Amikor az óriások tejelnek

Határozottan kellemetlenül érintette az ügy a válogatott gárda tagjait. Hiszen, ugyebár, elévülés is van a világon, márpedig annyira régi az üzlet... Igen, minimum tízéves, jóllehet a Wall Street Journal másfél éve írta meg, hogy a Microsoft viszonteladóit és tanácsadóit vizsgálják a szövetségiek „odaát”, mert azzal vádolják őket, hogy Romániában kenőpénzeket fizettek ki állami szerződések elnyerésének „levajazására.”

A kormányfő ellenőrző osztályának 2013. júniusi közlése után a DNA nyomozni kezdett, és arra a megállapításra jutottak, hogy kilenc miniszter hatékony közreműködésével az állam által kifizetett számlákat eurómilliókkal duzzasztották fel a beszállító cégek. 2004-től 2013-ig a román állam a Microsoftnak és partnereinek 105 millió dollárt fizetett ki, további 46 millió eurót pedig 2015-ig kellene kifizetnie. Az „előnyöket” nagyjából 20 millió dollárra taksálják a nyomozók.

Dicsőséglista

De ne feszítsük tovább a húrt, hadd mutassuk be a főszereplőket is, hiszen megérdemlik.

A lista legelején ki más lehetne, mint a politikai/pénzügyi körökben Miki Şpagă (Baksis Miki) néven emlegetett Şerban Mihăilescu szenátor, aki miniszteri rangban a kormányfőtitkárság, a Năstase-kabinet vezetője volt. A Francia Becsületrend tulajdonosát a 2000—2003-as időszakban hivatali, befolyással való visszaéléssel, valamint pénzmosással vádolják. A vád szerint 2004 áprilisa-novembere között Şerban Mihăilescu részt kért és kapott abból a körülbelül 20 millió dollárnyi kenőpénzből, amit a Fujitsu Siemens Computers cég utalt különböző off-shore cégek számláira technikai és konzultatív tanácsadás fejében. Ez volt az ára annak, hogy Mihăilescu egyengesse a román kormánynak szoftvereket szállító Fujitsu Siemens cég szerződéseinek útját..

Dan Nicát, az Európai Parlament tagját, volt kommunikációs minisztert hivatali, illetve befolyással való visszaéléssel vádolják, valamint pénzmosással. A vád szerint Dan Nica olyan kormányhatározat-tervezeteket kezdeményezett, amelyek előnyös helyzetbe hozták a Fujitsu Siemens Computers és a Siveco cégeket, valamint beszállítóikat. A román állam 2004 áprilisa és novembere között az átlagos piaci áraknál 30-40 százalékkal drágábban vásárolt szoftverlicenceket, és 50 százalékkal drágábban számítógépeket, berendezéseket. Vádlói szerint Nica részt kért és kapott abból a bizonyos 20 millió dollárnyi kenőpénzből, viszonzásként gondoskodott arról, hogy a beszállítói szerződést a Fujitsu Siemens Computers kapja meg.

Gabriel Sandu a Boc-kormány kommunikációs minisztere volt 2008-2010 között. A DNA hivatali visszaéléssel, befolyással való visszaéléssel, kenőpénz elfogadásával és pénzmosással vádolja. A vád szerint Sandu egy ügyvédtől 1,8 millió eurót kért a Microsoft-licencek szerződési folytonosságának biztosításáért, egy közvetítőtől pedig 3 millió eurót kért és kapott, hogy egy öt cégből (D-Con.Net, D-Con.Net GMBH, Comsoft Direct AG, Bechtle Holding Schweiz, DI.M. Soft Kft.) álló konzorciummal keretszerződést kössenek a 2009-2012-es időszakra szoftverlicencek vásárlására.

Mihai Tănăsescu a Năstase-kabinet pénzügyminisztereként hagyta jóvá az Informatizált Oktatási Rendszer nevű program költségvetését és a Microsoft-licencek vásárlását, illetve olyan kormányhatározatokat szignált, amelyek a Fujitsu Siemens Computers és a Siveco cégeket és partnereiket hozták tisztességtelen előnybe. A vád szerint a közbenjárásért legalább két személytől kért és kapott pénzt a Fujitsu Siemens bevételeiből. Így 2004 júliusában a miniszter egyik családtagjának bankszámlájára 82 ezer euró érkezett egy olyan liechtensteini cégtől, amelyet bizonyíthatóan egy másik, a Fujitsu Siemens Computers által ellenőrzött vállalat finanszírozott.

Ecaterina Andronescu szenátor tanügyminiszter volt a 2000–2003-as, 2008–2009-es és 2008–2012-es időszakban. Azzal vádolják, hogy minisztersége idején a legnagyobb hazai szoftvercégtől, a Sivecótól szoftvereket és számítógépeket kért és kapott, ami felér hivatali visszaéléssel és pénzmosással.

Adriana Ţicău europarlamenti képviselő 2004-ben néhány hónapon át volt kommunikációs miniszter a Năstase-kabinetben, őt is hivatali, befolyással való visszaéléssel vádolják, ő készítette elő az Informatizált Oktatási Rendszer nevű program költségvetését, illetve olyan kormányhatározatokat szignált, amelyek a Fujitsu Siemens Computers és a Siveco cégeket, valamint partnereiket hozták tisztességtelen előnybe.

Daniel Funeriu a Boc-féle kormány oktatási minisztereként olyan okmányokat szignált, amelyek miatt a tárca által használt licencekért a tényleges értéküknél 5,4 millió euróval többet fizetett ki az állam.

Alexandru Athanasiut, a Năstase-kabinet volt oktatási miniszterét hivatali visszaéléssel, kenőpénz elfogadásával, pénzmosással vádolják. Hivatali ideje alatt olyan kormányhatározatokat kezdeményezett, amelyek a Compaq céget hozták tisztességtelen előnybe (utólag ezt a HP felvásárolta), valamint a Sivecót és partnereiket, s ténykedésének következtében a román állam az akkori piaci árnál 30-50 százalékkal drágábban vásárolt szoftvertlicenceket, számítógépeket, szoftvereket.

Valerian Vreme képviselőt, a Boc-kormány korábbi kommunikációs miniszterét befolyással való visszaéléssel vádolják, mivel aláírt egy olyan, 8,8 millió eurós szerződést Microsoft-licencekre, amelyikből nem tűnik ki, mekkora jutalékot adott az amerikai cég, és nem rendelt el vizsgálatot az ügyben, noha figyelmeztették rá.

A Ziarul Financiar nevű gazdasági napilap szerkesztői többek közt közölték az egyik, a vádakban szereplő, tisztességtelen piaci előnyhöz juttatott cég, a D.I.M. Soft gazdasági eredményeit. Figyelemre méltó számokat látunk:

A Caţavencii című hetilap saját irattárába nyúlt vissza, hogy lerángassa a DNA-t a „minden idők legnagyobb korrupciós leleplezése” nevű piedesztálról. Mint írják, már 2005-től a sajtó egy része elég gyakran – de hatástalanul – próbálta jelezni: bűzlik az adminisztráció informatizálása. Ugyanis 2005-ben, amikor elkészült a román kormány informatizálási stratégiája, Adrian Năstase kormányfő, Octav Cozmâncă közigazgatási miniszter, Şerban Mihăilescu, a kormányfőtitkárság vezetője és Dan Nica kommunikációs miniszter aláírásával egyetlen árva szó sem volt benne a beszerzések felső határáról, a szerződésekre pedig nem hirdettek közbeszerzési eljárást.

Az 54,5 millió dollár értékű szerződést egyenesen a Fujitsu Siemens Computers elnöke, Claudiu Florică kezébe nyomták, aki a Pénzügyőrség volt főnöke, Gheorghe Florică tábornok fia, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek vezetője, Aurel Cornea veje. Senkit sem zavart, hogy a licencek száma elérte az 50 ezret, miközben a cég hétezer számítógéppel rendelkezett. A szerződés valós értéke 25 millió dollár körül járt, a többletet Năstase, Mihăilescu, Nica, Eugen Bejinariu, és Claudiu Florică osztották el. Hálája jeléül a kormányfő Floricăt 250 millió dollár értékű szerződéshez juttatta, ebből 180 millió dollár az EADS-projekthez tartozott. Abból 60 millió jutott a kormányfőnek, Toma Zaharia tábornoknak, és Nicolae Badeának, a Computerland tulajdonosának, írja a Caţavencii című hetilap. Florică persze ezzel nem állt le, hiszen 2005-ben már hatalomra került Traian Băsescu és a Tăriceanu-kormány, de senkit sem zavart a kidobott 54,5 millió, amiért a cég csak egy papírdarabot adott. Tavaly a Ponta-féle ellenőrző ügyosztály is csak Emil Boc oktatási miniszterét jelentette fel a DNA-nál, pedig az Egyesült Államokban már nyomoztak, a Microsoftot bepanaszolták az Európai Bizottságnál is. Romániában ezidáig hatástalanul.

A titokzatos EADS-üzlet

A közpénz elherdálásának nevezte 2005-ben Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő az EADS-szal egy évvel korábban kötött szerződést. Ennek alapján az EADS pályázat nélkül kapta meg a román határvonal biztonságosabbá tételének közel egymilliárd eurós üzletét. A hazai hatóságok vállalták, hogy az egymilliárd euróból 650 milliót külföldi kölcsönből, kormánygaranciával teremtenek elő, a fennmaradó összeget pedig más, meg nem nevezett forrásból szerzik meg. Ugyan uniós előírás volt Románia több mint háromezer kilométeres határvonalának biztonságosabbá tétele, de rossz nyelvek szerint az EADS-szerződés volt a kárpótlás Brüsszelnek, amiért a Brassó–Bors-autópálya építését a PSD az amerikai Bechtel cégnek játszotta át.

Az EADS-üzlet kilencéves. Hét belügyminiszter kezében járt már a szerződés, látta Ioan Rus, Marian Săniuţă, Vasile Blaga, Cristian David, Gabriel Oprea, Liviu Dragnea és Dan Nica. Az eredetit Marian Săniuţă 2004-ben titkosította, Vasile Blaga nyilvánosságra hozta, majd 2007-ben Cristian David ismét titkosította. Blaga megvizsgáltatta a szerződést – amelyben a beszerzési értékeknek nem volt felső határa –, és „leárazták” 650-ről 524 millió euróra, de hiába, kormányváltáskor ismét megnövelték az értékét, és 750 millióra ugrottak.

Egy 2011-ben kiszivárgott Wikileaks-távirat szerint 2005 márciusában Traian Băsescu államfő jelezte a bukaresti amerikai nagykövetség gazdasági megbízottjának, hogy „az EADS-szerződés korrupt, ráadásul majdnem fölösleges, holott több mint 800 millió dollárba került.” Az amerikaiak megjegyzése ez volt: „Mi is erre gyanakodtunk.”

De nem az államfő kilencéves megjegyzése érdekel bennünket, nem is az, hogy a Huffington Post portál német kiadásában egy igazi szappanoperás összeállítás részeként érintetteknek nevezte az EADS-botrány részeként a választások előtt pár nappal Gerhard Schröder volt német kancellár mellett Ion Ţiriac üzletembert, Ioan Rus volt belügyminisztert és Elena Udrea elnökjelöltet (?), hanem egy másik államelnökjelölt, Victor Ponta érintettsége. Hiszen Năstase korruptsága eddig is köztudott volt, de Băsescu a múlt héten baljóslóan jelentette be: alig várja, hogy kibukjanak az EADS-ügy szálai, nagyon érdekes dolgokra lehet számítani.

Valóban érdekes lenne, ha az elnökválasztás második fordulója előtti héten nyilvánosságra kerül, hogy a Năstase-kabinet nemzetközi finanszírozásokért felelős tárca nélküli minisztere, Victor Ponta mennyit tudhatott az üzletről, amihez neki kellett volna megszereznie a hiányzó pénzeket külföldi forrásokból. Vajon mit kíván a nagyok érdeke: kiterítik a EADS-kártyákat?