekből álló tápoldathoz, amit számítógépes program alapján működő, izraeli öntözőberendezés kever, adagol és juttat el a növények gyökereihez. A három-négy évig alkalmazható táptalaj ezt követően szerves trágyaként kerül ki a szántóföldekre.

A hagyományos talajon termesztett zöldségek hozama egyrészt sokkal kisebb, másrészt az alulról fertőződő növények növényvédelme sokkal többe kerül, ezért sem versenyképes az új módszerrel, ami nem is annyira új, hiszen Nyugat-Európában már évtizedek óta ismerik.

Kissé csodálkozva nézegetem a dús növényzetet, amelyen nyoma sincs a szokásos gombaölő szerek kékes-zöldes permetlevének. Fazakas szerint évek óta nem permeteznek, nem használnak semmiféle növényvédő szert. Igazság szerint itt is szükség lenne egy-egy permetezésre az olyan betegségek ellen, amelyek a légmozgással kerülnek be a fólia alá, de rájöttek, hogy permetezés nélkül is minden rendben. A permetezés elmaradásának fő oka mégis az, hogy a műveletre nincs munkaerő. Ilyen formán a fólia alatti paradicsomjuk és paprikájuk akár bio minőségű is lehetne, magyarázza a zöldségtermesztő.

A magyarországi recept alapján működő berendezés meghatározott időközökben indítja be az öntözőrendszert, amely a tágabb körben ismert csepegtetős öntözéshez hasonlít. 

Ízletes zöldségek

Annyi bizonyos, hogy a nyárádkarácsoni farm paradicsomát ízre, zamatra nehezen tudnám megkülönböztetni egy szabadföldi paradicsomtól. Ez távol áll a sokat kritizált ízetlen zöldségektől, amelyek a nagyáruházak választékának egyik ismérve. Ennek okát Fazakas Miklós abban látja, hogy több áruházlánc logisztikai raktárakon keresztül teríti friss áruját is, a termelőket pedig arra kötelezik, hogy szinte zölden szedjék le a paradicsomot, ami később az úton, illetve a raktárakban érik be. Az ilyen zöldség az ízetlen, de amely normális körülmények között, a növény szárán érik, az rendben van. Fazakas cége éppen amiatt dolgozik az Auchan áruházlánc üzleteivel, mert azok direktben a termelőktől kapják az árut – a zöldséget előzőleg nem szállítják elosztóközpontokba –, így amit a termelő reggel leszed, az délután már jó eséllyel az üzlet polcain landol.

Nem tudunk annyit termelni, amennyire szükség volna. Eredetileg az üzletlánc marosvásárhelyi, kolozsvári és nagyszebeni üzleteinek ellátását vállaltam, de a napokban visszaléptünk a szebeni megrendelésektől, mert nincs akkora kapacitásunk” – magyarázza.

Az emberek többsége szupermarketekben vásárol, a nagybani termelőknek pedig ehhez kell igazítaniuk kínálatukat. 

Az üvegház az igazi

Fazakas szerint az igazi megoldás az üvegház lehet. Üveg alatt mintegy háromszor nagyobb terméshozam érhető el, hiszen egész évben folyamatosan lehet termelni. A mi tájainkon a télen fűtött, dupla falú fóliasátorban ez nem működik, mert a fólia nem enged át kellő mennyiségű napfényt az amúgy napfényben szűkös időszakokban. Az üvegház azonban drága mulatság: egy hektár egymillió euróba kerül, amit romániai viszonylatban kevesen tudnak megengedni maguknak. Magyarországon elég sok ilyen befektetés született az elmúlt években, ezekben pedig simán megterem az évi nyolcvan tonna hektáronkénti paradicsom. Ugyanakkor

Igaz, a romániai paradicsomtámogatási rendszer hatékonysága kérdéses, hiszen a legfeljebb tíz ár fóliára igényelhető támogatás elsősorban a kistermelőket célozza meg, akik éppen a kis mennyiség miatt nem jutnak be áruházi forgalmazásba, szövetkezésre pedig kevesen vállalkoznak. 

Életforma, nem meggazdagodási lehetőség

A hűtőházzal felszerelt, hatszáz négyzetméteres tárolóhelyiséget építő Fazakas az egyre égetőbb munkaerőhiány ellenére is a jövőre gondol, és abban bízik, hogy három fia közül valamelyik mégis továbbviszi apjuk fiatalkori álmát, a zöldségtermesztési vállalkozást.

Ezért a fiúk éppúgy bért kapnak, mint egy „külsős”. Vendéglátóm arról mesél, hogy egy baráti társaságban nemrég arról beszélgettek, ki mennyi költőpénzt ad a gyerekének, ők pedig értetlenkedve pislogtak. Akkor döbbentek rá, hogy nem szoktak költőpénzt adni a gyerekeknek, mert azoknak mindig van pénzük. Sőt volt olyan időszak, amikor az általuk megspórolt pénzből kértek kölcsön a szülők. Fazakas azt mondja, annak idején ő is kamaszkora óta önállósult anyagilag: elektronista tanulóként már gyerekkorában annyi pénzt szerzett különböző elektronikus kütyük bütyköléséből, hogy mindig volt pénze. Mint ahogy azt sem tartja véletlennek, hogy a rendszerváltás után, 21 évesen ő volt az ország legfiatalabb kft.-tulajdonosa, amiről papírt is kapott a megyei kereskedelmi kamarától.