Zsebbe vág. Nagyjából kizárható, hogy megússzuk adóemelés nélkül a deficitcsökkentést
Fotó: Borbély Fanni
Túl optimistának bizonyult Nicuşor Dan államfő múlt heti bejelentése, amely szerint hétfőn elkészül az óriásira duzzadt román költségvetési deficit lefaragását célzó intézkedéscsomag: nem hogy a hét első napján, de még a keddi maratoni, 5 órán át tartó egyeztetés nyomán sem körvonalazódott ki egy olyan kompromisszumos megoldás, amely a tárgyalásokban részt vevő valamennyi politikai alakulat – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint az RMDSZ – számára egyaránt elfogadható lenne. Sőt, igazából még azt sem tudni, hogy létrejön-e az úgynevezett nyugatbarát kormány, vagy a szociáldemokraták végül mégiscsak az ellenzékbe vonulás mellett maradnak. De először is mindenképpen egy életképes deficitcsökkentő intézkedéscsomagot kell a tárgyalófeleknek összerakniuk. Nézzük, milyen lehetőségek merültek fel eddig.
2025. június 11., 15:592025. június 11., 15:59
2025. június 11., 18:062025. június 11., 18:06
Az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és/vagy a jövedéki adó emelése, bizonyos szintnél magasabb juttatásban részesülő nyugdíjasok egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére kötelezése, banki tranzakciós díj – csak néhány azon intézkedések közül, amelyek a deficitcsökkentő intézkedéseken dolgozó munkacsoport keretében felmerültek. Nicuşor Dan államfő hétfői bejelentése szerint
Hétfőn jobbára politikai tárgyalásokra került sor, a keddi egyeztetéseken pedig a lehetséges intézkedések gazdasági vetületeit is alaposabban megvitatták.
Ám anélkül, hogy „felszállt volna a fehér füst”, így a felek szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, és legalább olyan nehéz dolguk lesz, mint a pápaválasztó bíborosoknak, hiszen különböző ideológiákat képviselő politikai alakulatoknak kell(ene) közös nevezőre jutniuk gazdasági és pénzügyi kérdésekben.
Mindenesetre Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó szerint a négy párt közötti keddi tárgyaláson – amelyen azt mondja, kizárólag a kiadáscsökkentési lehetőségekről esett szó – előrelépés történt.
„Szerda délután 3 órától a közberuházások szempontjából is megvizsgálják a költségcsökkentés lehetőségeit, majd a költségvetési bevételek növelését célzó lehetséges intézkedéseket veszik számba” – részletezte Radu Burnete.
Nicușor Dan keddi nyilatkozata szerint amúgy a leendő kormányt alkotó pártok tárgyalásai jól meghatározott prioritási sorrendet követnek, először a felesleges kiadások csökkentését veszik számba, aztán az állami intézmények összevonását, majd bizonyos befektetések átütemezésének lehetőségét vizsgálják meg, és csak legvégső lehetőségként tárgyalnak az adóemelésekről. „Noha az adókkal kapcsolatos történetről hamarabb értesült a közvélemény, ez a sorrend, amelyik alapján dolgoznak. Remélem, hogy a lehető legkisebb mértékben kell majd érinteni az adókat” – fogalmazott.
Azt különben a keddi nap folyamán Sorin Grindeanu PSD-elnök is jelezte már, hogy az „állam karcsúsítását” illetően van konszenzus, de nyilatkozata is csak megerősítette, hogy a deficitcsökkentés terén nemigen közeledtek az álláspontok, gyakorlatilag – legalábbis a nyilvánosság előtt – „mindenki mondja a magáét”.
Annak azonban, hogy ne fájjon a deficitcsökkentés, és a polgárok is ne fizessenek meg az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperév kampányosztogatásai, szinte nincs is esélye a gazdasági elemzők szerint. Vagyis valamilyen adóemelésre mindenképp készülnünk kell, már igazából csak az a kérdés, hogy miben sikerült végül a feleknek megállapodniuk.
A kiszivárgott információk szerint a költségvetési hiány visszaszorítását célzó intézkedéscsomag kidolgozására létrehozott munkacsoport megbeszélésein, amelyeken a pártok által küldött szakértők vettek részt, a Nemzeti Liberális Párt képviselői három, a költségvetési politikával kapcsolatos javaslattal álltak elő:
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.
A Hotnews.ro értesülései szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői ellenezték ezeknek az intézkedések a bevezetését, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői néhány megjegyzést tettek. Arról, hogyan viszonyultak a javaslatokhoz az RMDSZ-nek a tárgylasokon szintén részt vevő képviselői, nem írt a bukaresti hírportál.
Amint arról korábban írtunk, Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje is felvetette a napokban, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást, ám nem közölt részleteket arról, hogyan alkalmaznák ezt az intézkedést, és azt sem határozta meg, hogy mit jelent az a „nagyon nagy” összeg, ami felett egészségbiztosítást fizettetnének a nyugdíjasokkal is.
„Ez valóban egy intézkedésjavaslat, amelyről szó van, amelyet meg lehet vizsgálni, és amely ezekben a napokban felkerülhet a lehetséges intézkedések listájára. A végleges csomag kialakításakor további információkkal fogunk visszatérni. Ahogy Bolojan úr mondta, ez egy potenciális bevételi forrás” – nyilatkozta a téma kapcsán Tánczos Barna. További részleteket ő sem árult el.
Egyes sajtóinformációk szerint ugyanakkor éppen az alkotmányossági aggályok miatt merülhetett fel egy olyan opció is, hogy függetlenül a jövedelem szintjétől, minden nyugdíjas fizessen egy havi 100 jeles egységes hozzájárulást.
Eközben a PSD egyebek mellett azt javasolta, hogy vessenek ki egy 2 százalékos adót a jövedelmek átutalására vagy kihelyezésére.
A jövedéki adókat eközben 20 százalékra emelnék, kivételt csak a benzin és a gázolaj képezne, megemelnék a szerencsejátékok adóját, valamint többletadót vetnének ki a luxusautókra és a drága ékszerekre.
A PSD emellett el akarja törölni azt az előírást, ami szerint a bárok és éjszakai klubok 5 százalékos nyereségadót fizetnek, valamint megadóztatná a kriptovaluta-tranzakciókból származó nyereséget.
Ezen intézkedések elfogadása mintegy 11,9 milliárd lej pluszt hozna az állami költségvetésbe, vélik a PSD szakértői. A PNL és az USR azonban a sajtóinformációk szerint nem értett egyet ezen intézkedések többségével.
Ha rajtuk múlna, az általános áfakulcs 21 százalék lenne, a vendéglátóiparban pedig 19 százalék, az élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát pedig 9 százalékról 12 százalékra emelnék. A PSD ellenezte az áfa 21 százalékra való emelését, de ha erre kerülne sor, akkor azt javasolta, hogy az élelmiszerek és a gyógyszerek adókulcsa 5 százalékra csökkenjen.
Végül az USR javasolta annak az adótörvénykönyvben szereplő lehetőségnek a megszüntetését is, amely szerint azok, akik szerzői jogdíjat kapnak, de munkaszerződéssel is rendelkeznek, ne fizessenek társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást a jogdíjas szerződések után, hanem a 6, 12 és 24 minimálbér szintjén kellene fizetniük. A javaslatot a PNL a kiszivárgott hírek szerint támogatta.
A közelmúltban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is egy sor ajánlást tett a bukaresti hatóságoknak 2025-re vonatkozóan, többek között a következőket:
• átállás az átalányadóról a progresszív adózásra (15% és 25%),
• az áfa 21 százalékra emelése és a kedvezményes adókulcsok megszüntetése,
• magasabb adó az osztalékokra és az ingatlanokra,
• a jövedéki emelése és karbonadó kivetése.
Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, a leendő kormánynak mindenesetre június 30-áig egy meggyőző deficitcsökkentő programot kell bemutatnia az Európai Bizottságnak, ellenkező esetben komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország pedig kockáztatná a leminősítését.
Dagadó államadósság, mélyülő költségvetési hiány – két megkerülhetetlen kihívás, amellyel az alakuló román kormánynak szembe kell néznie, és – bármennyire fájdalmasnak is ígérkezik – megoldásokkal kell előrukkolnia.
A következő két évben a Victoria-palotában hivatalba lépő új kormánynak kemény intézkedéseket kell hoznia a költségvetési hiány csökkentésére. A bukaresti Gândul című portál összefoglalja, mi várható az előttünk lévő másfél esztendőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!