Hirdetés

Áfaemelés, nyugdíjak megsarcolása, progresszív adózás? Forgatókönyvek deficitcsökkentésre

deficitcsökkentés

Zsebbe vág. Nagyjából kizárható, hogy megússzuk adóemelés nélkül a deficitcsökkentést

Fotó: Borbély Fanni

Túl optimistának bizonyult Nicuşor Dan államfő múlt heti bejelentése, amely szerint hétfőn elkészül az óriásira duzzadt román költségvetési deficit lefaragását célzó intézkedéscsomag: nem hogy a hét első napján, de még a keddi maratoni, 5 órán át tartó egyeztetés nyomán sem körvonalazódott ki egy olyan kompromisszumos megoldás, amely a tárgyalásokban részt vevő valamennyi politikai alakulat – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint az RMDSZ – számára egyaránt elfogadható lenne. Sőt, igazából még azt sem tudni, hogy létrejön-e az úgynevezett nyugatbarát kormány, vagy a szociáldemokraták végül mégiscsak az ellenzékbe vonulás mellett maradnak. De először is mindenképpen egy életképes deficitcsökkentő intézkedéscsomagot kell a tárgyalófeleknek összerakniuk. Nézzük, milyen lehetőségek merültek fel eddig.

Bálint Eszter

2025. június 11., 15:592025. június 11., 15:59

2025. június 11., 18:062025. június 11., 18:06

Az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és/vagy a jövedéki adó emelése, bizonyos szintnél magasabb juttatásban részesülő nyugdíjasok egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére kötelezése, banki tranzakciós díj – csak néhány azon intézkedések közül, amelyek a deficitcsökkentő intézkedéseken dolgozó munkacsoport keretében felmerültek. Nicuşor Dan államfő hétfői bejelentése szerint

az eddigi technikai egyeztetéseken mintegy 60–80 lehetséges intézkedést vettek számba a pártok képviselői, néhánynak a költségvetési hatását is megvizsgálták.

Hirdetés

Hétfőn jobbára politikai tárgyalásokra került sor, a keddi egyeztetéseken pedig a lehetséges intézkedések gazdasági vetületeit is alaposabban megvitatták.

Ám anélkül, hogy „felszállt volna a fehér füst”, így a felek szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, és legalább olyan nehéz dolguk lesz, mint a pápaválasztó bíborosoknak, hiszen különböző ideológiákat képviselő politikai alakulatoknak kell(ene) közös nevezőre jutniuk gazdasági és pénzügyi kérdésekben.

Deficitcsökkentés: némi előrelépésről érkezett hír

Mindenesetre Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó szerint a négy párt közötti keddi tárgyaláson – amelyen azt mondja, kizárólag a kiadáscsökkentési lehetőségekről esett szó – előrelépés történt.

A felek megállapodtak „néhány fontos irányvonalban és célkitűzésben”, amelyeket a következő napokban részletekbe menően megvitatnak az illetékes munkacsoportokban.

„Szerda délután 3 órától a közberuházások szempontjából is megvizsgálják a költségcsökkentés lehetőségeit, majd a költségvetési bevételek növelését célzó lehetséges intézkedéseket veszik számba” – részletezte Radu Burnete.

Nicușor Dan keddi nyilatkozata szerint amúgy a leendő kormányt alkotó pártok tárgyalásai jól meghatározott prioritási sorrendet követnek, először a felesleges kiadások csökkentését veszik számba, aztán az állami intézmények összevonását, majd bizonyos befektetések átütemezésének lehetőségét vizsgálják meg, és csak legvégső lehetőségként tárgyalnak az adóemelésekről. „Noha az adókkal kapcsolatos történetről hamarabb értesült a közvélemény, ez a sorrend, amelyik alapján dolgoznak. Remélem, hogy a lehető legkisebb mértékben kell majd érinteni az adókat” – fogalmazott.

Azt különben a keddi nap folyamán Sorin Grindeanu PSD-elnök is jelezte már, hogy az „állam karcsúsítását” illetően van konszenzus, de nyilatkozata is csak megerősítette, hogy a deficitcsökkentés terén nemigen közeledtek az álláspontok, gyakorlatilag – legalábbis a nyilvánosság előtt – „mindenki mondja a magáét”.

Mindenkinek fájni fog?

Annak azonban, hogy ne fájjon a deficitcsökkentés, és a polgárok is ne fizessenek meg az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperév kampányosztogatásai, szinte nincs is esélye a gazdasági elemzők szerint. Vagyis valamilyen adóemelésre mindenképp készülnünk kell, már igazából csak az a kérdés, hogy miben sikerült végül a feleknek megállapodniuk.

A kiszivárgott információk szerint a költségvetési hiány visszaszorítását célzó intézkedéscsomag kidolgozására létrehozott munkacsoport megbeszélésein, amelyeken a pártok által küldött szakértők vettek részt, a Nemzeti Liberális Párt képviselői három, a költségvetési politikával kapcsolatos javaslattal álltak elő:

  • a jelenlegi 10 százalékos helyett 16 százalékos osztalékadó-kulcsot javasoltak;
  • valamint 19 százalékos társasági adókulcsot, ami három százalékponttal magasabb a jelenlegi szintnél;
  • emellett a 2500 lej feletti nyugdíjak után fizetendő egészségbiztosítási hozzájárulás bevezetése mellett érveltek, amelynek javasolt szintje 10 százalékos lenne.

korábban írtuk

Adóemeléseket hozhat a mélyülő költségvetési deficit – A hiány visszaszorítására készül a kormány
Adóemeléseket hozhat a mélyülő költségvetési deficit – A hiány visszaszorítására készül a kormány

Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.

A Hotnews.ro értesülései szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői ellenezték ezeknek az intézkedések a bevezetését, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői néhány megjegyzést tettek. Arról, hogyan viszonyultak a javaslatokhoz az RMDSZ-nek a tárgylasokon szintén részt vevő képviselői, nem írt a bukaresti hírportál.

Amint arról korábban írtunk, Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje is felvetette a napokban, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást, ám nem közölt részleteket arról, hogyan alkalmaznák ezt az intézkedést, és azt sem határozta meg, hogy mit jelent az a „nagyon nagy” összeg, ami felett egészségbiztosítást fizettetnének a nyugdíjasokkal is.

Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak. Azt is jelezte, hogy lehetne találni olyan jogi formulát, amely átmenne az alkotmányossági szűrőn.

„Ez valóban egy intézkedésjavaslat, amelyről szó van, amelyet meg lehet vizsgálni, és amely ezekben a napokban felkerülhet a lehetséges intézkedések listájára. A végleges csomag kialakításakor további információkkal fogunk visszatérni. Ahogy Bolojan úr mondta, ez egy potenciális bevételi forrás” – nyilatkozta a téma kapcsán Tánczos Barna. További részleteket ő sem árult el.

Egyes sajtóinformációk szerint ugyanakkor éppen az alkotmányossági aggályok miatt merülhetett fel egy olyan opció is, hogy függetlenül a jövedelem szintjétől, minden nyugdíjas fizessen egy havi 100 jeles egységes hozzájárulást.

Egy másik nagyon vitatott intézkedés, amely terítékre kerülhetett, az a banki tranzakciós díj, amelynek egyelőre jóval több az ellenzője, mint a támogatója.

Eközben a PSD egyebek mellett azt javasolta, hogy vessenek ki egy 2 százalékos adót a jövedelmek átutalására vagy kihelyezésére.

A szociáldemokraták ugyanakkor szolidaritási adót javasolnak a nettó 10 000 lej feletti jövedelmekre 2025. december 31-ig, majd ezt követően progresszív jövedelemadót vezetnének be.

A jövedéki adókat eközben 20 százalékra emelnék, kivételt csak a benzin és a gázolaj képezne, megemelnék a szerencsejátékok adóját, valamint többletadót vetnének ki a luxusautókra és a drága ékszerekre.

A PSD emellett el akarja törölni azt az előírást, ami szerint a bárok és éjszakai klubok 5 százalékos nyereségadót fizetnek, valamint megadóztatná a kriptovaluta-tranzakciókból származó nyereséget.

Ezen intézkedések elfogadása mintegy 11,9 milliárd lej pluszt hozna az állami költségvetésbe, vélik a PSD szakértői. A PNL és az USR azonban a sajtóinformációk szerint nem értett egyet ezen intézkedések többségével.

Az USR javaslatai elsősorban az áfára összpontosíthattak.

Ha rajtuk múlna, az általános áfakulcs 21 százalék lenne, a vendéglátóiparban pedig 19 százalék, az élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát pedig 9 százalékról 12 százalékra emelnék. A PSD ellenezte az áfa 21 százalékra való emelését, de ha erre kerülne sor, akkor azt javasolta, hogy az élelmiszerek és a gyógyszerek adókulcsa 5 százalékra csökkenjen.

Az USR küldöttsége emellett az állami vállalatok tőzsdére vitelét, valamint a Hidroelectrica, a Romgaz, a Nuclearelectrica, a konstancai kikötő és a Salrom privatizációját szorgalmazta.

Végül az USR javasolta annak az adótörvénykönyvben szereplő lehetőségnek a megszüntetését is, amely szerint azok, akik szerzői jogdíjat kapnak, de munkaszerződéssel is rendelkeznek, ne fizessenek társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást a jogdíjas szerződések után, hanem a 6, 12 és 24 minimálbér szintjén kellene fizetniük. A javaslatot a PNL a kiszivárgott hírek szerint támogatta.

A közelmúltban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is egy sor ajánlást tett a bukaresti hatóságoknak 2025-re vonatkozóan, többek között a következőket:
• átállás az átalányadóról a progresszív adózásra (15% és 25%),
• az áfa 21 százalékra emelése és a kedvezményes adókulcsok megszüntetése,
• magasabb adó az osztalékokra és az ingatlanokra,
• a jövedéki emelése és karbonadó kivetése.

Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, a leendő kormánynak mindenesetre június 30-áig egy meggyőző deficitcsökkentő programot kell bemutatnia az Európai Bizottságnak, ellenkező esetben komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország pedig kockáztatná a leminősítését.

korábban írtuk

Költségvetési hiány és államadósság: nagy kihívások elé néz az alakuló kormány
Költségvetési hiány és államadósság: nagy kihívások elé néz az alakuló kormány

Dagadó államadósság, mélyülő költségvetési hiány – két megkerülhetetlen kihívás, amellyel az alakuló román kormánynak szembe kell néznie, és – bármennyire fájdalmasnak is ígérkezik – megoldásokkal kell előrukkolnia.

korábban írtuk

Román lapvélemény – Árrobbanásra és a jövedelmek befagyasztására számíthatunk 2025–2026-ban
Román lapvélemény – Árrobbanásra és a jövedelmek befagyasztására számíthatunk 2025–2026-ban

A következő két évben a Victoria-palotában hivatalba lépő új kormánynak kemény intézkedéseket kell hoznia a költségvetési hiány csökkentésére. A bukaresti Gândul című portál összefoglalja, mi várható az előttünk lévő másfél esztendőben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés