Árrobbanás várható az előttünk lévő másfél évben, jelentősen meglódul az infláció
A következő két évben a Victoria-palotában hivatalba lépő új kormánynak kemény intézkedéseket kell hoznia a költségvetési hiány csökkentésére és az adóreform végrehajtására, ahogy azt az országos helyreállítási terv (PNRR) előírja: a szakértők árrobbanást és sztrájkhullámot vetítenek előre. A reformok végrehajtása érdekében a nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ szeretné bevonni a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is a kormányzásba, hogy ne csak ők viseljék az állami kiadások csökkentésével járó intézkedések politikai következményeit. A bukaresti Gândul című portál kormányzati forrásokra hivatkozva összefoglalja, mi várható az előttünk lévő másfél esztendőben.
2025. május 24., 10:082025. május 24., 10:08
2025. május 24., 10:132025. május 24., 10:13
A Gândul felteszi a kérdést, hogy miért ragaszkodik ennyire a PNL, az USR és az RMDSZ ahhoz, hogy a PSD is része legyen a jövőbeni kormánynak? A válasz egyszerű: „nem fognak tudni megbirkózni a következő hat hónap gazdasági és társadalmi sokkjaival, ami elsősorban árrobbanást és a jövedelmek befagyasztását okozhatja” – állítják politikai források a román újságnak.
az eddig bejelentett intézkedéseik recesszióhoz, elbocsátásokhoz, inflációhoz és a vásárlóerő csökkenéséhez vezetnek az árak robbanása és a jövedelmek befagyasztása révén” – magyarázzák ugyanazok a források. Egy másik indok az volt, hogy „bár a PSD a kormányzásban stabilitási tényező volt, valószínűleg szükség van egy »bokszzsákra« a már nyilvánosan bejelentett megszorító intézkedésekhez”.
Az első csapás a romániai lakosok számára az energiaszámlák robbanásszerű emelkedése lesz július 1-jétől, az árplafon eltörlése miatt. Az elektromos szolgáltatók már elküldték az új árajánlatokat, amelyek átlagosan 40–50%-os áremelkedést mutatnak.
„Ha eddig a közüzemi számlák be voltak fagyasztva, július 1-jétől a sérülékeny fogyasztók esetében a számla értéke meg fog duplázódni. A sokk pedig télen fog igazán érezhetővé válni, amikor a számlák még tovább fognak nőni” – teszik hozzá a megkérdezett források.
A második csapás a közszférában dolgozókat fogja érni. Egyrészt elbocsátások és munkanélküliség várható egy jól átgondolt reformterv nélkül. Másrészt pedig – az említett források szerint – „botrány és káosz várható a 296-os törvény előírásainak végrehajtásakor, amely a kevesebb mint 50 alkalmazottat foglalkoztató közintézmények összevonására/átszervezésére vonatkozik”. Emellett „15%-os kiadáscsökkentés ezekben az intézményekben – például a katonák és rendőrök élelmezési juttatásainak befagyasztása vagy akár megvonása”.
valamint az oktatási pályát támogató egyszeri juttatásokat sem” – vetítik előre a Gândul által megkérdezett politikai források.
Egy másik ok, amiért a jobboldali pártok be akarják vonni a PSD-t a kormányba, az, hogy végre tudják hajtani a „több forrás által is beharangozott, 5 százalékpontos áfaemelést” – állítják a megkérdezett források.
Ez az intézkedés „sokkot jelent majd a kis- és közepes jövedelmű románok 90%-ának, akik erőteljes inflációval és a vásárlóerő drasztikus csökkenésével fognak szembenézni”.
„Az áfa 24%-ra emelése a kis- és középvállalkozások tömeges csődjéhez vezetne, a gazdaság pedig recesszióba süllyedne az év végéig” – szólnak a politikai előrejelzések.
Daniel Dăianu, a Fiskális Tanács elnöke kijelentette, hogy lehetséges a közberuházások újratervezése, míg az USR képviselői azok megkurtításáról beszéltek. A PSD már csütörtökön nyilvánosan kijelentette, hogy nem ért egyet a közberuházások csökkentésével, és világos elemzést kér a beruházások hatásairól.
– ez 12 milliárd lej mínuszt jelentene. A PSD ezzel nem ért egyet. Az elmúlt években a PSD Romániát egy nagy építkezéssé változtatta, legyen szó nagy infrastrukturális projektekről – 400 km autópálya, iskolák, kórházak –, vagy helyi beruházásokról. A beruházások visszafogása nemcsak az önkormányzati vezetők és a lakosság elégedetlenségét váltaná ki, de meg is állítaná az ország fejlődését. Románia csak masszív beruházásokon keresztül fejlődhet. A PSD világos elemzést szeretne látni minden egyes beruházási projekt gazdasági és társadalmi multiplikátorhatásáról” – mondják politikai elemzők.
Egy újabb sokk a télre várható, amikor elfogadják a 2026-os költségvetést. „Ez egy kemény megszorító költségvetés lesz – a nyugdíjak és fizetések befagyasztásával, a minimálbér befagyasztásával, 10%-os inflációval, az állami támogatási rendszerek és a kisvállalkozásoknak szánt segélyek csökkentésével vagy teljes megszüntetésével, adóemelésekkel és elbocsátásokkal.
Valószínűleg megpróbálják majd privatizálni az oktatást és az egészségügyet (az egészségügyi rendszer 2. pillére), illetve
valamint bevezetni egy kedvezményes adózási rendszert a részmunkaidős szerződésekre. A legalapvetőbb élelmiszerek árrésének korlátozása megszűnik, és a földgázár liberalizálását valószínűleg már 2026 júliusa előtt bevezetik.
„A PSD csak akkor lép be a kormányba, ha a saját, kiegyensúlyozott intézkedései érvényesülnek” – teszik hozzá a Gândul forrásai. Összességében az a cél, hogy a PSD ismét a racionális fél legyen, szakértelmével járuljon hozzá a válságok kezeléséhez – ahogyan tette azt az egészségügyi, energetikai és gazdasági válságok idején is, mindezt egy háborús szomszédság közepette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!