2014. május 09., 12:022014. május 09., 12:02
Az Európai Bizottság „áldása”, s az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának beleegyezése után már csak a kínai versenyhatóság vizsgálatának eredménye kellett, hogy hivatalosan is lezárják a Microsoft és a Nokia készülékgyártó tevékenységének az összeolvadását. Így búcsút inthetünk a Nokia márkanévnek, s jöhet helyette a Microsoft Mobile.
A tavaly szeptemberi megegyezés értelmében a Nokia név megszüntetéséért a Microsoft 5,44 milliárd eurót fizetett ki a Devices and Services divízióért, valamint a Nokia-szabadalmakért, aminek járulékos haszna is volt. A Microsoftnak Európában „penészedett” a sok készpénze, s a vásárral legalább két legyet ütött egy csapásra: úgy repatriálta az Amerikán kívül keletkezett profitját, hogy nem kell otthon adót fizetnie utána. Az összeg léptékéről még csak annyit: Románia tavaly összesen 4,4 milliárd eurót költött oktatásra és kutatásfejlesztésre. Ez a magáncég meg csak simán bevásárolt.
A készülő tranzakciót 2013 őszén a Mobiltechnika fórumán guruk, szakemberek és egyszerű felhasználók így kommentálták: „És akkor vissza 1984-be: új fronton indul meg az Apple-Microsoft csata.”; „Ez kb. olyan mintha itthon egy veszteséges telefonboltot eladnának 100 millió forintért, ez még a Microsoftot is be fogja dönteni. Az egyetlen ember, aki értett a munkájához, ki is lépett azonnal (Marko Ahtisaari, a Nokia formatervező részlegének vezetője tavaly novembertől kilépett – szerk.). Mióta ott van, azóta vannak normális kinézetű nokiák. Most már az sem lesz.”; „Mindenesetre nem tudom elképzelni, hogy emberek tömegei windowsos Microsoft okostelefonokat vásárolnának (10-ből 8 ismerősöm inkább megszabadulna tőle), meg aztán van Samsung, LG, Huawei, ZTE stb., amelyekre jóval nagyobb a kereslet, mint a zárt rendszerű Windowsra.”
Vagyis a szakma meg a piac vegyes érzelmekkel fogadta a Nokia nevű egyéniség távozását, azon belül meg a Marko Ahtisaariét, aki egyedi formatervvel járult hozzá a Lumiák elterjedéséhez, és folyamatosan dolgozott a vonzó ipari dizájnok kialakításán. Mert ez a történet az úttörésről meg az egyediségről is szól, hiszen a Nokiából még vicc is született a Székelyföldön, tehát a legfontosabb márkajellemezőnek, azaz az ismertségnek nem volt híján.
A 2006-ban még 68 ezer embert foglalkoztató Nokia cég 1865-ös alapítása óta sok mindennel foglalkozott, de mobiltelefonos korszakát talán azzal vezette be, amikor az 1970-80-as években kifejlesztette a finn védelmi erők számára a kimondhatatlan nevű Sanomalaitejärjestelmät (ennyit a nyelvrokonságról), ami digitális, hordozható, titkosított, szöveg-alapú kommunikációs eszköz volt. Ezzel párhuzamosan a Salora Oy céggel együtt fejlesztették ki az ARP-szabványt, s a ráépült gépkocsialapú mobil rádiótelefon rendszer lett az első üzleti célú mobiltelefon-hálózat, ami 1978-ra már 100 százalékos lefedettséget kínált Finnországban.
A világ egyik első maroktelefonját, a 800 grammos Mobira Cityman 900-at 1987-ben mutatták be, és attól volt különleges, hogy az elődje, a Mobira Senator még 9,8 kg-ot nyomot, ezért a Cityman fogyott, mint a cukor, pedig mai áron kb. 4560 euróba került. Ők dobták piacra 2002-ben az első 3G-t támogató modellt, a Nokia 6650-est, s a világ legnépszerűbb mobiltelefonját, az 1100-ast 2003-ban, de legendás volt a Nokia 6310i is – „az üzleti telefon”, amely akár egy hétig bírta akkuval. Csak telefon volt, de annak igazi.
Arról már aligha érdemes vitát nyitni, hogy miért került ki vesztesen a Nokia a mobiltelefon-gyártás világából. Annyit tudunk, hogy az iPhone és az Android megjelenése, s a Symbian versenyképtelenné válása után fordult 2010 végén a Windows Phone felé, amikor még nem látszott, hogy az Android mekkora fölényt szerez az elkövetkező években. A finneknek volt ugyan egy saját kísérletük Linux-alapú rendszer kiépítésére, de azt maguk sem ítélték versenyképesnek, s lecövekeltek a Windows Phone mellett. Ezzel lecsúsztak, a piaci részesedésük az 5 százalékot sem érte el, amikor megérkezett a Microsoft vételi ajánlata. Pletykák szerint azért, mert a finnek végül az Android felé tapogatóztak, s a redmondi óriás ezt nem nézhette tétlenül, így letették a pénzt az asztalra.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!