Hirdetés

Biotermelő lesz a Gyimes-völgye

A Gyimes völgyének természeti adottságaira építene a százötven gazdálkodó •  Fotó: Gegő Imre

A Gyimes völgyének természeti adottságaira építene a százötven gazdálkodó

Fotó: Gegő Imre

Mivel külön-külön nehezen boldogultak, közösen próbálnak érvényesülni a Gyimes-völgyi mezőgazdasági termelők: egy gyimesfelsőloki gazda kezdeményezésére bioegyesületet hoznak létre. Eddig 150 gazda jelentkezett.

Kömény Kamilla

2018. április 13., 20:222018. április 13., 20:22

2018. április 13., 20:252018. április 13., 20:25

Összefogtak a Gyimes-völgyi gazdák, hogy az általuk megtermelt élelmiszer egészségesebb legyen és mezőgazdasági termékeikért magasabb árat kapjanak. Az év elején elindult kezdeményezés hatására három község – Gyimesbükk, Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok – mintegy 150 gazdája jelezte, hogy alapító tagként beállna a Gyimes-völgyi Bioegyesületbe, amelyet rövidesen bejegyeztetnek. A közös elképezés elindítója a felsőloki Farkas Tibor, aki az előzményekkel kapcsolatban kifejtette: a Gyimes völgyében gazdálkodók többsége vegyszermentesen termel, termékeiket mégis nehezen és olcsón tudják értékesíteni.

A különböző élelmiszer-feldolgozóknak eladott biotermékeket – a tejet és a húst – a nem biominőségű alapanyagokkal vegyesen dolgozzák fel, így nem is kapnak érte több pénzt.

Hirdetés

Ennek tükrében szinte pocsékolásnak tűnik a gyimesi alapanyagokat ilyen alacsony áron értékesíteni. A bioegyesület létrehozását szorgalmazó fiatal gazda emiatt döntött úgy, hogy a Gyimes völgyében meg kellene állítani ezt a folyamatot, és nagyobb méretű biotermelést, illetve értékesítést elindítani. Farkas Tibor január közepén egy gazdafórumot szervezett, ahol az érdeklődő gazdák sok mindent megtudhattak a biotermelésről, illetve az értékesítés lehetőségeiről. A mintegy száz résztvevő elégedetten távozott, és a hónap végére már nyolcvanan jelezték: csatlakoznának az új egyesülethez. Azóta százötvenre nőtt az érdeklődők száma. A kezdeményező azért várt mostanáig a civilszervezet bejegyzésével, hogy minél több gazda érezze magáénak, és a közösen megfogalmazott ötleteket az alapító okiratba is vezessék be.

Számítanak a fiatalokra is

Az egyesület célja segíteni a termelőket a biogazdálkodás útján való elindulásban, ehhez konkrét tanácsadást kínálnak, illetve a biogazdálkodásra való átálláshoz szükséges dokumentáció összeállításában is segítenek. A biominősítések megszerzése után az egyesület segít az értékesítésben, illetve támogatja a gazdákat a fejlődés lehetőségeinek felkutatásában. Mivel azt szeretnék, hogy egyszerre minél több gazda tegye meg az első lépést és váljon biogazdává, arról döntöttek, hogy az egyesület alapszabályzatába belefoglalják: az idén jelentkezők tagsági díjához képest a következő években csatlakozóknak nagyobb összeget kell majd fizetniük. A tagsági díjat az egyesület működésére és a gazdák megsegítésére fordítják. Farkas Tibor elmondta: május közepéig fogadják az érdeklődőket. Addig lehet ugyanis benyújtani a dokumentációt a biominősítés megszerzéséhez, és a biotermelésre való átállást támogató mezőgazdasági juttatás is addig kérelmezhető. Az agrártámogatási szabályozás alapján május 16-tól két évig szakemberek tartják megfigyelés alatt a biogazdálkodásra pályázó gazdaságokat. E türelmi időszak után, akik megkapták a minősítést – és a vállalt feltételekhez tartják magukat –, termékeiket bioáruként értékesíthetik.

Idézet
„Számítunk a Nyugatra vándorolt fiataljainkra is. Reménykedünk, hogy a megszerzett tapasztalattal, tenni akarással és a megtakarított pénzzel hazatérve jobb jövőt teremthetnek maguknak és mindnyájunknak itt, a Gyimes völgyében.

Mottóként vállaljuk: egészséges élelmiszert a vásárlóknak, megélhetést a gazdáknak és reményt fiataljainknak” – foglalja össze egyesületük hívó szavát Farkas Tibor.

Bizalmi viszony eladó és vásárló között

A felsőloki gazda szerint jelenleg is hagyományos gyimesi biotermékeket állítanak elő, de minősítés hiányában csak az első két jelzőt használhatják. Terveik szerint már a minősítés megszerzése előtt értékesítik termékeiket, hogy mire bioterméket tudnak előállítani, alakuljon ki bizalmi viszony a felvásárlókban a gyimesi termékek iránt. Közben a már bejegyzett biotermékek piacra jutását is megszervezik:

mintegy tucat olyan kosteleki gazda akar csatlakozni a Gyimes-völgyi bioegyesülethez,

aki korábban már megszerezte a minősítést, de felvásárlópiac hiányában egyelőre nem tudja bioként értékesíteni termékeit. Ez nemcsak a kosteleki gazdák számára előnyös, hanem a Gyimes völgyében élőknek is, hiszen láthatják: van igény a vegyszermentes termelésre.

Az elmúlt hetekben már egyeztettek biominősítést végző cégekkel, az egyikkel sikerült is megállapodni. Nem ez volt a legolcsóbb megoldás, de a jelenlegi gazdaszámmal egy 40 százalékos kedvezményt sikerült kialkudniuk az eredeti árból. A térségszintű együttműködés nemcsak a minősítés megszerzésében jelent majd előnyt, hanem az értékesítésben is, ha a megfelelő minőség mellé kellő mennyiség társul. Egyelőre a tej- és hústermeléssel foglalkozó gazdák vannak többségben a völgyben, és néhány bioméhész tevékenykedik a térségben, de sok lehetőség rejlik az erdei gyümölcsök, a gombák és a gyógynövények értékesítésében is.

Polgármesteri támogatás

Megkerestük Pap Imrét, Gyimes-felsőlok és Gergely Károlyt, Gyimesközéplok polgármesterét, akik üdvözölték a biotermesztési kezdeményezést, de a hátulütőjére is figyelmeztettek. Pap Imre úgy látja, csak a hivatalosan elismert biotermelés jelenthet garanciát a gazdáknak arra, hogy termékeikért valamivel jobb, kifizetődőbb árat kapjanak, mint eddig. A község 1200 portája közül mintegy 750-ben igényelnek mezőgazdasági támogatást, és ezek mintegy fele a gazdálkodásból él meg. Tehát nagy szerepe volna a termékek

magasabb felvásárlási árának. Gergely Károly jó tanácsként a kezdeményezés egyik buktatójára is rámutatott: a későbbi magasabb értékesítési árért évekig eleget kell tenni a biotermelés feltételeinek. Emiatt azt javasolja, mindenki jól gondolja meg döntését, mielőtt belevágna. „Egyéb helyi munkalehetőség hiányában Gyimesközéplok családjainak jelentős része – a lakosság 60–70 százaléka – ma is a mezőgazdálkodásból él” – magyarázza a helyi viszonyokat a község polgármestere.

 

Jövedelmező a biogazdálkodás
Mivel a konkrét számok többet mondanak minden becslésnél, a gyimesiek utánaszámoltak, hogy mekkora a különbség a bio és a hagyományos módon előállított állati termékek értékesítési ára között. Viszonyítási alapnak egy kisebb és egy nagyobb gazdaságot vettek alapul. Például egy háromtehenes gazdaság tulajdonosa, aki hat hektár területen gazdálkodik, a leadott tej literéért átlag 65 banit kap. Évente mintegy 7700 lej jövedelme származik ebből. Ha ugyanezt a tejmennyiséget biotejként értékesíti, literenkénti 2 lejes árral számolva az évi bevétele 23 900 lej lesz. A mezőgazdasági támogatásokat is beleszámítva hagyományos termeléssel a háromtehenes gazda évi összbevétele 17 900 lej, míg biotermeléssel 35 700 lej volt. A takarmányozásra fordított kiadásokat leszámítva is nagy a különbség a kétféle termelési módszer jövedelmezősége között.

Országos bioadatok
Romániában 2007 óta létezik minősített biotermelés. Miklós Levente, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője szerint a megyében 2013-ban érték el az eddigi csúcsot: 320 biogazdát jegyeztek. Ez a szám idénre mintegy 220 termelőre csökkent. A Bioterra Egyesület adatai szerint 2010-ig 3155 vállalkozás nyerte el Romániában a biominősítést. 2011-ben már 9703, 2012-ben pedig 15 544 ilyen gazdaságot jegyeztek. Ezt követően évről évre csökkent a biogazdák száma: 2013-ban 15 194-en, 2014-ben 14 470-en, 2015-ben 12 231-en, 2016-ban 10 562-en, tavaly pedig 8752-en rendelkeztek biominősítéssel. Miközben a gazdaságok száma folyamatosan csökkent, a biorendszerben megművelt területek nagysága nőtt: 2010-ben 182 705 hektárnyi bioterületet tartottak nyilván, ami 2013-ban 301 148 hektárra nőtt, tavaly pedig országosan 277 660 hektárt vettek nyilvántartásba. A mezőgazdaság valamennyi ágazatához hasonlóan a számok itt is jelzik: kevesebb gazdasággal és a területek növekedésével érhetnek el jobb eredményt a gazdák.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 29., kedd

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben

Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben
Hirdetés
2026. szeptember 28., hétfő

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása

Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása
2026. szeptember 27., vasárnap

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége

Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége
2026. szeptember 26., szombat

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése

Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése
Hirdetés
2026. szeptember 24., csütörtök

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg

Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg
2026. szeptember 23., szerda

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát

Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát
2026. szeptember 22., kedd

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában

Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában
2026. szeptember 15., kedd

Erdélyi időjárás: záporokkal, zivatarokkal és lehűléssel érkezik az ősz

A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.

Erdélyi időjárás: záporokkal, zivatarokkal és lehűléssel érkezik az ősz
2026. szeptember 14., hétfő

Kajántó: nemcsak adomány, hanem imádság által is épült az új gyülekezeti ház

Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.

Kajántó: nemcsak adomány, hanem imádság által is épült az új gyülekezeti ház
Hirdetés
Hirdetés