
A Gyimes völgyének természeti adottságaira építene a százötven gazdálkodó
Fotó: Gegő Imre
Mivel külön-külön nehezen boldogultak, közösen próbálnak érvényesülni a Gyimes-völgyi mezőgazdasági termelők: egy gyimesfelsőloki gazda kezdeményezésére bioegyesületet hoznak létre. Eddig 150 gazda jelentkezett.
2018. április 13., 20:222018. április 13., 20:22
2018. április 13., 20:252018. április 13., 20:25
Összefogtak a Gyimes-völgyi gazdák, hogy az általuk megtermelt élelmiszer egészségesebb legyen és mezőgazdasági termékeikért magasabb árat kapjanak. Az év elején elindult kezdeményezés hatására három község – Gyimesbükk, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok – mintegy 150 gazdája jelezte, hogy alapító tagként beállna a Gyimes-völgyi Bioegyesületbe, amelyet rövidesen bejegyeztetnek. A közös elképezés elindítója a felsőloki Farkas Tibor, aki az előzményekkel kapcsolatban kifejtette: a Gyimes völgyében gazdálkodók többsége vegyszermentesen termel, termékeiket mégis nehezen és olcsón tudják értékesíteni.
Ennek tükrében szinte pocsékolásnak tűnik a gyimesi alapanyagokat ilyen alacsony áron értékesíteni. A bioegyesület létrehozását szorgalmazó fiatal gazda emiatt döntött úgy, hogy a Gyimes völgyében meg kellene állítani ezt a folyamatot, és nagyobb méretű biotermelést, illetve értékesítést elindítani. Farkas Tibor január közepén egy gazdafórumot szervezett, ahol az érdeklődő gazdák sok mindent megtudhattak a biotermelésről, illetve az értékesítés lehetőségeiről. A mintegy száz résztvevő elégedetten távozott, és a hónap végére már nyolcvanan jelezték: csatlakoznának az új egyesülethez. Azóta százötvenre nőtt az érdeklődők száma. A kezdeményező azért várt mostanáig a civilszervezet bejegyzésével, hogy minél több gazda érezze magáénak, és a közösen megfogalmazott ötleteket az alapító okiratba is vezessék be.
Az egyesület célja segíteni a termelőket a biogazdálkodás útján való elindulásban, ehhez konkrét tanácsadást kínálnak, illetve a biogazdálkodásra való átálláshoz szükséges dokumentáció összeállításában is segítenek. A biominősítések megszerzése után az egyesület segít az értékesítésben, illetve támogatja a gazdákat a fejlődés lehetőségeinek felkutatásában. Mivel azt szeretnék, hogy egyszerre minél több gazda tegye meg az első lépést és váljon biogazdává, arról döntöttek, hogy az egyesület alapszabályzatába belefoglalják: az idén jelentkezők tagsági díjához képest a következő években csatlakozóknak nagyobb összeget kell majd fizetniük. A tagsági díjat az egyesület működésére és a gazdák megsegítésére fordítják. Farkas Tibor elmondta: május közepéig fogadják az érdeklődőket. Addig lehet ugyanis benyújtani a dokumentációt a biominősítés megszerzéséhez, és a biotermelésre való átállást támogató mezőgazdasági juttatás is addig kérelmezhető. Az agrártámogatási szabályozás alapján május 16-tól két évig szakemberek tartják megfigyelés alatt a biogazdálkodásra pályázó gazdaságokat. E türelmi időszak után, akik megkapták a minősítést – és a vállalt feltételekhez tartják magukat –, termékeiket bioáruként értékesíthetik.
Mottóként vállaljuk: egészséges élelmiszert a vásárlóknak, megélhetést a gazdáknak és reményt fiataljainknak” – foglalja össze egyesületük hívó szavát Farkas Tibor.
A felsőloki gazda szerint jelenleg is hagyományos gyimesi biotermékeket állítanak elő, de minősítés hiányában csak az első két jelzőt használhatják. Terveik szerint már a minősítés megszerzése előtt értékesítik termékeiket, hogy mire bioterméket tudnak előállítani, alakuljon ki bizalmi viszony a felvásárlókban a gyimesi termékek iránt. Közben a már bejegyzett biotermékek piacra jutását is megszervezik:
aki korábban már megszerezte a minősítést, de felvásárlópiac hiányában egyelőre nem tudja bioként értékesíteni termékeit. Ez nemcsak a kosteleki gazdák számára előnyös, hanem a Gyimes völgyében élőknek is, hiszen láthatják: van igény a vegyszermentes termelésre.
Az elmúlt hetekben már egyeztettek biominősítést végző cégekkel, az egyikkel sikerült is megállapodni. Nem ez volt a legolcsóbb megoldás, de a jelenlegi gazdaszámmal egy 40 százalékos kedvezményt sikerült kialkudniuk az eredeti árból. A térségszintű együttműködés nemcsak a minősítés megszerzésében jelent majd előnyt, hanem az értékesítésben is, ha a megfelelő minőség mellé kellő mennyiség társul. Egyelőre a tej- és hústermeléssel foglalkozó gazdák vannak többségben a völgyben, és néhány bioméhész tevékenykedik a térségben, de sok lehetőség rejlik az erdei gyümölcsök, a gombák és a gyógynövények értékesítésében is.
Megkerestük Pap Imrét, Gyimes-felsőlok és Gergely Károlyt, Gyimesközéplok polgármesterét, akik üdvözölték a biotermesztési kezdeményezést, de a hátulütőjére is figyelmeztettek. Pap Imre úgy látja, csak a hivatalosan elismert biotermelés jelenthet garanciát a gazdáknak arra, hogy termékeikért valamivel jobb, kifizetődőbb árat kapjanak, mint eddig. A község 1200 portája közül mintegy 750-ben igényelnek mezőgazdasági támogatást, és ezek mintegy fele a gazdálkodásból él meg. Tehát nagy szerepe volna a termékek
magasabb felvásárlási árának. Gergely Károly jó tanácsként a kezdeményezés egyik buktatójára is rámutatott: a későbbi magasabb értékesítési árért évekig eleget kell tenni a biotermelés feltételeinek. Emiatt azt javasolja, mindenki jól gondolja meg döntését, mielőtt belevágna. „Egyéb helyi munkalehetőség hiányában Gyimesközéplok családjainak jelentős része – a lakosság 60–70 százaléka – ma is a mezőgazdálkodásból él” – magyarázza a helyi viszonyokat a község polgármestere.
Jövedelmező a biogazdálkodás
Mivel a konkrét számok többet mondanak minden becslésnél, a gyimesiek utánaszámoltak, hogy mekkora a különbség a bio és a hagyományos módon előállított állati termékek értékesítési ára között. Viszonyítási alapnak egy kisebb és egy nagyobb gazdaságot vettek alapul. Például egy háromtehenes gazdaság tulajdonosa, aki hat hektár területen gazdálkodik, a leadott tej literéért átlag 65 banit kap. Évente mintegy 7700 lej jövedelme származik ebből. Ha ugyanezt a tejmennyiséget biotejként értékesíti, literenkénti 2 lejes árral számolva az évi bevétele 23 900 lej lesz. A mezőgazdasági támogatásokat is beleszámítva hagyományos termeléssel a háromtehenes gazda évi összbevétele 17 900 lej, míg biotermeléssel 35 700 lej volt. A takarmányozásra fordított kiadásokat leszámítva is nagy a különbség a kétféle termelési módszer jövedelmezősége között.
Országos bioadatok
Romániában 2007 óta létezik minősített biotermelés. Miklós Levente, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője szerint a megyében 2013-ban érték el az eddigi csúcsot: 320 biogazdát jegyeztek. Ez a szám idénre mintegy 220 termelőre csökkent. A Bioterra Egyesület adatai szerint 2010-ig 3155 vállalkozás nyerte el Romániában a biominősítést. 2011-ben már 9703, 2012-ben pedig 15 544 ilyen gazdaságot jegyeztek. Ezt követően évről évre csökkent a biogazdák száma: 2013-ban 15 194-en, 2014-ben 14 470-en, 2015-ben 12 231-en, 2016-ban 10 562-en, tavaly pedig 8752-en rendelkeztek biominősítéssel. Miközben a gazdaságok száma folyamatosan csökkent, a biorendszerben megművelt területek nagysága nőtt: 2010-ben 182 705 hektárnyi bioterületet tartottak nyilván, ami 2013-ban 301 148 hektárra nőtt, tavaly pedig országosan 277 660 hektárt vettek nyilvántartásba. A mezőgazdaság valamennyi ágazatához hasonlóan a számok itt is jelzik: kevesebb gazdasággal és a területek növekedésével érhetnek el jobb eredményt a gazdák.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!