Az egyre mélyülő deficit miatt a bukaresti kormány lépéskényszerbe került
Fotó: Gábos Albin
Miközben az elemzők rövidtávon az adók és illetékek emelését várják a gyorsan növekvő költségvetési hiány letörésére, a bukaresti kormány boszorkánykonyhájában elkészült egy, a deficit csökkentését célzó hosszú távú, hétéves terv, amelyet a kormánynak január végéig kell az Európai Bizottság elé terjeszteni.
2024. október 21., 20:052024. október 21., 20:05
2024. október 21., 20:082024. október 21., 20:08
A deficit csökkentését célzó többéves tervre azért van szükség, mert Románia már 2020-től túlzottdeficit-eljárás alatt áll, a dokumentumban pedig azt kell a bukaresti hatóságoknak megjeleníteniük, hogyan tudják a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá szorítani a költségvetési hiányt.
Mindezt olyan körülmények között, hogy Románia jelenleg a legmagasabb költségvetési deficittel rendelkező tagállamok közé tartozik az Európai Unióban, az elmúlt években pedig a büdzsé hiánya nemhogy csökkent volna, hanem egyre dagadt, az idei választási szuperév pedig a hab lesz tortán.
A 2022-ben jegyzett 6,3 százalékos GDP-arányos hiány után 2023-ban az össztermék 6,6 százalékára nőtt a deficit; ez a tendencia pedig idén is folytatódott, az állandósult kampány növekvő közkiadásai miatt a költségvetési hiány az év első hét hónapja után már meghaladta a GDP 4 százalékát.
Az Európai Bizottság és a Költségvetési Tanács becslései szerint eközben a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács, amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Ami a Brüsszel által várt deficitcsökkentő tervet illeti, Marcel Ciolacu miniszterelnök a múlt heti kormányülésen jelentette be, hogy a kormány „megegyezett” az Európai Bizottsággal annak tartalmáról. A kormányfő elmondása szerint az uniós testület szakértői elfogadták, hogy Románia a következő hét évben masszív beruházásokat szeretne végrehajtani a gazdaságban, mert az ország csak így zárkózhat fel az uniós átlaghoz a fejlettség, a polgárok jövedelme és általában az életszínvonal tekintetében. „Egyetértés van abban is, hogy ha a hiány kisebb a beruházásoknál, akkor egészséges pályán haladunk” – fogalmazott Ciolacu szerdán.
„Az Európai Bizottság abban állapodott meg Romániával, hogy 2025. január 31-ig meghosszabbítja azt a határidőt, ameddig Bukarest benyújthatja a költségvetési hiány csökkentésére vonatkozó tervét. Mivel még nem kaptuk meg Románia tervét, nem tudunk nyilatkozni a tartalmáról. A deficitcsökkentésről szóló tervek elküldése előtt a Bizottság technikai jellegű párbeszédet folytat a tagállamokkal, köztük Romániával, hogy ezek megfeleljenek az uniós jogszabályokban meghatározott összes követelménynek” – magyarázta a szóvivő.
Ahogy a brüsszeli illetékesek, úgy a romániai polgárok sem látták még az ominózus tervet, viszont kormányzati források kiszivárogtattak belőle részleteket az Agerpres román állami hírügynökségnek.
Ezek szerint a terv a költségvetési hiány fokozatos csökkentését irányozza elő az uniós elvárásoknak megfelelő fenntartható szintre.
A források szerint a kormány azt tervezi, hogy megőrzi az egységes adókulcsot, mert ez biztosítja az adófizetők számára az egyszerűsített, kezelhető és kiszámítható adózás folyamatosságát. Ugyanakkor a terv nem írja elő a mikrovállalkozások adómentességi küszöbének csökkentését.
Szerepel viszont benne a kohéziós alapban és a helyreállítási alapban Románia rendelkezésére álló uniós források – összesen 75,7 milliárd euró – teljes mértékű felhasználása. Ennek megfelelően az állami beruházások GDP-arányos volumene 2025-ben 7,9, 2026-ban 7,7, 2027-ben 6,6 százalék lesz, 2031-ig pedig évente meghaladja majd az 5 százalékot. Abszolút értékben 2024-2031 között összesen több mint 1147 milliárd lejt fordítanának közberuházásokra.
A hétéves terv előirányozza a feldolgozóiparban történő stratégiai beruházások támogatásához szükséges törvények elfogadását. A támogatások célja a romániai feldolgozóipar zöld és digitális átállásának biztosítása. Az elképzelések szerint a 150 millió eurót meghaladó beruházásokra készülő vállalatok állami szubvencióra pályázhatnak, adókedvezményekben és egyszerűsített engedélyeztetési eljárásokban részesülhetnek, illetve közüzemi szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá.
A terv szerint növelnék a közpénzek felhasználásának hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát az indokolatlan költekezések ellenőrzésével, a kiadások rendszeres felülvizsgálásával és a központosított beszerzés kiterjesztésével. Ehhez a hatóságok egy olyan adatbázis létrehozását is tervezik, amelyik nyilvántartja a közintézmények átlagos költségeit, és segít az eltérések és a túlköltekezés feltárásában.
a jelenlegi 29,5 százalékról 31,1 százalékra. Ezt az országos helyreállítási tervben (PNRR) is előírt adóreformmal és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével szeretné elérni a kormány.
A kiszivárgott elképzelés szerint csökkentenék az állami vállalatok szubvencióját és más jellegű költségvetési támogatását, ösztönözve őket arra, hogy növeljék a hatékonyságukat és teremtsék meg az önálló működéshez szükséges bevételeket. Emellett bevezetnének egy központosított közbeszerzési rendszert, ami kedvezőbb szerződési feltételeket tesz lehetővé.
Addig is amíg a hétéves terv pontos tartalmát nem ismerjük, abban az elemzők és a vállalkozók máris maximálisan egyetértenek, hogy
Az Erste és az UniCredit Bank nemrégi napvilágot látott prognózisa is adóemelést, esetleg új adók kivetését helyezi kilátásba, a romániai vállalkozók mintegy 70 százaléka pedig a következő 12 hónapban a személyi jövedelemadó, kétharmaduk pedig a profitadó emelkedésére számít az INSCOP által végzett, New Money vállalkozói barométer című közvélemény-kutatás kedden ismertetett adatai szerint. A vállalkozók az osztalékadó emelésére is számítanak, de kétharmaduk szerint az általános forgalmi adó (áfa/TVA) változatlan marad – mutatott rá Remus Ioan Ştefureac, az INSCOP elnöke. „Azért nem számítanak az áfa emelésére, mert ez az intézkedés a teljes lakosságot érintené” – magyarázta a szakember.
A tárcavezető megerősítette: Románia 2025-től kezdődően költségvetés-kiigazítási folyamatba kezd, és az ország pénzügyeinek kezelésére vonatkozó szabályok sokkal szigorúbbak lesznek. Mint kifejtette, olyan deficitcsökkentő intézkedések jönnek, amelyek a behajtás javulásához, az adókülönbözet csökkentéséhez vezetnek, és több pénzt hoznak a költségvetésnek, beleértve a digitalizációs folyamatokat és a digitalizációs projekteket.
Vagyis az már-már borítékolható, hogy lesz adóemelés, a kérdés inkább csak az, hogy mely adók szintje nő, és hogy már januártól, vagy csak később lépi meg ezt a bukaresti kormány.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!