Költségvetési hiány és államadósság: nagy kihívások elé néz az alakuló kormány

aki október végén a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány.

„Egy ideális világban az első lépés az volna, hogy a kormányzat a kiadási oldalon megpróbál minél hatékonyabbnak lenni, azt hiszem, még mindig volna erre tér. Ezt követően a második lépcső az, hogy javítja a behajtás hatékonyságát – azt hiszem, hogy itt is van tér. Amikor a lehetőségek elfogynak, a harmadik és egyben utolsó lépésben nyúl csupán egy kormányzat az adóemeléshez.

– vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet a makrogazdasági elemző.

Hiánygazdaság: hét éve van a mindenkori román kormánynak a helyzet orvoslására

Igazán okosak azonban csak azt követően leszünk, hogy megalakul az új kormány, és elkezdenek dolgozni a jövő évi állami költségvetés sarokszámain, illetve amikor részleteibe menően ismertetik azt a deficitcsökkentő hétéves tervet, amelyet az Európai Bizottság kérésére készített a kormány.

Marcel Boloș pénzügyminiszter épp a múlt héten dicsekedett azzal, hogy Románia azon öt tagállam közé tartozik, amely négy év helyett hétéves költségvetési kiigazítási időszakot kapott.

„A valóság elferdítésére tett kísérletekkel szemben az igazság a következő: a 7 éves kiigazítás létfontosságú lehetőség Románia számára. Hogy miért? Mert lehetővé teszi:

• a költségvetési hiány olyan ütemben történő csökkentését, amely nem okoz makrogazdasági egyensúlytalanságokat;
• európai alapokból származó beruházások biztosítását!” – fogalmazott a Facebook-oldalán közzétett múlt heti posztban a pénzügyi tárca vezetője.

Aláhúzta továbbá, hogy a terv továbbá azt is biztosítja, hogy Románia be tudja fejezni a kohéziós alapból, illetve az országos helyreállítási tervből (PNRR) származó magas társfinanszírozású projekteket befejezését, valamint „megvédi a fejlődést, mivel csak így lehet végrehajtani az emberek életét javító, az állami költségvetésből finanszírozott beruházásokat: Anghel Saligny, PNDL, CNI” – utalt a különböző állami beruházási programokra Marcel Boloș.

Adóemelés lebeg a levegőben. Csökkenthető-e másként a hiány?

Ami a hétéves, a 2025–2031-es időszakra vonatkozó deficitcsökkentő tervet illeti, a kormány október végén bocsátotta közvitára. A dokumentum szerint

A kormány ugyanakkor a közalkalmazottak fizetésére fordított kiadások korlátozását tervezi a prémiumoknak az alapfizetés 20 százalékában történő maximalizálásával, a foglalkozási csoportok rangsorolási együtthatóinak felülvizsgálatával és a helyi közigazgatás bértábláinak újbóli bevezetésével.

„Az adózási szabályok aktualizálása/felülvizsgálata, beleértve az adóalapokat és az adókulcsokat az adók és illetékek fő kategóriáira, mint például: társasági adó, jövedelemadó/társadalmi járulékok, hozzáadottérték-adó, jövedéki és környezetvédelmi adók, helyi adók és illetékek, valamint az adórendszer vonatkozó adói és illetékei, valamint a nem adójellegű bevételek (beleértve a jogdíjrendszert)”.

Azt, hogy konkrétan hogyan lát neki jövőre a deficitcsökkentésnek az új kormány, tán még a kabinet leendő tagjai sem látják most át világosan. Kampányban viszont fűt-fát ígértek, és leginkább azt, hogy nem áll szándékukban adót emelni. Aztán azt, hogy a valóság rájuk kényszeríti-e mégis, meglátjuk.

Marcel Ciolacu kormányfő mindenesetre október végén ismételten megígérte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét. Akkor azt hangsúlyozta, a költségvetési kiadások további csökkentése és az adók sokkal hatékonyabb begyűjtése segíteni fogja az Európai Bizottsággal egyeztetett deficitcsökkentési tervbe foglalt vállalások teljesítését.

„Ez pedig fenntartható. Mert el lehet érni a költségek csökkentésével és az adóbevételek sokkal hatékonyabb begyűjtésével, szem előtt tartva, hogy közelítünk a digitalizáció megvalósításához, de a közpénzekkel való sokkal jobb gazdálkodáshoz is” – magyarázta a miniszterelnök.

Arra kérdésre, hogy eltörlik-e bizonyos termékkategóriák áfakedvezményeit, Ciolacu kijelentette: ennek azért nem látja értelmét, mert az intézkedés csak jelentéktelen bevételnövekedést eredményezne.

Ezzel szemben a miniszterelnök szerint a kis- és közepes bérjövedelmek esetében csökkenteni kell a munka adadóterheit, főként a 26 évvel fiatalabb munkavállalók körében, mert ezzel is mérséklődne a munkanélküliség. A választások után napirendre kell tűzni ennek az intézkedésnek a megvitatását is – mondta másfél hónappal ezelőtt Marcel Ciolacu, akinek a nevét sokan az alakuló (nagy)koalíciós kormány leendő miniszterelnökeként emlegetik.