Árrobbanás várható az előttünk lévő másfél évben, jelentősen meglódul az infláció
A következő két évben a Victoria-palotában hivatalba lépő új kormánynak kemény intézkedéseket kell hoznia a költségvetési hiány csökkentésére és az adóreform végrehajtására, ahogy azt az országos helyreállítási terv (PNRR) előírja: a szakértők árrobbanást és sztrájkhullámot vetítenek előre. A reformok végrehajtása érdekében a nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ szeretné bevonni a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is a kormányzásba, hogy ne csak ők viseljék az állami kiadások csökkentésével járó intézkedések politikai következményeit. A bukaresti Gândul című portál kormányzati forrásokra hivatkozva összefoglalja, mi várható az előttünk lévő másfél esztendőben.
2025. május 24., 10:082025. május 24., 10:08
2025. május 24., 10:132025. május 24., 10:13
A Gândul felteszi a kérdést, hogy miért ragaszkodik ennyire a PNL, az USR és az RMDSZ ahhoz, hogy a PSD is része legyen a jövőbeni kormánynak? A válasz egyszerű: „nem fognak tudni megbirkózni a következő hat hónap gazdasági és társadalmi sokkjaival, ami elsősorban árrobbanást és a jövedelmek befagyasztását okozhatja” – állítják politikai források a román újságnak.
az eddig bejelentett intézkedéseik recesszióhoz, elbocsátásokhoz, inflációhoz és a vásárlóerő csökkenéséhez vezetnek az árak robbanása és a jövedelmek befagyasztása révén” – magyarázzák ugyanazok a források. Egy másik indok az volt, hogy „bár a PSD a kormányzásban stabilitási tényező volt, valószínűleg szükség van egy »bokszzsákra« a már nyilvánosan bejelentett megszorító intézkedésekhez”.
Az első csapás a romániai lakosok számára az energiaszámlák robbanásszerű emelkedése lesz július 1-jétől, az árplafon eltörlése miatt. Az elektromos szolgáltatók már elküldték az új árajánlatokat, amelyek átlagosan 40–50%-os áremelkedést mutatnak.
„Ha eddig a közüzemi számlák be voltak fagyasztva, július 1-jétől a sérülékeny fogyasztók esetében a számla értéke meg fog duplázódni. A sokk pedig télen fog igazán érezhetővé válni, amikor a számlák még tovább fognak nőni” – teszik hozzá a megkérdezett források.
A második csapás a közszférában dolgozókat fogja érni. Egyrészt elbocsátások és munkanélküliség várható egy jól átgondolt reformterv nélkül. Másrészt pedig – az említett források szerint – „botrány és káosz várható a 296-os törvény előírásainak végrehajtásakor, amely a kevesebb mint 50 alkalmazottat foglalkoztató közintézmények összevonására/átszervezésére vonatkozik”. Emellett „15%-os kiadáscsökkentés ezekben az intézményekben – például a katonák és rendőrök élelmezési juttatásainak befagyasztása vagy akár megvonása”.
valamint az oktatási pályát támogató egyszeri juttatásokat sem” – vetítik előre a Gândul által megkérdezett politikai források.
Egy másik ok, amiért a jobboldali pártok be akarják vonni a PSD-t a kormányba, az, hogy végre tudják hajtani a „több forrás által is beharangozott, 5 százalékpontos áfaemelést” – állítják a megkérdezett források.
Ez az intézkedés „sokkot jelent majd a kis- és közepes jövedelmű románok 90%-ának, akik erőteljes inflációval és a vásárlóerő drasztikus csökkenésével fognak szembenézni”.
„Az áfa 24%-ra emelése a kis- és középvállalkozások tömeges csődjéhez vezetne, a gazdaság pedig recesszióba süllyedne az év végéig” – szólnak a politikai előrejelzések.
Daniel Dăianu, a Fiskális Tanács elnöke kijelentette, hogy lehetséges a közberuházások újratervezése, míg az USR képviselői azok megkurtításáról beszéltek. A PSD már csütörtökön nyilvánosan kijelentette, hogy nem ért egyet a közberuházások csökkentésével, és világos elemzést kér a beruházások hatásairól.
– ez 12 milliárd lej mínuszt jelentene. A PSD ezzel nem ért egyet. Az elmúlt években a PSD Romániát egy nagy építkezéssé változtatta, legyen szó nagy infrastrukturális projektekről – 400 km autópálya, iskolák, kórházak –, vagy helyi beruházásokról. A beruházások visszafogása nemcsak az önkormányzati vezetők és a lakosság elégedetlenségét váltaná ki, de meg is állítaná az ország fejlődését. Románia csak masszív beruházásokon keresztül fejlődhet. A PSD világos elemzést szeretne látni minden egyes beruházási projekt gazdasági és társadalmi multiplikátorhatásáról” – mondják politikai elemzők.
Egy újabb sokk a télre várható, amikor elfogadják a 2026-os költségvetést. „Ez egy kemény megszorító költségvetés lesz – a nyugdíjak és fizetések befagyasztásával, a minimálbér befagyasztásával, 10%-os inflációval, az állami támogatási rendszerek és a kisvállalkozásoknak szánt segélyek csökkentésével vagy teljes megszüntetésével, adóemelésekkel és elbocsátásokkal.
Valószínűleg megpróbálják majd privatizálni az oktatást és az egészségügyet (az egészségügyi rendszer 2. pillére), illetve
valamint bevezetni egy kedvezményes adózási rendszert a részmunkaidős szerződésekre. A legalapvetőbb élelmiszerek árrésének korlátozása megszűnik, és a földgázár liberalizálását valószínűleg már 2026 júliusa előtt bevezetik.
„A PSD csak akkor lép be a kormányba, ha a saját, kiegyensúlyozott intézkedései érvényesülnek” – teszik hozzá a Gândul forrásai. Összességében az a cél, hogy a PSD ismét a racionális fél legyen, szakértelmével járuljon hozzá a válságok kezeléséhez – ahogyan tette azt az egészségügyi, energetikai és gazdasági válságok idején is, mindezt egy háborús szomszédság közepette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!