Áfaemelés, nyugdíjak megsarcolása, progresszív adózás? Forgatókönyvek deficitcsökkentésre

Hétfőn jobbára politikai tárgyalásokra került sor, a keddi egyeztetéseken pedig a lehetséges intézkedések gazdasági vetületeit is alaposabban megvitatták.

Ám anélkül, hogy „felszállt volna a fehér füst”, így a felek szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, és legalább olyan nehéz dolguk lesz, mint a pápaválasztó bíborosoknak, hiszen különböző ideológiákat képviselő politikai alakulatoknak kell(ene) közös nevezőre jutniuk gazdasági és pénzügyi kérdésekben.

Deficitcsökkentés: némi előrelépésről érkezett hír

Mindenesetre Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó szerint a négy párt közötti keddi tárgyaláson – amelyen azt mondja, kizárólag a kiadáscsökkentési lehetőségekről esett szó – előrelépés történt.

„Szerda délután 3 órától a közberuházások szempontjából is megvizsgálják a költségcsökkentés lehetőségeit, majd a költségvetési bevételek növelését célzó lehetséges intézkedéseket veszik számba” – részletezte Radu Burnete.

Nicușor Dan keddi nyilatkozata szerint amúgy a leendő kormányt alkotó pártok tárgyalásai jól meghatározott prioritási sorrendet követnek, először a felesleges kiadások csökkentését veszik számba, aztán az állami intézmények összevonását, majd bizonyos befektetések átütemezésének lehetőségét vizsgálják meg, és csak legvégső lehetőségként tárgyalnak az adóemelésekről. „Noha az adókkal kapcsolatos történetről hamarabb értesült a közvélemény, ez a sorrend, amelyik alapján dolgoznak. Remélem, hogy a lehető legkisebb mértékben kell majd érinteni az adókat” – fogalmazott.

Azt különben a keddi nap folyamán Sorin Grindeanu PSD-elnök is jelezte már, hogy az „állam karcsúsítását” illetően van konszenzus, de nyilatkozata is csak megerősítette, hogy a deficitcsökkentés terén nemigen közeledtek az álláspontok, gyakorlatilag – legalábbis a nyilvánosság előtt – „mindenki mondja a magáét”.

Mindenkinek fájni fog?

Annak azonban, hogy ne fájjon a deficitcsökkentés, és a polgárok is ne fizessenek meg az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperév kampányosztogatásai, szinte nincs is esélye a gazdasági elemzők szerint. Vagyis valamilyen adóemelésre mindenképp készülnünk kell, már igazából csak az a kérdés, hogy miben sikerült végül a feleknek megállapodniuk.

A kiszivárgott információk szerint a költségvetési hiány visszaszorítását célzó intézkedéscsomag kidolgozására létrehozott munkacsoport megbeszélésein, amelyeken a pártok által küldött szakértők vettek részt, a Nemzeti Liberális Párt képviselői három, a költségvetési politikával kapcsolatos javaslattal álltak elő:

• a jelenlegi 10 százalékos helyett 16 százalékos osztalékadó-kulcsot javasoltak;
• valamint 19 százalékos társasági adókulcsot, ami három százalékponttal magasabb a jelenlegi szintnél;
• emellett a 2500 lej feletti nyugdíjak után fizetendő egészségbiztosítási hozzájárulás bevezetése mellett érveltek, amelynek javasolt szintje 10 százalékos lenne.

korábban írtuk

Adóemeléseket hozhat a mélyülő költségvetési deficit – A hiány visszaszorítására készül a kormány

Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv.

A Hotnews.ro értesülései szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői ellenezték ezeknek az intézkedések a bevezetését, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői néhány megjegyzést tettek. Arról, hogyan viszonyultak a javaslatokhoz az RMDSZ-nek a tárgylasokon szintén részt vevő képviselői, nem írt a bukaresti hírportál.

Amint arról korábban írtunk, Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje is felvetette a napokban, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást, ám nem közölt részleteket arról, hogyan alkalmaznák ezt az intézkedést, és azt sem határozta meg, hogy mit jelent az a „nagyon nagy” összeg, ami felett egészségbiztosítást fizettetnének a nyugdíjasokkal is.

„Ez valóban egy intézkedésjavaslat, amelyről szó van, amelyet meg lehet vizsgálni, és amely ezekben a napokban felkerülhet a lehetséges intézkedések listájára. A végleges csomag kialakításakor további információkkal fogunk visszatérni. Ahogy Bolojan úr mondta, ez egy potenciális bevételi forrás” – nyilatkozta a téma kapcsán Tánczos Barna. További részleteket ő sem árult el.

Egyes sajtóinformációk szerint ugyanakkor éppen az alkotmányossági aggályok miatt merülhetett fel egy olyan opció is, hogy függetlenül a jövedelem szintjétől, minden nyugdíjas fizessen egy havi 100 jeles egységes hozzájárulást.

Eközben a PSD egyebek mellett azt javasolta, hogy vessenek ki egy 2 százalékos adót a jövedelmek átutalására vagy kihelyezésére.

A jövedéki adókat eközben 20 százalékra emelnék, kivételt csak a benzin és a gázolaj képezne, megemelnék a szerencsejátékok adóját, valamint többletadót vetnének ki a luxusautókra és a drága ékszerekre.

A PSD emellett el akarja törölni azt az előírást, ami szerint a bárok és éjszakai klubok 5 százalékos nyereségadót fizetnek, valamint megadóztatná a kriptovaluta-tranzakciókból származó nyereséget.

Ezen intézkedések elfogadása mintegy 11,9 milliárd lej pluszt hozna az állami költségvetésbe, vélik a PSD szakértői. A PNL és az USR azonban a sajtóinformációk szerint nem értett egyet ezen intézkedések többségével.

Ha rajtuk múlna, az általános áfakulcs 21 százalék lenne, a vendéglátóiparban pedig 19 százalék, az élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát pedig 9 százalékról 12 százalékra emelnék. A PSD ellenezte az áfa 21 százalékra való emelését, de ha erre kerülne sor, akkor azt javasolta, hogy az élelmiszerek és a gyógyszerek adókulcsa 5 százalékra csökkenjen.

Végül az USR javasolta annak az adótörvénykönyvben szereplő lehetőségnek a megszüntetését is, amely szerint azok, akik szerzői jogdíjat kapnak, de munkaszerződéssel is rendelkeznek, ne fizessenek társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást a jogdíjas szerződések után, hanem a 6, 12 és 24 minimálbér szintjén kellene fizetniük. A javaslatot a PNL a kiszivárgott hírek szerint támogatta.

Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, a leendő kormánynak mindenesetre június 30-áig egy meggyőző deficitcsökkentő programot kell bemutatnia az Európai Bizottságnak, ellenkező esetben komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország pedig kockáztatná a leminősítését.

korábban írtuk

Költségvetési hiány és államadósság: nagy kihívások elé néz az alakuló kormány

Dagadó államadósság, mélyülő költségvetési hiány – két megkerülhetetlen kihívás, amellyel az alakuló román kormánynak szembe kell néznie, és – bármennyire fájdalmasnak is ígérkezik – megoldásokkal kell előrukkolnia.

korábban írtuk

Román lapvélemény – Árrobbanásra és a jövedelmek befagyasztására számíthatunk 2025–2026-ban

A következő két évben a Victoria-palotában hivatalba lépő új kormánynak kemény intézkedéseket kell hoznia a költségvetési hiány csökkentésére. A bukaresti Gândul című portál összefoglalja, mi várható az előttünk lévő másfél esztendőben.