Két kézzel szórták a pénzt. Az év elején vártnál jóval nagyobb lett az idei költségvetési hiány
Fotó: Borbély Fanni
Dagadó államadósság, mélyülő költségvetési hiány – két megkerülhetetlen kihívás, amellyel az alakuló román kormánynak szembe kell néznie, és – bármennyire fájdalmasnak is ígérkezik – megoldásokkal kell előrukkolnia. Miközben lehetnek próbálkozások a kiadások lefaragására, hogy ne kelljen adót emelni, vagy új adókat illetékeket kivetni, sok elemző szerint kizárt, hogy utóbbiak nélkül csökkenteni lehetne az óriási hiányt.
2024. december 18., 17:392024. december 18., 17:39
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 886,983 milliárd lejről. A pénzügyminisztérium által kiközölt adatsorok azt mutatják, hogy GDP-arányosan az augusztus végi 52,7 százalékról szeptember végére 54,4 százalékra dagadt a román államadósság. Közben a szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány.
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a költségvetés végrehajtása 2024 első tíz hónapjában a bruttó hazai termék (GDP) 6,19 százalékának megfelelő 109,42 milliárd lejes hiánnyal zárult. A múlt év azonos időszakában 62,81 milliárd lej, GDP-arányosan 3,91 százalék volt a deficit.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint a költségvetés bevételei az első tíz hónapban 473,53 milliárd lejt tettek ki, 13,1 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában. A költségvetési kiadások éves összevetésben 21 százalékkal 582,94 milliárd lejre nőttek.
Mindez azt jelenti, hogy alaposan túlköltekezett a kormány az idei választási szuperévben. Így menet közben a Ciolacu-kabinet is kénytelen volt beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, és 6,94 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság becslései szerint azonban a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács, amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
aki október végén a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány.
„Egy ideális világban az első lépés az volna, hogy a kormányzat a kiadási oldalon megpróbál minél hatékonyabbnak lenni, azt hiszem, még mindig volna erre tér. Ezt követően a második lépcső az, hogy javítja a behajtás hatékonyságát – azt hiszem, hogy itt is van tér. Amikor a lehetőségek elfogynak, a harmadik és egyben utolsó lépésben nyúl csupán egy kormányzat az adóemeléshez.
– vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet a makrogazdasági elemző.
Igazán okosak azonban csak azt követően leszünk, hogy megalakul az új kormány, és elkezdenek dolgozni a jövő évi állami költségvetés sarokszámain, illetve amikor részleteibe menően ismertetik azt a deficitcsökkentő hétéves tervet, amelyet az Európai Bizottság kérésére készített a kormány.
Marcel Boloș pénzügyminiszter épp a múlt héten dicsekedett azzal, hogy Románia azon öt tagállam közé tartozik, amely négy év helyett hétéves költségvetési kiigazítási időszakot kapott.
„A valóság elferdítésére tett kísérletekkel szemben az igazság a következő: a 7 éves kiigazítás létfontosságú lehetőség Románia számára. Hogy miért? Mert lehetővé teszi:
Aláhúzta továbbá, hogy a terv továbbá azt is biztosítja, hogy Románia be tudja fejezni a kohéziós alapból, illetve az országos helyreállítási tervből (PNRR) származó magas társfinanszírozású projekteket befejezését, valamint „megvédi a fejlődést, mivel csak így lehet végrehajtani az emberek életét javító, az állami költségvetésből finanszírozott beruházásokat: Anghel Saligny, PNDL, CNI” – utalt a különböző állami beruházási programokra Marcel Boloș.
Ami a hétéves, a 2025–2031-es időszakra vonatkozó deficitcsökkentő tervet illeti, a kormány október végén bocsátotta közvitára. A dokumentum szerint
A kormány ugyanakkor a közalkalmazottak fizetésére fordított kiadások korlátozását tervezi a prémiumoknak az alapfizetés 20 százalékában történő maximalizálásával, a foglalkozási csoportok rangsorolási együtthatóinak felülvizsgálatával és a helyi közigazgatás bértábláinak újbóli bevezetésével.
„Az adózási szabályok aktualizálása/felülvizsgálata, beleértve az adóalapokat és az adókulcsokat az adók és illetékek fő kategóriáira, mint például: társasági adó, jövedelemadó/társadalmi járulékok, hozzáadottérték-adó, jövedéki és környezetvédelmi adók, helyi adók és illetékek, valamint az adórendszer vonatkozó adói és illetékei, valamint a nem adójellegű bevételek (beleértve a jogdíjrendszert)”.
Azt, hogy konkrétan hogyan lát neki jövőre a deficitcsökkentésnek az új kormány, tán még a kabinet leendő tagjai sem látják most át világosan. Kampányban viszont fűt-fát ígértek, és leginkább azt, hogy nem áll szándékukban adót emelni. Aztán azt, hogy a valóság rájuk kényszeríti-e mégis, meglátjuk.
Marcel Ciolacu kormányfő mindenesetre október végén ismételten megígérte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét. Akkor azt hangsúlyozta, a költségvetési kiadások további csökkentése és az adók sokkal hatékonyabb begyűjtése segíteni fogja az Európai Bizottsággal egyeztetett deficitcsökkentési tervbe foglalt vállalások teljesítését.
„Ez pedig fenntartható. Mert el lehet érni a költségek csökkentésével és az adóbevételek sokkal hatékonyabb begyűjtésével, szem előtt tartva, hogy közelítünk a digitalizáció megvalósításához, de a közpénzekkel való sokkal jobb gazdálkodáshoz is” – magyarázta a miniszterelnök.
Arra kérdésre, hogy eltörlik-e bizonyos termékkategóriák áfakedvezményeit, Ciolacu kijelentette: ennek azért nem látja értelmét, mert az intézkedés csak jelentéktelen bevételnövekedést eredményezne.
Ezzel szemben a miniszterelnök szerint a kis- és közepes bérjövedelmek esetében csökkenteni kell a munka adadóterheit, főként a 26 évvel fiatalabb munkavállalók körében, mert ezzel is mérséklődne a munkanélküliség. A választások után napirendre kell tűzni ennek az intézkedésnek a megvitatását is – mondta másfél hónappal ezelőtt Marcel Ciolacu, akinek a nevét sokan az alakuló (nagy)koalíciós kormány leendő miniszterelnökeként emlegetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!