Két kézzel szórták a pénzt. Az év elején vártnál jóval nagyobb lett az idei költségvetési hiány
Fotó: Borbély Fanni
Dagadó államadósság, mélyülő költségvetési hiány – két megkerülhetetlen kihívás, amellyel az alakuló román kormánynak szembe kell néznie, és – bármennyire fájdalmasnak is ígérkezik – megoldásokkal kell előrukkolnia. Miközben lehetnek próbálkozások a kiadások lefaragására, hogy ne kelljen adót emelni, vagy új adókat illetékeket kivetni, sok elemző szerint kizárt, hogy utóbbiak nélkül csökkenteni lehetne az óriási hiányt.
2024. december 18., 17:392024. december 18., 17:39
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 886,983 milliárd lejről. A pénzügyminisztérium által kiközölt adatsorok azt mutatják, hogy GDP-arányosan az augusztus végi 52,7 százalékról szeptember végére 54,4 százalékra dagadt a román államadósság. Közben a szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány.
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a költségvetés végrehajtása 2024 első tíz hónapjában a bruttó hazai termék (GDP) 6,19 százalékának megfelelő 109,42 milliárd lejes hiánnyal zárult. A múlt év azonos időszakában 62,81 milliárd lej, GDP-arányosan 3,91 százalék volt a deficit.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint a költségvetés bevételei az első tíz hónapban 473,53 milliárd lejt tettek ki, 13,1 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában. A költségvetési kiadások éves összevetésben 21 százalékkal 582,94 milliárd lejre nőttek.
Mindez azt jelenti, hogy alaposan túlköltekezett a kormány az idei választási szuperévben. Így menet közben a Ciolacu-kabinet is kénytelen volt beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, és 6,94 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság becslései szerint azonban a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács, amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
aki október végén a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány.
„Egy ideális világban az első lépés az volna, hogy a kormányzat a kiadási oldalon megpróbál minél hatékonyabbnak lenni, azt hiszem, még mindig volna erre tér. Ezt követően a második lépcső az, hogy javítja a behajtás hatékonyságát – azt hiszem, hogy itt is van tér. Amikor a lehetőségek elfogynak, a harmadik és egyben utolsó lépésben nyúl csupán egy kormányzat az adóemeléshez.
– vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet a makrogazdasági elemző.
Igazán okosak azonban csak azt követően leszünk, hogy megalakul az új kormány, és elkezdenek dolgozni a jövő évi állami költségvetés sarokszámain, illetve amikor részleteibe menően ismertetik azt a deficitcsökkentő hétéves tervet, amelyet az Európai Bizottság kérésére készített a kormány.
Marcel Boloș pénzügyminiszter épp a múlt héten dicsekedett azzal, hogy Románia azon öt tagállam közé tartozik, amely négy év helyett hétéves költségvetési kiigazítási időszakot kapott.
„A valóság elferdítésére tett kísérletekkel szemben az igazság a következő: a 7 éves kiigazítás létfontosságú lehetőség Románia számára. Hogy miért? Mert lehetővé teszi:
Aláhúzta továbbá, hogy a terv továbbá azt is biztosítja, hogy Románia be tudja fejezni a kohéziós alapból, illetve az országos helyreállítási tervből (PNRR) származó magas társfinanszírozású projekteket befejezését, valamint „megvédi a fejlődést, mivel csak így lehet végrehajtani az emberek életét javító, az állami költségvetésből finanszírozott beruházásokat: Anghel Saligny, PNDL, CNI” – utalt a különböző állami beruházási programokra Marcel Boloș.
Ami a hétéves, a 2025–2031-es időszakra vonatkozó deficitcsökkentő tervet illeti, a kormány október végén bocsátotta közvitára. A dokumentum szerint
A kormány ugyanakkor a közalkalmazottak fizetésére fordított kiadások korlátozását tervezi a prémiumoknak az alapfizetés 20 százalékában történő maximalizálásával, a foglalkozási csoportok rangsorolási együtthatóinak felülvizsgálatával és a helyi közigazgatás bértábláinak újbóli bevezetésével.
„Az adózási szabályok aktualizálása/felülvizsgálata, beleértve az adóalapokat és az adókulcsokat az adók és illetékek fő kategóriáira, mint például: társasági adó, jövedelemadó/társadalmi járulékok, hozzáadottérték-adó, jövedéki és környezetvédelmi adók, helyi adók és illetékek, valamint az adórendszer vonatkozó adói és illetékei, valamint a nem adójellegű bevételek (beleértve a jogdíjrendszert)”.
Azt, hogy konkrétan hogyan lát neki jövőre a deficitcsökkentésnek az új kormány, tán még a kabinet leendő tagjai sem látják most át világosan. Kampányban viszont fűt-fát ígértek, és leginkább azt, hogy nem áll szándékukban adót emelni. Aztán azt, hogy a valóság rájuk kényszeríti-e mégis, meglátjuk.
Marcel Ciolacu kormányfő mindenesetre október végén ismételten megígérte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét. Akkor azt hangsúlyozta, a költségvetési kiadások további csökkentése és az adók sokkal hatékonyabb begyűjtése segíteni fogja az Európai Bizottsággal egyeztetett deficitcsökkentési tervbe foglalt vállalások teljesítését.
„Ez pedig fenntartható. Mert el lehet érni a költségek csökkentésével és az adóbevételek sokkal hatékonyabb begyűjtésével, szem előtt tartva, hogy közelítünk a digitalizáció megvalósításához, de a közpénzekkel való sokkal jobb gazdálkodáshoz is” – magyarázta a miniszterelnök.
Arra kérdésre, hogy eltörlik-e bizonyos termékkategóriák áfakedvezményeit, Ciolacu kijelentette: ennek azért nem látja értelmét, mert az intézkedés csak jelentéktelen bevételnövekedést eredményezne.
Ezzel szemben a miniszterelnök szerint a kis- és közepes bérjövedelmek esetében csökkenteni kell a munka adadóterheit, főként a 26 évvel fiatalabb munkavállalók körében, mert ezzel is mérséklődne a munkanélküliség. A választások után napirendre kell tűzni ennek az intézkedésnek a megvitatását is – mondta másfél hónappal ezelőtt Marcel Ciolacu, akinek a nevét sokan az alakuló (nagy)koalíciós kormány leendő miniszterelnökeként emlegetik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!